Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás


Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi tizenöt meg kilenc? (a választ számmal kell beírni)


küldés

eddigi válaszok
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Kedves Lelkiatya! A testemmel küzdök. Állandóan parázna gondolatok gyötörnek. Sokat imádkozom és kérem az Urat adjon erőt a küzdelemhez, de folyton elesem és ebbe kezdek belefáradni. Lassan átadom magam ennek és hagyom, hogyha rám tör a vágy, akkor történjen meg az, aminek meg kell. Hogyan tudnék ebből az állapotból kilépni? Szeretettel: Bence
Kedves Bence! Egyik tanácsom, hogy ne ezt tartsa a lelki élete legfőbb pontjának. Nem azt mondom, hogy ne törődjön vele, de jó, ha tudja, hogy nem ez a legnagyobb bűne. Amikor szeretetlenül, figyelmetlenül bánik másokkal, amikor önző vagy lenéző másokkal szemben, amikor elhanyagolja az imádságot, ezek a bűnök nem kevésbé súlyosak, legalább annyi figyelmet kell ezek elkerülésére is fordítani. A másik tanácsom hasonló ehhöz, vagyis szintén a figyelem irányítására vonatkozik. Amikor megjelenik a parázna gondolat, akkor ne kezdjen el viaskodni vele, ne akarja minden áron elűzni, mert minél jobban erőlködik ezen, annál jobban rabjává válik. Fordítsa a figyelmét máshová. Kezdjen el egy verset vagy szentírási szakaszt tanulni, kezdjen el számolni, kezdjen el ismeretterjesztő munkát olvasni. Vagy éppen tekintsen Krisztus arcára. Kinek milyen módszer mutatkozik alkalmasabbnak. Fontos még, hogy mindjárt az elején csípje nyakon a gondolatot. Olyan a kísértés természete, hogy ártatlannak, aprócskának mutatkozik az elején, aztán egyre inkább elhatalmasodik. Amikor szentgyónása után újra előmerészkednek a gondolatok, akkor kezdjen erősen más értelmi, gondolatelterelő munkába. Mindazonáltal ne fáradjon bele ebbe a küzdelembe! Ha elesett, kelljen föl! Kérjen bocsánatot az Úrtól és folytassa az útját! Nincs semmi baj. Van, amikor maga az Úr engedi nekünk ezt a küzdelmet, mert közben tanítani akar. Egyik alkalommal Szent Antal remetének nagyon hosszú küzdelme volt a gonosszal, mindenféle módon kísértette. Ő kitartott, de már teljesen kimerült. Végül megnyílt fölötte az ég és meglátta az Urat. Fölkiáltott hozzá: miért nem jöttél hamarabb segítségemre? Az Úr válasza pedig meglepő, azt mondta: "Gyönyörködtem küzdelmedben." Vagyis kedvesen vette ezt a küzdelmet. De azt is tegyük hozzá, amit Szent Pál mond: "Hűséges az Isten, aki erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok" (1Kor 10,13). Ne csüggedjen, tehát. Meglátja, javára fog válni Önnek is ez a küzdelem.
Kedves Lelkiatya! A római katolikus papok, akik nőtlenek, tudnak a papi szentségben is szerelmesek lenni? Egy ismerős egyszer megkérdezett egy ilyen papot, hogy mindig teljes egészében átjárja-e a szent lélek, és azt felelte, hogy nem, van hiányérzete. Mert ugye ők is emberek, azon belül férfiak. Mi a véleménye Önnek? Érdekes kérdés ez.
