Proklosz és Hilárion szé.
◀︎ 
 július 12. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Kor 11,8-23a

Testvéreim! Nem a férfi lett az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. És nem is a férfi lett teremtve az asszonyért, hanem az asszony a férfiért. Ezért tehát kötelessége az asszonynak, hogy fölötte álló tekintély jelét viselje a fején, az angyalok miatt is. De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. Mert ahogy az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által, mindkettő pedig Istentől. Ítéljétek meg magatok, vajon illik-e az asszonynak födetlen fővel imádkozni Istenhez? Vajon maga a természet is nem arra tanít-e titeket, hogy szégyen, ha a férfi megnöveszti a haját, az asszonynak ellenben ékesség, ha megnöveszti a haját, mert fátyolként adatott neki a haj. Ha pedig valaki erről akar vitatkozni, sem nekünk nincsen ilyen szokásunk, sem Isten gyülekezeteinek.
Ezeket elrendelve nem dicsérlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra szolgál az, hogy összejöttök. Először is azt hallom, hogy amikor összejöttök a gyülekezetben, szakadások vannak közöttetek, és ezt részben el is hiszem. Mert „elkerülhetetlen – mondjátok – a megoszlás”, hogy nyilvánvalóvá legyen, kik a kipróbáltak közöttetek. Így amikor összejöttök, az étkezés nem az Úr vacsorája, mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját falja, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik. Hát nincsen otthonotok evésre, ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és szégyenbe hozzátok a nélkülözőket? Mit mondjak erre? Dicsérjelek titeket? Nem dicsérlek.
Mert én az Úrtól kaptam a hagyományt, amit átadtam nektek.

Mt 17,10-18

Abban az időben Jézust megkérdezték tanítványai: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Jézus így felelt nekik: „Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent. Én viszont azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.” Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik. Amikor visszaértek a tömeghez, odalépett hozzá egy ember, térdre hullott előtte, és így szólt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és kínlódva szenved, mert sokszor tűzbe esik, máskor meg vízbe. Elhoztam tanítványaidhoz, de ők nem tudták meggyógyítani.” Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrlek titeket? Hozzátok őt ide!” Erre Jézus ráparancsolt, és az ördög kiment belőle, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.

Szent Proklosz és Hilár atyák

Mindkét szent vértanú Kalipta város környékéről származott, ami Ankyra közelében van. Először Prokioszt fogták el és Traján császár elé vitték. A császár nem talált benne hibát azért átadta Makszim helytartónak. A helytartó kínzások után arra ítélte, hogy feszítsék fára és nyilazzák agyon. Amikor vitték a kivégzésre, találkoztak egy Vidor nevű fiatalemberrel, aki Proklosznak unokaöccse volt. Elfogták és a börtönbe zárták. Prokioszt pedig elvitték a kivégzés helyére, fára feszítették és nyilakkal átlőtték testét. Minden nyíl után Istenhez fohászkodott. Lehajtva fejét, július 12-én halt meg.

Vidor vértanút a kihallgatása és bátor hitvallása után kínok alá vetették, három nappal Proklosz halála után július 15-én lefejezték. A keresztények mindkettőjük testét tisztelettel temették el, 106-ban.