Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Inaszakadt vasárnapja
Tivadar fp.
előző nap
 április 22. 
következő nap
ApCsel 9,32-42

Azon időben történt egyszer, hogy amikor Péter mindegyiküket felkereste, eljutott a szentekhez, akik Liddában laktak. Talált ott egy Éneász nevű embert, aki nyolc év óta ágyban feküdt, mert béna volt. Péter így szólt hozzá: »Éneász, az Úr Jézus Krisztus meggyógyít téged! Kelj föl, vesd be ágyadat.« Erre ő azonnal fölkelt. Lidda és Száron lakói mind látták őt és megtértek az Úrhoz. Joppéban volt a tanítványok közt egy asszony, a neve Tabíta volt, ami azt jelenti: Dorkász. Ez teljesen a jócselekedetnek és az alamizsnálkodásnak szentelte az életét. Történt pedig azokban a napokban, hogy megbetegedett és meghalt. Miután megmosták, lefektették a felső teremben. Mivel Lidda közel van Joppéhoz, s a tanítványok meghallották, hogy Péter ott van, elküldtek hozzá két férfit és kérték: »Ne késlekedj hozzánk jönni.« Péter erre útrakelt és elment velük. Amikor megérkeztek, felvezették őt a felső terembe. Az özvegyek mind körülvették őt sírva és mutogatták a köntösöket és ruhákat, amiket Dorkász készített nekik. Péter azonban mindnyájukat kiparancsolta, azután térdre borulva imádkozott, majd a holttesthez fordulva így szólt: »Tabíta, kelj föl!« Erre ő felnyitotta a szemét, s Pétert meglátva felült. Ő meg odanyújtotta neki a kezét és felsegítette. Azután szólította a szenteket és az özvegyeket s megmutatta őt nekik élve. Ennek híre ment egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban.

Jn 5,1-15

Abban az időben Jézus fölment Jeruzsálembe. Jeruzsálemben, a Juh-kapunál van egy fürdő, amelynek héberül Beteszda a neve. Öt oszlopcsarnoka volt. Nagyon sok beteg feküdt bennük: vakok, sánták, bénák, akik várták, hogy a víz megmozduljon. Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és felkavarta a vizet. Aki először lépett be a víz felkavarodása után, meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett is. Volt pedig ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje szenvedett. Amikor Jézus meglátta, amint ott feküdt, tudva azt is, hogy már régóta beteg, megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?” „Uram – válaszolta a beteg –, nincs emberem, aki bevinne a tóba, amikor felkavarodik a víz. Így mire odaérek, már más lép be előttem.” Erre Jézus azt mondta neki: „Kelj föl, fogd ágyadat, és járj!” Az ember azon nyomban meggyógyult, fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. Ezért a zsidók rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van, nem szabad vinned ágyadat.” Így felelt nekik: „Aki meggyógyított, az mondta nekem: Fogd ágyadat, és járj!” Erre megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked: Fogd ágyadat, és járj?” A meggyógyított ember azonban nem tudta, hogy ki volt, mert Jézus az odasereglett népsokaság miatt elment onnét. Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: „Nézd, meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, nehogy még nagyobb baj érjen!” Erre az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki meggyógyította.

Szikeóta Szent Tivadar püspök

A galáciai Szikeó községből származott egy bizonyos Mária nevű kéjnőnek és Kozmasz császári követnek házasságon kívüli gyermekeként. 13 éves korában monostorba vonult, majd 18 évesen Theodosziosz anasztasziupoliszi püspök diakónussá és pappá szentelte. Ismételten megfordult a Szentföldön, ahol a hodzevai monostorban letette a nagy szerzetes fogadalmat. Visszatérve a saját monostorába, szigorú aszkézisben élt, majd Timotheosz püspök halála után Pál ankürai érsek őt szentelte föl anasztasziupoliszi püspöknek. Szent Tivadar azonban inkább az aszketikus élet felé vonzódott, s püspökként is sűrűn látogatta a különböző szentföldi monostorokat, s végül le is mondott püspöki rangjáról, hogy szabadabban élhessen szerzetesi hivatásának. Miután megfordult Konstantinápolyban is, visszavonult a maga monostorába, ahol békében halt meg 613-ban.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016