Igen, minden bizonnyal a cölibátusban élő férfiak is tudnak szerelmessé válni. Ez nem könnyű küzdelem, amikor ilyen adódik. De ebben nem a Szentlélek hiányát látom, hanem az egészséges ember élettani jelenségét. A férfi vonzódik a nő iránt és viszont. Ezt szépen megteremtette így az Úr. Vannak személyiségek, akik felé jobban vonzódunk, ezek a barátságok, van, akikhez kevésbé, ezek a nehezebben szerethető emberek. S ennek része az is, amikor egy férfi és egy nő személyiségének találkozásakor föllép az erős vonzódás. Ráadásul a mindkettőben megtalálható érzékesség miatt ez erős testi vonzódást is jelenthet. Ezek természetes folyamatok, amelyeket helyesen kell kezelni. A házasságban élőknek éppen úgy, mint a szüzességben élőknek is. Bizony, még egymást szerető házasfelek esetében is megjelenhet a szerelmi vonzódás egy másik személy iránt. Az a lényeg, hogy ezt hogyan kezeli az ember. A házasságban élőnek ilyenkor nagyon tudatosan és erős akarattal, fokozott szeretettel kell a saját házastársa felé fordulni, a szüzességben élőnek pedig ugyanígy az Úr Isten felé.
DJK! Kedves Lelkiatya, mostanában küzködök egy súlyos bűnnel. Törekszem sokat imádkozni, és nem elkövetni, de ha bűnbe esek akkor a gyónás szentségéhez járulni. Viszont mivel "szokás szerű" bűnről van szó, ezért ha egyszer elkövetem, és tudom, hogy el fogok menni gyónni, még többször beleesek ugyan abba a hibába. Tudom, hogy ez nagyon nem helyes, és le akarom ezt győzni. Tegnap ismét bűnbe estem, viszont csak ma délután tudok elmenni gyónni, ezért felelőtlenül radikálisan megígértem az Úrnak, hogy nem esek bele még egyszer ugyan abba a hibába a Szentgyónás előtt. A Lelki Üdvömre ígértem, hogy nem követek el bűnt. Aztán újra elkövettem. Rettenetesen érzem magam. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen "ígéretek" esetén elegendő meggyónni, ez "megtöri" a nem betartott ígéreteinket az Úr felé? Vagy hogyan lehetne ezt jóvá tenni? Tudom, felelőtlenség a lelki üdvösséggel kapcsolatban ígérgetni, de Isten látja, hogy azért próbáltam radikális módszerhez folyamodni, hogy ne essek bűnbe. Most viszont eléggé félek, hogy ilyen dolgot tettem.
Kedves Testvérem! Mindenképpen dicséretes, hogy ilyen nagy erővel küzd a bűn elkövetése ellen. Ez igen kedves az Úrnak. Ezekben a küzdelmekben sokat tanul az ember. Van, hogy nem megfelelő eszközöket választ a küzdelemhöz, s néha ez egészen súlyos következményekkel is járhat, mert még rosszabb helyzetbe is kerülhet vele. Jézus is beszélt hasonló esetről (Mt 12,45). Ebben tud sokat segíteni a lelkiatya, aki figyelmeztet, ha nem jó eszközt választottam. Ezért is nagyon fontos, hogy a lelkileg törekvő embernek legyen saját lelkivezetője. (Tegyük hozzá, minden kereszténynek lelkileg törekvőnek kellene lennie, de sajnos, ez nem mindig van így.) Viszont az irgalmas Isten rendjében van egy másik lehetőségünk is: a hibáinkból is tanulhatunk, azok is javunkra válhatnak (hisz az Istent szeretőknek minden javukra válik Róm 8,28). Tehát nem kell még a hibáinktól, a kudarcainktól sem félnünk. Ön a küzdelmében rossz eszközt választott. Ezt hamar belátta. Fontos azt is leszögezni, hogy a fogadalom csak akkor súlyos erejű, ha az az Egyház színe előtt, de legalábbis egy pap hitelesítésével történik. Ha valaki csak magában tesz fogadalmat, akár gondolatban, akár kimondott