Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás


Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi húsz meg három? (a választ számmal kell beírni)


küldés

eddigi válaszok
Dicsőség Áldás és Tisztelet Urunknak Jézus Krisztusnak! "Mindenki szemében gyűlöletesek lesztek a nevemért." A mai világban mindenütt ezt halják és tapasztalják az Isten Országa után vágyakozók. Mindenütt ezt hallani: "Fölkelnek a föld királyai, összeesküsznek nagyjai az Úr ellen és Fölkentje ellen: Bilncsüket törjük le magunkról, igájukat rázzuk le nyakunkról"! Budapesten, Brüsszelben,Mindenütt ez a jelszó. Meddig várunk még a közös imádsággal és engeszteléssel. Egy Róm. Kat. Testvér Ferenc
Egy percet se várjunk! Már ma, már most el kell kezdeni az imát - aki még nem tette meg - a világért, Európáért, Magyarországért, a sokszor tévelygő vezetőkért, az önző vágyaktól elvakított pénzemberekért! De a jószándékúakért is, hisz, hála Isten, ilyen is van közöttük. Ne lankadjunk imádkozni a hajléktalanokért, a félrevezetett, és testi és szellemi nyomorba sülyesztett szegényekért!
Szörnyű nagy jogtalanság uralkodik a világban. Imádkozzunk azokért, akik szenvednek ettől: akár azért mert okozzák (lelki nyomor), akár azért, mert elszenvedik (testi-szellemi nyomor)!
S legfőként saját bűneink miatt könyörögjünk és engeszteljünk, mert mi magunk is a felelősek között vagyunk!
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Görög katolikus vagyok, a férjem koreai származású. Ő eredetileg buddhista, a kereszténységet pedig erre próbálja átültetni. A Szentháromságot úgy képzeli, mint Isten 3 megjelenési formája, Krisztus = Isten ember képében, a Szentlélek pedig azonos a távol-keleti chi-vel, azzal az "energiával", ami a világmindenséget működteti, mozgatja, mindenben jelen van, életet ad az élőknek. Téves-e ez a felfogás, vagy elfogadható?
A buddhista istenképben is fölfedezhető a háromság. Nem véletlen, hogy aki ebben nőtt fel, az megpróbálja ennek alapján értelmezni. A Szentháromság azonban nem 3 megjelenési formája az Istennek. Nem három álarc, három ruha, három fölvett szerep. Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, s nem csak emberi képben megjelenő Isten. A Szentlélek pedig valóságos személy, éppen úgy, mint az Atya és a Fiú, nem pedig csupán személytelen energia. A három isteni Személy, Atya, Fiú és Szentlélek lényegében, istenségében egy. Olyan titokkal állunk szemben, amelyet az emberi értelem képtelen befogadni. (Épp ez jelzi azt is, hogy nem lehet emberi találmány, hisz az elme olyat nem tud kitalálni, amit nem képes fölfogni.) Dicséretes a törekvés, ha valaki szeretné az értelmével megragadni a hit titkát. Ez sokat segít, ám be kell látni, hogy egy ponton túl az értelem nem hatolhat. Ezt a pontot csak a hit lépheti át. Ez a hit a legmagasabb emberi képesség, mert képes átemelni a transzcendens világba.
Miért acsarkodnak a keresztény egyházak az ősi magyar (pogány?) világkép ellen? Attól, hogy templomba járok, nem tisztelhetem az őseimet? Igaz magyar ember szívében nem férhet meg mindkét világkép békességben?
Talán nem acsarkodni akarnak a keresztény egyházak, csak arról beszélni, hogy az ősi magyar világkép még bármilyen mély emberi bölcsességet, színes gazdagságot rejtett is, töredekése és kezdetleges volt. Azóta már, hogy Krisztus tanított minket, sokkal többet tudunk. Krisztus megkeresztelte az ősi emberi tudást, és olyan magasságba emelte, amire az mindig is vágyott. Az ősi vallások Krisztusban találták meg értelmüket. Ujjonganak, hogy beteljesült, amit hirdettek. Az, persze, nagy baj,hogy mai kultúránk sokszor megfeledkezik arról, amit az őseink tudtak. Nem szabad a gyökereket megtagadni. De leragadni bennük, azt sem szabad. Természetesen megfér mind a kettő egymás mellett, ha megtalálják a helyüket: az ősi világkép az emberi kultúra indulása, a keresztény világkép annak beteljesülése.
Kedves Lelkiatya!

