Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Euszigniosz vt.
előző nap
 augusztus 5. 
következő nap
1Kor 9,2b-12

Apostolságomnak ti vagytok a pecsétje az Úrban. Ezzel igazolom magam azok előtt, akik felelősségre vonnak. Nincs jogunk az evéshez és iváshoz? Nincs jogunk ahhoz, hogy asszony nővért magunkkal vigyünk, mint a többi apostol és az Úr testvérei vagy Kéfás is teszi? Csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk mentesülni a kétkezi munkától? Ki katonáskodik saját költségén? Ki ültet szőlőt, és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat, és nem issza a nyáj tejét? Talán csak emberi megfontolásból mondom ezeket, nem így nyilatkozik a törvény is? Hiszen Mózes törvényében ez áll: „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” Talán az ökörre van az Istennek gondja, s nem inkább értünk mondja ezt? Kétségtelenül értünk írták meg, hogy aki szánt, reménykedve szántson, s aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy részesedik a termésből. Ha lelki javakat vetettünk köztetek, nagy dolog az, hogy majd anyagi javaitokat aratjuk? Ha mások rendelkezhetnek veletek, nekünk nincs több jogunk hozzá? De nem élünk jogunkkal, hanem elviselünk mindent, csak hogy gátat ne vessünk Krisztus evangéliumának.

Mt 18,23-35

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, megparancsolta, hogy adják el feleségestül, gyerekestül, minden vagyonával együtt, és úgy fizessen. A szolga leborult előtte, és úgy kérte: »Légy türelemmel irántam, és mindent megfizetek neked!« Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, adósságát pedig elengedte. Amikor kiment, az a szolga találkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni, és ezt mondta neki: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa a lába elé borulva kérlelte: »Légy türelemmel irántam, és mindent visszafizetek neked!« De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását. Szolgatársai pedig a történtek láttán igen elszomorodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mind, ami történt. Akkor maga elé hívatta őt ura, és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Minden adósságodat elengedtem, mivel könyörögtél nekem. Vajon nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad?« Ezzel az úr haragjában átadta a börtönőröknek, míg meg nem fizeti mind, amivel tartozik neki. Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsátja vétkeit testvérének.”

Szent Euszigniosz vértanú

A szent vértanú Antiochiában született. Három császár alatt, 60 éven át szolgált a hadseregben, mint katona. Ez után, hazájába visszatérve imádságban és böjtben töltötte életét, készülvén az örökkévalóságra. Amikor a hitehagyott Julián, császár Antiochiába jött, elfogatta a szent férfit. Két egymással vitatkozó katona találkozott Euszigniosszal, és amikor megtudta, hogy katona volt, és ismeri a törvényeket, kérték tőle, hogy tegyen köztük igazságot. Kikérdezve őket, megtudták, hogy Euszigniosz keresztény. Az egyik katona elment és jelentette ezt a császárnak. A császár előtt szentünk szemrehányást tett, hogy elhagyta s az igaz hitet és bálványimádó lett. A császár nem akarta hallani ezeket a szemrehányásokat, és megparancsolta, hogy fejezzék le szentünket. Így, 362-ben, 110 éves korában vértanúsággal fejezte be életét.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016