Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Márton fp.
előző nap
 április 13. 
következő nap
1Kor 1,23-32

Testvérek! Én az Úrtól vettem át azt, amit közöltem veletek: hogy az Úr Jézus elárulta-tása éjszakáján kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és így szólt: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, mely érettetek megtöretik! Ezt tegyétek az én emlékezetemre!” Hasonlóképpen a vacsora után a kehellyel is így tett, mondván: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre!” Valahányszor ugyanis ezt a kenyeret eszitek és ebből a kehelyből, isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön. Ezért aki méltatlanul eszi ezt a kenyeret, vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Vizsgálja meg tehát magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből, mert aki méltatlanul eszik és iszik, anélkül, hogy megkülönböztetné az Úr testét, az a saját maga ítéletére eszik vagy iszik. Ezért gyöngék és betegek közületek sokan, és némelyek már meg is haltak. Ha helyesen ítélnénk meg magunkat, már nem vonnánk magunkra kárhoztató ítéletet. Ha pedig az Úr ítél meg bennünket, az már fenyítésünkre szolgál, hogy a világgal el ne kárhozzunk.

Jn 12,3-18

Mondta az Úr tanítványainak: „Tudjátok, hogy két nap múlva itt a húsvét, és az Emberfiát kereszthalálra adják.” Akkor összegyűltek a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap palotájában, akit Kaifásnak hívtak, és tanácsot tartottak, hogy Jézust csellel elfogják és megölik. De azt mondták: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!” Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában volt, odament hozzá egy asszony. Alabástrom edényben drága kenet volt nála, és az asztalnál ülőnek fejére öntötte. Ennek láttán a tanítványai bosszankodtak: „Mire való ez a pazarlás? Hiszen jó pénzért el lehetett volna adni ezt a kenetet, és az árát odaadni a szegényeknek.” Jézus észrevette, és így szólt hozzájuk: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. Szegények ugyanis mindig lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek. Amikor ő ezt a kenetet a testemre öntötte, a temetésemre tette. Bizony mondom nektek, az egész világon, ahol csak hirdetni fogják ezt az evangéliumot, az ő emlékezetére azt is elmondják majd, amit tett.” Ekkor a tizenkettő közül az egyik, akit Iskarióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz, és azt mondta: „Mit adtok nekem, ha kezetekre adom őt?” Azok harminc ezüstöt állapítottak meg neki. Attól kezdve már csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa nekik. A kovásztalan kenyerek első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Hol akarod, hogy elkészítsük neked a Pászka-vacsorát?” Ő azt mondta: „Menjetek a városba ehhez meg ehhez, és mondjátok meg neki: »A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg tanítványaimmal a Pászka-vacsorát«.” A tanítványok pedig úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a Pászka-bárányt.

Mt 26,21-39

Miközben ettek, így szólt: „Bizony mondom nektek, egy közületek el fog árulni engem.” Erre igen elszomorodtak, és egyenként elkezdték kérdezgetni: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő pedig így felelt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.” Erre megszólalt Júdás, az árulója: „Csak nem én vagyok az, rabbi?” Azt mondta neki: „Te mondtad”. Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte és odaadta a tanítványoknak, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem!” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és odaadta nekik, mondván: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Mondom nektek, mostantól nem iszom a szőlőnek ebből a terméséből addig a napig, amíg majd az újat nem iszom veletek Atyám országában.” Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. Akkor Jézus azt mondta nekik: „Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert írva van: »Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai«. De miután feltámadok, előttetek megyek Galileába.” Erre Péter válaszul azt mondta neki: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én soha meg nem botránkozom.” Jézus azt mondta: „Bizony mondom neked: ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.” Péter azt mondta neki: „Még ha meg is kell veled halnom, akkor sem tagadlak meg.” Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.

Lk 22,43-45

Akkor elment velük Jézus a Getszemáni nevű majorba, és azt mondta a tanítványoknak: „Üljetek le itt, amíg én elmegyek oda, és imádkozom.” Miután maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, egyszerre szomorúság fogta el, és gyötrődni kezdett. Akkor azt mondta nekik: „Szomorú az én lelkem mindhalálig. Maradjatok itt, és virrasszatok velem!” Valamivel odébb ment, arcra borult és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” Megjelent neki egy angyal az égből, és megerősítette. Aztán a halállal tusakodva még kitartóbban imádkozott. Verejtéke pedig olyan lett, mint a földre hulló vér cseppjei. Aztán az imádságból fölkelve visszament tanítványaihoz, és alva találta őket. Azt mondta Péternek: „Így hát egy órát sem nem tudtatok virrasztani velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! A lélek ugyan kész, a test azonban erőtlen.” Másodszor is elment, és így imádkozott: „Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod!” Amikor visszatért, megint alva találta őket, mert szemük elnehezült. Erre otthagyta őket, újra elment, és harmadszor is ugyanazokkal a szavakkal imádkozott.

Szent Márton, római püspök, hitvalló

Márton pápa a VII. század közepén rendkívül válságos helyzetben 649-ben került az egyház élére. A monotheléták eretneksége annyira előtérbe került, hogy a bizánci császári udvartól az összes keleti patriarkátusig minden jelentősebb vezetőre befolyást gyakorolt. Márton pápa ezért Maximosz hitvalló segítségével gyorsan zsinatot szervezett a lateráni palotába, s ott a jelenlévő püspökök aláírták a nagyobb részben a szent hitvalló által szerkesztett igazhitű hitvallást. Ezért azonban a pápa 655-ben az életével fizetett, s néhány év múlva szent Maximoszt is megcsonkítva, megkínozva küldték száműzetésbe, ahol hamarosan (662-ben) maga is meghalt.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016