szóval, de nem mások előtt, nem egy pap által hitelesített fogadalommal, kivált, ha nem is teljes tudatossággal, inkább félelemből, tehetetlenségből, nos, akkor ez a fogadalom korántsem minősül súlyos erejűnek. Nyilván kerülni kell a könnyelmű fogadalmakat, s még inkább azok megszegését, be nem tartását, de ez még nem minősül súlyos bűnnek. Az Ön esetére térve az így megfogalmazott ígéret megszegését sem nevezném súlyos bűnnek. Egyszerűen tanuljon belőle. Nem javaslom, hogy ilyet tegyen, és inkább azt, hogy keresse a hatékony eszközöket ehhöz a küzdelméhöz. Ezek közül az egyik legfontosabb az Isten irgalmába, szeretetébe vetett hit. Isten nem azt várja tőlünk, hogy egyedül küzdjünk, hanem segít is nekünk, kegyelmet ad. Az Isten irgalmába vetett hit azt jelenti, hogy élek vele, hiszem, hogy megbocsát, hiszem, hogy engem bűnösen is szeret. Ez a szeretet késztet engem a bűn kerülésére. (Sok esetben az is a rossz eszközök közé tartozik, hogy inkább emberi okok késztetnek a bűn kerülésére, szégyen, hiúság s hasonlók, nem pedig az, hogy Isten iránti szeretetemet ezzel a küzdéssel mutassam meg.) Másik tanácsom, hogy ne a bűntől függjön a lelki élete, Istennel való kapcsolata. Rendszeresen gyónjon, de ne a bűn függvényében. Ezzel elkerülheti azt az aggályoskodást, hogy csak akkor érzi magán Isten szeretetét, ha nem követi el a bűnt. Valójában mindnyájan ezzel küzdünk, hogy rendszeresen ugyanazokat gyónjuk. Megbánjuk, elmondjuk a pap előtt, aztán újra beleesünk. Ezek lehetnek rossz szokások, nehezen leküzdhető rossz tulajdonságok. Ezért kell a rendszeres gyónás, hogy hosszú távon legyen fejlődés, módszeres legyen a küzdelem a bűneikkel szemben. Ennek sajnálatos része, hogy újra elesek, de ennél fontosabb eleme, hogy mindig újra fölkelek. Éppen azért, mert bízom az Isten irgalmában. Ez nem vezethet könnyelműségre, hogy "nem baj, ha vétkezem, úgyis meggyónom". Az Isten iránti szeretetem nem engedné meg ezt az alávaló hozzáállást. De rémüldöznie, félnie nem kell a saját gyöngesége miatt. Szeresse az Istent, fedezze föl, hogy ő mennyire szereti Önt, s ez vezesse a lelki küzdelmében a lelkiéletében!
Kedves Lelkiatya! Mi teszi az embert leginkább alkalmassá a szeretetre? Köszönettel: Lívia
Az alázat. Alázat nélkül nincs szeretet, szeretet nélkül sincs alázat. Lehet látványosan végbevinni a szeretet tetteit, de abba rengeteg torzító elem keveredhet. Ha alázat van az emberben, akkor hiteles a szeretete. De éppen így nem lehet szeretet nélkül sem alázatosnak lenni. Az megnyomorodott lélek, ha valaki tetteiben alázatosnak tűnik, de ebben nem a szeretet, az önzetlenség, az odaadás vezeti, hanem más okok, amelyeknek nincs közük a szeretethöz.
Kedves Lelkiatya! Korábban igénybe lehetett venni pszichológusi segítséget Budapesten (a görög katolikus egyház "keretein" belül/segítségével). A kérdésem, hogy ez esetleg már megszűnt vagy még van rá lehetőség? Amennyiben van, milyen módon lehetne igénybe venni? Köszönöm szépen!
Igen, erre továbbra is van lehetőség. Viszont a szakemberhöz fordulás feltétele egy görögkatolikus pap ajánlása. Előtte tehát keresse föl, szólítsa meg az egyik görögkatolikus atyát. Ha ismeri Önt, akkor nyomban fog ajánlást adni. Ha tán nem, akkor elbeszélgetnek, s majd utána fog Önnek tanácsot adni, hogy milyen lépést tegyen, hogyan érheti el a pszichológust.
