Lit. Péter és Pál főapk.
◀︎ 
 június 29. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
2Kor 11,21-12,9

Testvéreim! Szégyenkezve mondom, ehhez, mint mondjátok, mi gyöngék voltunk.
De ha valaki merész valamiben, esztelenül szólok, én is merész vagyok. Héberek ők? Én is. Izraeliták? Én is. Ábrahám utódai? Én is. Krisztus szolgái? Mint tébolyult beszélek: nálam jobban senki. Vég nélküli fáradságban, számtalan bebörtönzésben, irdatlan sok verésben, sokszor halálos veszedelemben. Zsidóktól ötször kaptam egy híján negyven korbácsütést, háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy nap s egy éjjel hányódtam a tenger hullámain. Gyakran voltam úton, veszélyben folyókon, veszélyben rablók között, veszélyben népem között, veszélyben pogányok között, veszélyben városban, veszélyben a vidéket járva, veszélyben a tengeren, veszélyben hamis testvérek között, fáradozva és robotolva, gyakori virrasztásban, étlen-szomjan, gyakori böjtölésben, hidegben elegendő ruha nélkül. 2Ezeken kívül ott van még a naponként rám nehezedő felelősség és aggodalom az összes egyházért. Ki olyan erőtlen, hogy vele együtt ne volnék én is erőtlen? Ki bukhat el, hogy ne éreznék vele együtt? Ha dicsekednem kell, az erőtlenségeimmel fogok dicsekedni. Az Úr Jézus Istene és Atyja, aki áldott örökké, tudja, hogy nem hazudok. Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjon. Ablakon át, kosárban eresztettek le a falon, és megmenekültem a kezéből.
Dicsekedni kell, bár a dicsekvés nem használ. Rátérek hát az Úrtól kapott látomásokra és kinyilatkoztatásokra. Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom; testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. Tudom, hogy ez az ember – testben-e vagy testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a Paradicsomba, és kimondhatatlan szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal azonban nem dicsekszem, csak erőtlenségeimmel. Bár ha dicsekedni akarnék is, akkor sem bizonyulnék esztelennek, mivel az igazságot mondom. Mindazonáltal tartózkodom ettől, nehogy valaki bármilyen tekintetben is többre becsüljön annál, mint amit bennem lát, vagy amit tőlem hall. A kinyilatkoztatások különlegessége miatt, azért, hogy el ne bízzam magam, testembe tövist kaptam: a Sátán angyalát, hogy arcul csapdosson. Háromszor kértem az Urat, hogy ez távozzék tőlem; de ő azt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, az erő ugyanis az erőtlenségben teljesedik ki.” Ezért tehát legszívesebben erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.

Mt 16,13-19

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Engem, az Emberfiát kinek mondanak az emberek?” Ők pedig így válaszoltak: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte őket: „Hát ti kinek mondotok engem?” Simon Péter válaszul ezt mondta: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. Én is mondom neked: te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, és az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyekben is.”

Szent Péter és Pál főapostolok

Péter apostol hazája a Genezáreti tó melletti Betszaida volt. Atyja Jőnás halász volt, Péter is ezzel foglalkozott, bátyjával András apostollal együtt. Megházasodott és Kafamaumban telepedett le. Jézus itt gyógyította meg anyósát, a hideglelésből. Amikor Jézus tanítani kezdett, Péter az elsők között csatlakozott Hozzá. Jézustól a Kéfás, azaz szikla nevet kapta. A csodálatos halfogás után nem hagyta el többé Jézust. Vele volt vándorlásai alatt, az idősebb Jakabbal és Jánossal az Úr bizalmasai közé tartoztak. Mennyei kinyilatkoztatást kapva, Jézust az Isten fiának nevezte, amiért megkapta az oldás és kötés isteni hatalmát és Jézus őt az Egyház sziklaalapjává tette. A Titkos Vacsora után, a getszemáni kertben egy darabig Jézus mellett volt, kardot rántott Érte, elkísérte a főpap udvaráig, de egy szolgáló szavára háromszor tagadta meg. Ezt sírva bánta meg. A feltámadás után Jézus külön is megjelent neki, majd egy reggeli halfogás után elfogadva hűségnyilatkozatát, megerősítette tisztségében. A Szentlélek lejövetele után ő szólt először a népnek, egy ideig Jeruzsálemben maradt, majd Rómában és környékén hirdette az evangéliumot. Néró császár üldözése idején 67-ben fejjel lefelé keresztre feszítették. Teste a világ legnagyobb temploma alatt nyugszik Rómában.

Pál apostol, előbb Saul, Tarzusban született gazdag zsidó családban. Fiatal korában rabbi iskolába járt, és jól megismerte az ószövetségi Szentírást, aminek később nagy hasznát vette. Valószínűleg Jézust nem látta, de a kereszténységet kezdettől fogva üldözte. Helyeselte szent István első vértanú megöletését. Felhatalmazást kapott utána a főpapoktól, hogy összeszedje és megkínozza a keresztényeket. Damaszkuszban azonban Isten fényessége leverte lováról és megvakult. Utána megkeresztelkedett és Jézus tanítványaihoz csatlakozott. Isten a pogányoknál történő apostolkodást bízta rá. Ennek szent Pál a legnagyobb mértékben megfelelt. Vitatkozott a zsidókkal és görögökkel, beszélt a pogányokhoz mindenki előtt hirdetve, hogy Jézus a megígért Messiás. Három nagy apostoli utat tett meg igehirdetése köbben. A harmadik útnál Jeruzsálemben elfogták, börtönbe vetették és két év fogság után Kómába vitték, hogy a császár ítélkezzen felette. Két év múlva kiszabadult és tovább folytatta apostoli működését. A hagyomány szerint Hispániába, is eljutott. Az általa alapított egyházközségeknek leveleket küldött. Összesen 14 levelét olvassuk a Szentírásban. Sokat szenvedett útjai alkalmával. Néró császár üldözése alatt őt is elfogták és az osztiai útón, a hagyomány szerint szent Péterrel egy napon kivégezték. Mivel római polgár volt, karddal fejezték le, 67-ben.