Szabad-e kérni Istentől bármit is saját részünkre? A Szentírás szerint csak kérnünk kell, és kapunk... DE mi honnan tudhatjuk, hogy Istennek mi velünk a célja? Nem ellenkezik-e azzal, amit mi magunknak szeretnénk kérni. Nem bölcsebb dolog-e csak annyit kérni mindig, hogy "Legyen meg a Te akaratod"?
Jézus bíztat minket: "Kérjetek és adatik nektek." "Mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek."
Jézusnak ez a tanácsa főként az imádkozás cselekedetére vonatkozik, és sokkal kevésbe a kérésnek tárgyára. Nem az a lényeg, hogy mit kérünk,hanem,hogy egyáltalán kérjünk - és megköszönjük, hogy belássuk: "minden jó adomány és minden tökéletes adomány felülről van".
Az imádságban nem szabad önző vágyaink kielégítését kérni. Voltaképp a legföbbet kellene csak kérni, az üdvösséget: "Uram, irgalmazz!" Ugyanakkor szabad csip-csup dolgokkal is előállni, ha ez növeli gyermeki hitünket. Csak mindig hozzá kell tenni: "Legyen meg a Te akaratod!" Vagy, ahogy Jézus is imádkozott: "Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan Te." Ez jelenti az Ő nevében való imádságot.
Tisztelt Lelkiatya! Szeretek templomba járni, megnyugtat, kizárom a külvilágot, és csak Istenre és magamra tudok figyelni. Szeretném ezt megmutatni a barátaimnak, a rokonaimnak, de szerintem úgy érzik, hogy "meg akarom téríteni" őket. Hogyan lehet mégis a többieket Krisztus útjára terelni?
Az ember késztetést érez arra, hogy a megtapasztalt békét és boldogságot tovább adja mádoknak is. Voltaképpen ez a missziós lelkület.
Már az is rendkívüli erő, ha az ember nem szégyelli, nem rejtegeti a Krisztushoz tartozását. Nem baj,ha tudják rólam, hogy nekem ez mindennél fontosabb. Kérkedni, azonban nem érdemes vele. Az még nem missziós magatartás. Talán legjobb akkor beszélni róla, Őróla, amikor megkérdeznek erről. Amikor látva az életemet, fölteszik a kérdést: Te miért élsz így? Ekkor már van hitele is a szavaimnak. Másrészt ekkor van meg a nyitottság a másik emberben,hogy amit mondok, azt be is fogadja. Különben lyukat beszélhetnék a hasába, nem viszem előre egy tapodtat sem. Meg kell várni az alkalmas pillanatot, hogy beszélhessek
Kedves Lelkiatya!

Szeretném megkérdezni, hogy a temetéshez szorosan hozzá tartozik-e az előző napi virrasztás? Illetve szeretném megtudni a virrasztás, a temetés és a harangozás költségeit. Mi van olyankor ha az elhunyt hozzátartozója nem tud nagy összeget fizetni a temetésért, de az egyház adó minden évben rendszeresen fizetve volt? Dicsértessék!
Szép szokás volt, hogy a megholt mellett ott maradtak egészen addig, amíg el nem hantolták a holttestet. Ezalatt pedig imádkoztak. Ez az eredete a halottvirrasztásnak. Ma már ez egészen átalakult, s ennek rövid maradványa az a szertartás, amit többnyire a temetés előestéjén, vagy valamikor alkalmas időben elvégeznek. E nélkül is el lehet temetni a halottat, de ennél többet is lehet imádkozni érte. Tudomásom szerint a virrasztásnak nincsen külön díja. A temetésnek igen, azt a Magyar Püspöki Kar határozta meg: 15.000,- Ft. Ebből az összegből viszont nem csak a pap kap, hanem hivatalosan a kántor, a harangozó és a templom is. Valljuk meg, általában egy temetés horribilis összegéhez képest ez a 15 ezer forint elenyésző töredék. Holott épp ez kapcsolódik a lényeghez, a többi csupán világnak szóló sallang. (Az esküvőnél is az Egyháznak juttatott összeg kevesebb, mint amit akárcsak egyedül a menyasszonyi ruhára költenek. Méltatlan ez így.)
Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni az adott család körülményeit, s ha valóban szegények, ez nem lehet akadálya, hogy szerettüknek ugyanolyan szép temetésben legyen része, mint akár leggazdagabb embernek.
Kedves Lelkiatya!

