Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Teodulosz és tsai. vtk., György szé., Himnuszköltő József szé.
előző nap
 április 4. 
következő nap
Iz 49,6-10

Így szól az Úr: Íme, szövetségül adtalak téged nemzetségednek, s a nemzetek világosságává, tettelek, hogy üdvösséget szerezz a föld végső határáig. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene, aki megszabadított téged: „Tekintsétek Szentnek azt, akinek életét semmibe vették, akit a nemzetek megvetettek, s a fejedelmek szolgájává tettek. Királyok fogják majd őt látni, és fejedelmek fognak fölállni és leborulni előtte az Úrra való tekintettel, mert Izrael Szentje hűséges, és kiválasztott téged.” Ezt mondja az Úr: „Megfelelő időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek téged. A nemzetek szövetségévé tettelek meg, hogy helyreállítsd az országot, és birtokodba vedd a pusztává tett örökséget, s hogy így szólj a foglyokhoz: „Gyertek ki!”, a sötétben ülőkhöz pedig: „Jöjjetek a napvilágra!” Minden útjukon legelhetnek majd, és minden ösvényük mellett legelőt találnak. Nem éheznek majd, és nem szomjaznak, forró szél nem gyötri, s a nap sem perzseli őket, mert aki megkönyörült rajtuk, az maga vezeti őket.

Ter 31,3-16

Így szólt az Úr Jákobhoz: „Térj vissza atyád földjére és nemzetségedhez, és én veled le-szek!” Jákob tehát elküldte szolgáit, s kihívatta Ráchelt és Leát a mezőre, ahol nyájai voltak, és ezt mondta nekik: Látom atyátok arcán, hogy nem olyan már hozzám, mint tegnap és tegnapelőtt. Pedig atyám Istene velem volt, és ti magatok is tudjátok, hogy minden erőmmel szolgáltam atyátoknak. Atyátok azonban becsapott engem, és megváltoztatta a tíz bárányra megszabott bérem. Isten mégsem engedte meg neki, hogy árthasson nekem. Mert amikor azt mondta: „A tarkák legyenek a béred”, akkor minden juh tarka bárányt ellett, ha viszont azt mondta: „Ami fehér, az lesz a béred”, akkor az egész nyáj fehéret ellett. Elvette ugyanis az Isten atyátok jószágát, és átadta nékem. Mikor ugyanis a juhok üzekedésének ideje elérkezett, álmomban azt láttam, hogy a kosok és bakok, melyek a nőstényeket hágják, tarkák, pettyesek és foltosak. Majd az Isten angyala szólt hozzám álmomban: „Jákob! Jákob!” Én pedig megkérdeztem: „Ki az?” Ő azt mondta: „Emeld fel tekintetedet, és lásd, hogy a kosok és bakok, melyek a nősté-nyeket hágják, mind tarkák, pettyesek és foltosak! Láttam ugyanis mindent, amit Lábán veled tett. Én vagyok a te Istened, aki megjelent neked Isten helyén, ahol fölkentél egy emlékkövet, s fogadalmat tettél nekem. Most tehát kelj fel, s menj ki erről a földről s térj vissza születésed földjére, és én veled leszek!” Erre Ráchel és Lea így felelt: „Van-e még valami osztályrészünk vagy örökségünk atyánk házában? Nemde, idegeneknek tekintett minket, mert eladott, és amit értünk kapott, azt felemésztette? Mindaz a vagyon és gazdagság, amelyet Isten elvett atyánktól, most már a mienk és fiainké lesz. Tedd meg tehát mindazt, amit Isten mondott neked!”

Péld 21,3-21

Fiam! Azt tenni, ami igaz és igazságos, sokkal kedvesebb az Úr előtt, mint az áldozat. A fennhéjázás a gőgös szív felfuvalkodottsága; a gonoszok lámpása a bűn. Aki röviden szól, annak gondolatai bővelkednek, s aki nem szorgalmas, az lemarad. Aki hazug nyelvvel gyűjt kincset, hiú terveket űz, és előbb-utóbb beleakad a halál hálójába. A gonoszokat erőszakos tettük vesztükbe sodorja, mivel nem akarnak igazságot tenni. Akik ravaszak, azoknak útját is tekervényessé teszi Isten, mert az ő művei tiszták és egyenesek. Jobb egy tető sarkán lakni, mint egy házsártos asszonnyal egy házban. A gonosz életén senki meg nem könyörül. Ha a szemtelen bűnhődik, tanul belőle az együgyű, a bölcs pedig már a tanításból is okul. Az igaz megérti a bűnösök lelkét, s az istenteleneket a rossztól visszatartja. Aki bedugja fülét, hogy meg ne hallja a gyöngéket, maga is hiába kiált majd, mert nem lesz majd, aki meghallgassa. A titkos adomány megtöri a haragot, aki viszont sajnálja az ajándékot, az heves indulatot kelt. Az igazságszolgáltatás öröm az igaznak, ám a szentéletű ember tisztátalan a gonosztevők szemében. Az olyan ember, aki letér a belátás útjáról, a holt óriások gyülekezetében fog nyugodni, ínségre jut az, aki szereti a mulatozást, s aki kedveli a bort és az illatszert, nem lesz gazdag. Az igaz ember helyett a bűnös szolgál váltságul, s az igazak helyett a gonosz. Jobb kietlen földön lakni, mint házsártos és fecsegő asszonnyal. A bölcs ember ajkán kívánatos kincs van, az oktalan emberek viszont felemésztik azt. Aki az igazságosság és irgalmasság útját követi, életet és dicsőséget talál.

Szent Teodulosz és vértanútársai

Teodul jámbor keresztény szülők gyermeke volt, Fiatal volt, ékes tekintetű és szeplőtelen életet élt. A tesszalonikai egyházban volt felolvasó. Három fiútestvére szintén hasonló szép életet élt. Teodul egy álombéli látomás után reggel egy szent kereszt jelét viselő gyűrűt látott a kezén. Ezzel a gyűrűvel minden beteget meggyógyított, akivel csak találkozott.

Agatopod szintén a szaloniki egyházban szolgált, mint diakónus. Idős ember volt és tiszta életet élt.

Amikor, a császárok keresztényüldöző rendelete eljutott Szalonikibe, a hívek egy része elmenekült, mert gyengének érezte magát, más része visszatért a pogányságba, de a hűséges keresztények kitartottak. Köztük volt a két egyházi szolga is. Sem rejtőztek el, hanem állandóan a templomban voltak, imádkoztak és várták saját szenvedéseik kezdetét. A katonák, mihelyt tudomást szereztek róluk, Pausztin városparancsnok elé vitték őket. Először Teodult hallgatta ki, de nem tudta hitehagyásra rávenni. Azután az idős Agatopód következett, de ő is csak az igaz Istennek akart áldozatot bemutatni. Mindketten, a börtönbe kerültek, ott isteni látomás erősítette meg őket a rájuk váró kínzásokra. A börtönben imádkozókat hallgatták azok a rabtársak, akik valódi bűnökért várták büntetésüket vagy halálukat. Megbánták bűneiket és bocsánatot kértek Isten szentjeitől bűneikéit. Mivel félő volt, hogy sok pogány kereszténnyé lesz, a városparancsnok elrendelte, hogy Teodult fejezzék le. Ez nem történt meg. Újra börtönbe kerülve Agatopoddal együtt, másnap mindkettőjüket arra ítélték, hogy a tengerbe dobják. Követ kötve nyakukra a hajóról a tengerbe fullasztották őket. A tenger hullámai a partra vetették szent testüket, a keresztények pedig tisztelettel temették el őket 303 körül.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016