Tisztelt Lelkiatya! Először is szeretném megkérdezni, hogy lehet-e valahol kapni olyan énekeskönyvet, amelyben a napi szentekhez kapcsolt vecsernye-énekek le vannak írva? Esetleg, ha nincs, van-e tervben, hogy lesz valamikor? Tudom, hogy, ha elmegyek vecsernyére, általában kiosztanak egy lapot, amin ezek az énekek rajta vannak, azonban én szeretném, ha a vecsernye énekei meglennének nekem itthon összegyűjtve. Hisz, ha nem is jutok el vecsernyére, legalább itthon elolvashassam magamban az aznapi szenthez rendelt énekeket, ezzel is megemlékezve a szentről. A másik kérdésem az lenne, hogy mennyire ajánlott egyes imákat eredeti nyelven megtanulni? Gondolok itt arra, hogy lehet-e nagyobb hatása, ha pl. a Jézus-imát nem magyarul, hanem görögül imádkozom? Természetesen nincs bajom a magyar fordításával, szeretem is imádkozni, de megtanulható-e és ajánlott-e a görög változat és ha igen, akkor a tisztelt Lelkiatya melyik formulát javasolná? Válaszait előre is köszönöm. Tisztelettel: Viktor
Kedves Viktor! Hat vaskos kötet tartalmazza az év minden napjára szóló liturgikus szövegeket. Ezek jó része még kapható a Szent Atanáz könyvesboltunkban, de van ami már elfogyott. Persze, reméljük, lesz még újabb kiadása ezeknek a könyveknek, hisz egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik ezek iránt. Ugyanakkor a honlapunkon megtalálható az esti szertartásoknak, a vecsernyéknek a változó részei. Az e hetit itt találja meg: http://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga-2018-majus-28-junius-1-2018-majus-28 A görög vagy szláv illetve latin nyelven valóban kicsit más az íze az imádságnak. De csak akkor érdemes idegen nyelven imádkozni, ha az ember valóban ismeri is azt az adott nyelvet.
Dicsertessek Jezus Krisztust ! Kedves lelkiatya azzal a kerdessel szeretnek Onhoz fordulni hogy aki nem volt elsoaldozo gyermek koraban az hogyan tudja esetleg felnott koraban magahoz venni az Oltari Szentseget ? Paromrol van szo O 40 eves es csaladi problemak miatt nem volt elsoaldozo gyermekkoraban ! Es most felnotkent szeretne gyonni es aldozni csak ugye ezzel a kerdessel meg nem vagyunk tissztaban hogy ilyenkor mi a teendo ? Megkoszonnenk ha segitenenek ebben a kerdesbe . Elore is koszonet a valaszert ! Udvozlettel; Ferenc
Kedves Ferenc! Természetesen bármikor nyitva áll az ember előtt a lehetőség, hogy közelebb lépjen Istenhöz. Ennek legkézenfekvőbb módja a szentségekkel való élet. Javaslom, hogy keresse meg az Önökhöz legközelebbi görögkatolikus atyát, és vele beszéljék meg a részleteket. Ő fog segíteni Önöknek, hogy elmondja, mi szükséges ehhöz a nagy lépéshöz.
Tisztelt Lelkiatya! Első kérdésem az lenne, hogy miért nincsen a görögkatolikus egyházban Szentségimádás? Másodszor: én azt látom, hogy a római katolikus egyház próbál haladni a korral pl. az új lelkiségi mozgalmakkal (különösen gondolok a karizmatikus mozgalmakra). Mi annak az oka, hogy a görögkatolikusoknál nincsenek ilyen fajta imádságok?
