Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Arisztarkosz, Pudensz és Trofimosz apk.
előző nap
 április 14. 
következő nap
Iz 50,4-11

Az Úr művelt nyelvet ad nekem, hogy tudjam, mikor kell megszólalnom. Reggelenként maga elé állított, s fület adott arra, hogy hallgassam az Úr tanítását. Megnyitja az Úr a fülemet, én pedig nem vagyok engedetlen, s nem is ellenkezem. Hátamat átadtam a korbácsolásra, orcámat pedig az ütlegeknek. Arcomat nem fordítottam el a leköpdösések szégyenétől. Az Úr az én segítőm lett, azért nem szégyenkezem, hanem olyanná tettem arcomat, mint a kemény szikla, és tudtam, hogy nem szégyenülök meg, mert közel van az, aki igazságot szolgáltat nekem. Ki szállhat velem perbe? Tüstént álljon elém! Ki ítél el engem? Jöjjön ide, a közelembe! Íme az Úr, az Úr az én segítőm. Ki árthat nekem? Íme, mindnyájan elenyésztek, mint egy ruha, és moly emészt meg benneteket. Ki féli közületek az Urat? Az hallgasson szavára! Ti, akik sötétben jártok és nincs világosságotok, bízzatok az Úr nevében, és támaszkodjatok Istenre! Íme, ti mindnyájan tüzet gyújtotok és erős lángot égettek. Járjatok hát a tűzetek fényében és a lángban, amelyet meggyújtottatok! Érettem történt ez veletek, s gyötrelmes lesz majd a szendergésetek.

Róm 5,6-10

Testvérek! Krisztus akkor, amidőn még erőtlenek voltunk, a meghatározott időben meghalt a gonoszokért. Pedig az igaz emberért is aligha hal meg valaki, legföljebb a jótevőért hajlandó meghalni. Az Isten azonban azzal bizonyítja irántunk való szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt érettünk. Azért most, miután már megigazultunk a vére által, sokkal inkább megment minket a haragtól. Ha ugyanis akkor, amikor még ellenségei voltunk, Fiának a halála által kiengesztelődött velünk az Isten, mennyivel inkább nyerünk üdvösséget megszabadulva az ő élete által!

Mk 15,16-41

Abban az időben a katonák bekísérték Jézust a palotaudvar belsejébe, a pretóriumba, és egybehívták az egész helyőrséget. Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és elkezdték őt így köszöntgetni: „Üdvözlégy, zsidók királya!” A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte. Azután, hogy kigúnyolták, levették róla a bíbort, és a saját ruháit adták rá. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így elvezették őt egy Golgota nevű helyre, ami Koponya-helyet jelent. És mirhával vegyített bort adtak neki inni, de ő nem fogadta el. Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. A harmadik óra volt, amikor keresztre feszítették. Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: „A zsidók királya.” Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől. Így beteljesült az Írás: „A gonoszok közé sorolták.” Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket és mondogatták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, és szállj le a keresztről!” A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk neki!” Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek. A hatodik óra táján pedig az egész földre sötétség borult, egészen a kilencedik óráig. A kilencedik órában Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, Éli, lamma szabaktáni?” Ez annyit jelent: „Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Az ott állók közül néhányan hallották, és azt mondták: „Lám, Illést hívja.” Valaki odafutott, és ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve, inni adott neki e szavakkal: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!” Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig. Amikor a szemközt álló százados látta, hogy fölkiáltva kilehelte lelkét, így szólt: „Ez az ember valóban Isten Fia volt.” Asszonyok is álltak ott, és messziről szemlélték. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. Ezek már Galileában is követték őt és a szolgáltak neki. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek föl Jeruzsálembe.

Arisztarkosz, Pudensz és Trofimosz apostolok

A hetvenkét tanítvány közé tartoztak. Az első kettő Szent Pál kísérője, tesszaloniki illetve efezusi származású tanítvány volt.
Pudensz, akiről a 2 Tim. 6,21 tesz említést, a hagyomány szerint római szenátor volt, aki a városban szállást adott az apostoloknak és házát imahelyiséggé alakította át. 68-ban Rómában szenvedhetett vértanúságot.
Trofimosz apostol Efezusból származott. Szent Pállal együtt szenvedhetett vértanúhalált 67 körül.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016