Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
A nikápolyi 45 vt., Barlanglakó Antal szé.
előző nap
 július 10. 
következő nap
Róm 16,17-24

Kérlek azonban titeket, testvérek, tartsátok szemmel azokat, akik ellentétben a kapott tanítással széthúzást és botrányt okoznak. Kerüljétek őket! Az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak, és szép szavakkal meg hízelgéssel megtévesztik a gyanútlanok szívét. Engedelmességetek híre ugyanis mindenhová eljutott: örömöm is telik bennetek. Mégis szeretném, hogy a jóban járatosak legyetek, a rosszban ellenben járatlanok. A békesség Istene hamarosan összetiporja lábatok alatt a sátánt. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! Üdvözölnek titeket: munkatársam, Timóteus és rokonaim: Lúciusz, Jázon meg Szoszipater. Üdvözöllek titeket az Úrban én, Terciusz is, aki a levelet írtam. Üdvözöl titeket Gájusz, aki nekem és az egész közösségnek házigazdája. Üdvözöl titeket Erasztusz, aki a város vagyonát kezeli és Quartusz testvér. Az Úr Jézus kegyelme mindnyájatokkal!

Mt 13,10-23

Abban az időben odamentek Jézushoz tanítványai, és megkérdezték: „Miért beszélsz a sokaságnak példabeszédekben?” Ő így felelt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de nekik nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adatik, és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert nézvén nem látnak, hallván nem hallanak, nem is értenek. Be is teljesedik rajtuk Izajás jövendölése, mely így szól: »Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok, mert elhízott e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, és szívükkel ne értsenek, nehogy megtérjenek, és meggyógyítsam őket.« A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és a fületek is az, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. Halljátok hát a magvetőről szóló példabeszédet! Mindahhoz, aki hallgatja az országról szóló igét, de nem érti meg, eljön a gonosz, és elrabolja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útszélre esett. A köves talajba hullott ellenben az, aki hallgatja az igét, és azonnal örömmel be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, ezért csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás vagy üldözés éri, hamar eltántorodik. A tövisek közé hullott pedig az, aki hallgatja az igét, de az evilági gondok és a csalóka gazdagság elfojtja az igét, úgyhogy terméketlen marad. Végül a jó földbe hullott az, aki hallgatja, meg is érti az igét, és termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”

A nikápolyi 45 szent vértanú

Licinius császár, aki a római birodalom keleti felét kormányozta, rendeletet adott ki a keresztények megkínzására sőt megölésére, ha nem akarnak áldozni a bálványok előtt. Vagyonukat el kellett kobozni és pogány templomok építésére kellett fordítani. Amikor ez a rendelet eljutott az Örményországi Nikápolyba, negyvennél több keresztény elhatározta, hogy önként mennek az ítélőszék elé, és megvalják Krisztusban való hitüket. Vezetőik voltak: Leontin, Móric, Dániel, Antal és Sándor. Kihallgatásuk után a helytartó mindnyájukat vasbilincsekbe verette és a börtönbe záratta őket. Az éjszakát imádságban és zsoltáréneklésben töltötték. Másnap megkínozták és a börtönbe zárták újra őket. Két börtönőr általuk a keresztény hitre tért. Sokat szenvedtek a sebektől, hőségtől, némelyikük meg is halt. A szolgák eközben hatalmas máglyát raktak, hogy azon elégessék a vértanúkat. Egymásután dobálták bele a szentek testét, az élőket és a már halottakét is, 319 körül haltak vértanúi halált. Csontjaikat a Likosz folyóba dobták, melyeket az magába fogadott, és egy sekély helyen összegyűjtötte. Istenfélő emberek fáradság nélkül összeszedték és Licinius császár haláláig illő helyen eltemették.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016