Az nem állítható, hogy nincsen szentségimádás a görögkatolikus egyházban, csak annak egészen más formájában jelenik meg. A rítusba ágyazottsága más. Sok olyan szertartás van a görögkatolikus rítusban, amely nincsen meg a latin rítusban és fordítva. A Szentségben jelenlévő Istent mi is imádjuk, s ez sok esetben még erőteljesebben jelenik meg, mint a latin rítusban. Egyrészt minden egyes Liturgiában tömjénezzük a Szentséget. Nem mindenütt, de van, ahol a pap, sőt, akár a hívek is az Szent Liturgiában a földre borulnak előtte az epiklézis (a Szentlelket lehívó imádság) után. S van egy különleges szertartásunk, amikor viszont többször is leborul a pap és a hívek is, ez pedig az Előszenteltek Liturgiája. A Keleti Egyházban a Eucharisztia előtti hódolat mindig a Szentség vételével is kapcsolatban van, attól nem választható el. Talán ez a szembetűnő különbség a két rítus között. Az új lelkiségi mozgalmak valóban nagy megújulást hoznak, hozhatnak az Egyházban. Az Egyház folyamatosan változik, hiszen él. Az Egyház keleti részének viszont az a sajátossága, hogy erősen ragaszkodik a hagyományokhoz. Ez is nagy érték. A kettőnek együtt kell hitelesen jelen lennie az élő Egyházban. Mi inkább ezt a vonalat képviseljük, ezt várja tőlünk a Katolikus Egyház. Mint azt világosan megfogalmazta Szent II. János Pál pápa az Orientale Lumen apostoli buzdításában. Mindenki a maga értékeivel tud hozzájárulni a közös kincshöz.
Egy nőnek a házaságban mindig kell a férjével lenni ha úgy érzi nem tud?
Ennek kölcsönös megegyezéssel kell működni. Beszélni kell róla. Sokszor azzal rontják el a házasok, hogy nem mernek beszélni erről. Ha a nő nem szeretné, ezt ne akkor mondja meg a férjének, amikor az éppen szeretné, mert ilyenkor, hogy úgy mondjam, már késő. Persze, a férfinek ilyenkor is figyelemmel kell lennie a másikra, s nem szabad erőszakosnak lenni. De ezekben a pillanatokban ez már nagyon nehéz, szinte nem is elvárható. Ezért kell külön beszélni róla. Egy délutáni kávé, egy séta, egy vacsorai beszélgetés során előhozni. Akkor van helye a testi együttlétnek, ha mindketten szeretnék. A férfinek nincsen kiváltsága ezen a téren (sem). Ennek is közös döntésnek, közös akarásnak kell lennie. Ennek a leginkább. Ha mer róla beszélni, akkor nagyobb esélye van annak, hogy a nő is el tudja fogadni, hogy van, amikor együtt vannak, s így a férfi is, hogy van, amikor nem. Illetve fordítva. Ezért a legfontosabb a házastársi kapcsolatban a beszélgetés, az őszinteség. S persze, a közös imádság.
DJK! Kétféle könyvet keresek, Lelkiatya, tudna nekem ajánlani ezekben a témákban? Először is szükségem volna "magyarázó" Szentírásra, amiben találhatóak releváns igemagyarázatok, esetleg idézetek Szentekről, Szentektől, főleg fiataloknak. Valamint keresztény vetületű könyve(ke)t keresek, ami a szexualitással foglalkozik. Szeretet, szerelem, szexualitás, akár a szexuális bűnök. Tudna ajánlani ilyen témában irodalmat? Köszönöm előre is,
Elsősorban a Szentírást magyarázó kommentárokat érdemes figyelembe venni, melyek az egyes könyvek előtt vagy után találhatók, Főként az újszövetségi könyvekre gondolok. Kiinduló pont lehet a katolikus szentírások egyes könyvek előtti magyarázatai. A protestáns egyház Jubileumi Bibliakommentár, illetve a katolikusok Jeromos Bibliakommentárja (I-II.) talán az, ami leginkább az Ön célját szolgálhatja. Sokat adhatnak még a Katolikus Egyház Katekizmusa, és a Kompendium. Illetve még néhány könyv: Gyökössy Endre: János evangéliuma Jeromos kommentár: Az Újszövetség könyveinek magyarázata Rudolf Schnackenburg: Jézus Krisztus személye a négy evangélium tükrében A szexualitásról: Szent II. János Pál pápa: Férfi és nő Benedek pápa: Deus caritas est Családok Pápai Tanácsa: Az emberi szexualitás jelentése és jelentősége John Meyendorff: A házasság misztériuma Mary Beth Bonacci: Igazi szerelem Tomka Ferenc: Biztos út (hittankönyv fiataloknak) M. Abiven: Élet kettesben Jean Vanier: Férfinak és nőnek teremtette Angelo Scola: Férfi+nő Gyökössy E.: Életápolás, és Ketten hármasban Lawrence Crabb: Nők és férfiak Valamint nagyon tudom ajánlani Ross Campbell és Gary Chapman könyveit.