Miért muszáj gyónni papnak, nem elég-e, kevesebb-e, ha közvetlenül Istennek "gyónjuk meg" a bűneinket (mint a reformátusok), kell-e a pap közbenjáró, "postás"? A legtöbb görög pap úgysem ad tanácsot, hanem elintézi pl. 2 miatyánkkal és 3 üdvözléggyel.
Valószínű, könnyebb volna emberi közvetítő nélkül félrevonulva csöndesen megbeszélni a bűneinket az Úr Jézussal, de hát Ő maga rendelte így: Jn 20,22-23. A bűnnel nem csak Jézussal való kapcsolatunkat sértjük, hanem az Ő titokzatos testén, az Egyházon is sebet ejtünk. A papban az Egyház emberi arcát kell látnunk. Rajta keresztül válik igazán emberivé a mi bűnbánatunk és istenivé a mi bűnbocsánatunk. A szentgyónásban újra élő tagjaivá válunk Krisztus Testének, az Egyháznak. A pap tehát nem "postás", hanem tanú. Az nagy kár, ha ez a tanú nem tud többet mondani az Isten irgalmas szeretetéről. Jó volna, ha a görög papok lelki tanáccsal is kiegészítenék a gyóntatást, hogy ezzel minél könnyebbé, minél vonzóbbá tegyék az egyébként valóban nem könnyű bűnbánattartást.
Mit jelent tisztelni a szüleinket? Köteles vagyok mindent elmondani még 18 éves korom után is? Hol van a határ?
Szüleinktől kaptuk az életet. Vagyis a legtöbbet, amit ember kaphat. Ezért rendelte úgy az Életadó, hogy tisztelnünk kell őket. Ez a nekik járó tisztelet független attól, hogy ők hogyan élnek, hogyan viselkednek. Természetesen az szívünkbe van írva szüleink tisztelete, mert bár isteni parancsot is kaptunk rá, de ez a legelső és legtermészetesebb emberi érzelem, hogy a gyermek szereti szüleit, fölnéz rá.
A felnőtt ember már nem ilyen egyszerű, hiszen lassan meglátja a szülei hibáit, gyengeségeit is. Ez azonban nem homályosíthatja el a nekik járó tiszteletet, szeretetet. Ez az egyre tisztábban látás magával hozza a felelősség növekedését is. Minél bölcsebben gondolkodik a felnőtté vált ember, annál világosabban látja, hogy mit kell még megbeszélnie a szüleivel és miben kell egyedül döntenei. Ez a váltás nem könnyű sem a gyermeknek, sem a szülőnek, de a személyiség érlelődésének elengedhetetlen része.
Az elhunytak tudnak rólunk?Látják amit teszünk,hallják amit beszélünk?
Kapcsolatban vannak velünk, annyi bizonyos. Legfőképp az imádság által. Éppenúgy imádkozhatunk értük, mint élő embertársainkért, s ha a mennyben vannak, akkor ők is ugyanezt teszik értünk. Vélhető, hogy nem kukucskálnak vissza kiváncsian a mi életünkre, hisz ilyesmire nem vágynak, a mennyei boldogság végtelen gazdagsága teljesen betölti őket. Nem arra kell törekedni, hogy kapcsolatba lépjünk, beszélgessünk velük. Ez félrevezetne, a régi, buta halottkultuszhoz lenne hasonló. Az értük mondott imádságnál, értük végeztetett Szent Liturgiánál nincs nagyobb és értékesebb.
Csak azok üdvözülhetnek,akik meg vannak keresztelkedve és hisznek Krisztusban,mint a bűneink Megváltójában?
Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Csakis Krisztus által üdvözülhetünk. Az összes vallás csak azt tudja kínálni, hogy az ember valamiféle kapcsolatba kerüljön az Istennel, de el nem érheti Őt, el nem juthat hozzá. Éppen azért jött el maga Isten hozzánk, hogy elérhetővé tegye magát. Ezt az áthidalhatatlan lépést csak Ő tehette meg, erre a véges ember képtelen. Jézus Krisztus, Isten Fia, a második isteni személy, hozta el nekünk az isteni élet lehetőségét. A keresztséggel kapcsolódhatunk bele az Ő életébe, a bérmálással megkapjuk az Ő Szentlelkét. Ez a módja annak, hogy az isteni életben részesülhessünk, hogy eljuthassunk az Istennel való egyesülésre: ez az üdvösség. Ezért van szükség az üdvözüléshez a keresztségre, és természetesen arra, hogy az életünk is krisztusi (=keresztény) legyen.
A Mindenható Isten ugyanakkor megtalálhatja a módját, hogy aki a saját hibáján kívül nem részesülhetett a keresztségben, akkor se legyen kizárva az üdvösségből. Ha életével, belső gondolkodásával valójában titkos módon kapcsolatban van Krisztussal, - ez abból is látszik, hogy az élete hasonlít az Övéhez, tettei követik az Ő tanítását - akkor mégis üdvözülhet. Hogy miként, azt egyedül csak a Jóisten tudja.
    ... 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 
210
  
UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016