Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Arisztarkosz, Pudensz és Trofimosz apk.
előző nap
 április 14. 
következő nap
ApCsel 5,21-32

Azon időben, az apostolok hallgatva az Úr angyalára, virradatkor bementek a templomba és tanítottak. Mikor pedig megjött a főpap és akik vele voltak, összehívták a főtanácsot, vagyis Izrael fiainak összes véneit, és elküldtek a börtönbe, hogy elővezessék őket. De amikor a szolgák odaértek s kinyitották a tömlöcöt, nem találták ott őket. Visszatértek tehát s jelentést tettek: »A tömlöcöt egész gondosan bezárva találtuk ugyan, az őrök is ott álltak az ajtók előtt: de amikor benyitottunk, senkit sem találtunk ott.« Mikor pedig a templomőrség parancsnoka és a főpapok ezeket a szavakat hallották, meghökkentek, hogy mi történt. Ekkor beállított valaki és hírül hozta nekik, hogy: »íme a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, a templomban állnak és tanítják a népet.« Erre a parancsnok elment a szolgákkal s erőszak nélkül elhozta őket, mert féltek a néptől, hogy megkövezi őket. Majd odahozták és a főtanács elé állították. A főpap kérdőre vonta őket: »Parancsban hagytuk meg nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, s lám, ti betöltöttétek Jeruzsálemet tanításotokkal, s ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.« Erre Péter és az apostolok azt felelték: »Inkább kell engedelmeskednünk az Istennek, mint az embereknek. Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti a fára függesztve megöltetek. Isten fejedelemmé és üdvözítővé emelte őt jobbjával, hogy bűnbánatot és bűnbocsánatot adjon Izraelnek. Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, mi és a Szentlélek, akit az Isten megadott mindazoknak, akik neki engedelmeskednek.«

Jn 6,14-27

Abban az időben az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, és így beszéltek: „Bizonyára ez az a próféta, akinek el kell jönnie a világba.” Jézus tehát tudván, hogy érte akarnak jönni, erőszakkal meg akarják tenni királynak, visszament a hegyre egymagában. Amikor beesteledett, tanítványai lementek a tóhoz, hajóra szálltak, és elindultak a tó túlsó partjára, Kafarnaum felé. Már egészen besötétedett, és Jézus még mindig nem tért vissza hozzájuk. Erős szél támadt, és a tó háborgott. Amikor már eveztek vagy huszonöt-harminc stádiumot, látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához, és megijedtek. De ő bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” Föl akarták venni a bárkába, ám a bárka nyomban partot ért ott, ahová tartottak. Másnap a tó túlsó oldalán maradt népnek eszébe jutott, hogy csupán egy kis csónak volt ott, Jézus pedig nem szállt tanítványaival bárkába, hanem a tanítványok csak maguk indultak el. Közben több bárka érkezett Tibériásból annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették. Amikor a nép látta, hogy Jézus nincs ott, sőt tanítványai sem, beszálltak a bárkákba, és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, hogy kerültél ide?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok. De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyan eledelért, amely megmarad az örök életre! Ezt az Emberfia adja nektek, akit maga az Atya, az Isten jelölt meg pecsétjével.”

Arisztarkosz, Pudensz és Trofimosz apostolok

A hetvenkét tanítvány közé tartoztak. Az első kettő Szent Pál kísérője, tesszaloniki illetve efezusi származású tanítvány volt.
Pudensz, akiről a 2 Tim. 6,21 tesz említést, a hagyomány szerint római szenátor volt, aki a városban szállást adott az apostoloknak és házát imahelyiséggé alakította át. 68-ban Rómában szenvedhetett vértanúságot.
Trofimosz apostol Efezusból származott. Szent Pállal együtt szenvedhetett vértanúhalált 67 körül.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016