Lelkiatya! Az edelényi úszásra szeretnék jelentkezni. Ha jól értesültem honlapjukról, a fogyatékkal élők referense az úszással kapcsolatban Inánsty-Pap Ágnes. Bizalommal lehet hozzá fordulni ez ügyben? Maga is sérüléssel szenved? Köszönettel, Johanna
Inánsty-Pap Ágnes tanárnő a verseny egyik fő szervezője. Elérhetősége: inantsypapagnes@googlemail.com
Tisztelt Lelkiatya! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet beszerezni az Oktoéchoszt, a Triódiont valamint a Pentekosztáriont magyar nyelven? Köszönettel: Dániel
Kedves Dániel! Tudomásom szerint ezeket kizárólag a Szent Atanáz Könyvesboltunk forgalmazza. Viszont van világhálós elérhetőségük, azon keresztül is megszerezhetők a portékáik. Bár pontosítani, kell, mert a felsoroltak közül egyelőre csak Pentekosztárion és Ménea kötetek kaphatók. Triódion egyelőre nincs a raktáron, de reméljük, hamarosan lesz annak újabb kiadása. Az Oktoéchosz pedig még nem készült el.
Kedves Lelkiatya! Szabad-e észrevennünk a szentmisét/Szent Liturgiát végző atya Istenre hangoltságát odaadását vagy esetleg fáradságát a szertartások alatt vagy "csak" a liturgiára figyeljünk? Köszönettel: Csenge
Kedves Csenge! Nem az a kérdés, hogy az ember ezt észreveszi-e vagy sem, hanem, hogy lelkében hogyan kezeli. Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut be, hanem ami belőle származik. Ezt ugyan Jézus nem a látványról, hanem az ételről mondta, de a lényege ugyanaz (Mk 7,15). Ha meglátom, a szememen keresztül eljut az értelmemhöz a jelenség, hogy az atya fáradt vagy lelkes, ez még önmagában semmit nem befolyásol semmit. Az minősít engem és a jelenlétemet, hogy ennek kapcsán mire jutok. Megítélem, hogy mit hibázott, hogy fáradt, netán elindul a fantáziám, hogy mi lehet a háttérben, stb. Vagy együtt érzek vele, s a szeretetemet növeli az élmény, a gondolat. Ha tehát észreveszek bármilyen jelenséget, a pap fáradságát, a mellettem ülő mocorgását, jelenlévő gyermek hangoskodását, ez egyáltalán ne befolyásolja az imádságomat, illetve még jobban késztessen a nagyobb odaadásra. Ha úgy tetszik, egy pillanat erejéig az együtt érzésre, de még inkább arra, hogy ne e külső körülményekre figyeljek, hanem a belső folyamatokra, ami a szívemben, ... aki a szívemben van. A keleti templomok érdekes sajátossága, hogy egy vagy több strucctojást függesztenek ki az imádkozók szeme elé. Ennek az az üzenete, hogy mint a strucc csak nézi a tojását, és a nap melegétől várja, hogy kikeljen belőle az új élet, úgy az imádkozó ember is a szemét állandóan az Istenre függessze, és tőle várja a szíve fölmelegedését, szeretetének fölgyulladását. A strucctojás látványa mindig arra készteti, hogy a figyelme ne kalandozzon el máshová.
Áldott Lelkiatya! Hogyan őrízhetjük meg tekintetünket s vele lelkünket tisztaságban a bűnre hajló természetünket kihasználó plakátok nagyvárosi sűrűjében? Tanácsát köszöni: Zsóka
Kedves Zsóka! Belátom, hogy ez egyáltalán nem könnyű küzdelem. A kísértő elképesztő erővel és rafinériával próbál minket rávenni arra, hogy fordítsuk el tekintetünket az Úrról, hogy feledkezzünk meg róla, távolodjunk el tőle. Jól érzékeli, hogy a plakátok, reklámok legnagyobb része erre késztet minket. De ha ez tudatosul az emberben, az már fél siker, akkor tudja, hogy bármilyen óriásiak is ezek a plakátok, azért nem kényszeríthetnek minket az ott közölt üzenetek elfogadására. El kell jutni arra a belső szabadságra, amely nem is fél ezektől, nem ellenséget lát bennük, de nem is követi őket gondolkodás nélkül. Ehhöz szükség van egy erős elhatárolódásra: nem vagyok hajlandó azonosulni az üzenetükkel. Tehát nem föltétlenül harcos ellenállásra van szükség, mint inkább belső bizonyosságra, azt kimondani, hogy én ezekkel nem azonosulok, a villódzó erőszakosságuk ellenére sem figyelek rájuk. Legjobb ilyenkor is a Jézus-imát választani, vagy a rózsafüzért. Tehát imádságra használni a fölismert ingereket, amelyek, persze, egészen mást akarnak elérni bennem, de a belső szabadságom és bizonyosságom erősebb annál, semmint ezeknek engedelmeskedjem. Ha ilyenkor elkezdi mondani a Jézus-imát vagy más fohásszal, zsoltárverssel az Úrra tereli a figyelmét, akkor a rosszra késztetést jóra használja föl. Még egy játékot is tudok javasolni. Amikor megpillant egy ilyen reklámot, akkor keressen hozzá olyan szentírási mondatot vagy lelki tartalmú mondást, amely a hirdetett szlogenek szavait használja föl. Valójában ez a módszer sem más, mint hogy a kísértésre használt eszközöket más, Istenhez vezető célra használjuk.
Tisztelt Lelkiatya! NaGY bajban vagyunk, férjhez mentem várom az eslő babánkat. Anyukámékhoz költözünk hogy tudjon segiteni a babával. Meg amugy se tudnánk hol lakni. Anyukám ő szeret mindenkinek dirigálni ha valaki nem azt csinálja amit ö akar akkor utálja szidja elmondja mindennek az illetöt. Apukámhoz nem szol mert hogy mindig kitalál valami hülyeséget. Ma kint állt az auto a hidon és a szomszéd bele tolatot és össze törte. A férfi letagadta igy nekünk kell kifizetni miondent, Ezért is kitört a háború. Most hogy oda költözünk még rosszabb lesz minden. Nekem nem lehet idegeskednem mert bármikor beindulhat a szülés. Mit tegyek? És anyukám templomba dolgozik,ott akarja hagyni mert neki néha dolgozni kell . pedig szinte semmit nem kell. Mit tehetnénk? Kérhetnénk imát a családi békéért?!
Ebben a nem könnyű helyzetben a legfontosabbnak azt tartom, hogy a férjével őrizzék meg a harmóniát, békét, az együtt gondolkodást. Lehet éppen nézeteltérés, de azt mindig beszéljék meg, s mindig legyenek készek a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Ha Ön is látja az édesanyja természetének nehézségeit, ez már eleve jó helyzet. Ez ad esélyt arra, hogy a helyzet ne eltávolítsa a férjétől, hanem a közösen vállalt nehézségek inkább egymáshoz még közelebb hozzák kettejüket. Az édesanyjának meg kellene értenie, hogy egyáltalán nem volna beleszólnia az Önök családi életébe. Még akkor sem, ha egy fedél alatt laknak. Próbálja meg, hogy egyszer leülnek és kettesben őszintén elbeszélgetnek erről. Ne akkor vegye elő ezt a kérdést, amikor éppen áll a bál, amikor valami összetűzés van, hanem egy nyugodt, semleges időszakban. Ilyenkor van esélye annak, hogy az édesanyja is indulatok, heves érzelmek nélkül átgondolja a helyzetüket. Egy ilyen beszélgetés során kérje meg - hangsúlyozom, hogy indulatok, szemrehányások nélkül -, hogy engedje, hadd éljék Önök is a maguk kis családi életét. Nyilván sokat kell ezért imádkoznia. Én is megteszem, mint az kérte.
  1 2 3 4 5 
6
  7 8 9 10 11 ...    
UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016