Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Szózon vt.
előző nap
 szeptember 7. 
következő nap
Mk 8,1-10

Abban az időben Jézust igen nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit enniük, ezért magához szólította tanítványait. Így szólt hozzájuk: „Sajnálom a tömeget, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha étlen engedem haza őket, nem fogják végigbírni az utat, hisz többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai ezt válaszolták: „Honnan lehetne itt a pusztában annyi kenyérre szert tenni, hogy mind jóllakjanak?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők pedig azt mondták: „Hét.” Erre megparancsolta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Ki is osztották a tömegnek. Volt néhány apró haluk is. Ezeket is megáldotta, és szólt, hogy osszák ki. Ettek és jól is laktak, aztán összeszedték a maradékot: hét kosárral lett. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Ezután hazaküldte őket, maga pedig tanítványaival beszállt a bárkába, és Dalmanuta környékére ment.

Szent Szózon vértanú

Kisázsiából származott, pásztor volt. Egy napon bement a közeli városba a klikiai Pompeiopoliszba, és letörte az egyik arany bálványszobor karját, eztán összetörte és szétosztotta a szegények között. A hatóság kereste a rongálót, aki feladta magát, és úgy indokolta tettét, hogy látni akarta védekezik-e a bálványisten. Mivel nem segített magán, ez bizonyítja, hogy csak emberi kezek alkották. Ezután megkínozták, amibe belehalt. Testét el akarták égetni, de eső keletkezett, és így sértetlen maradt. Éjszaka hívek jöttek, elvitték, és eltemették a vértanú testét, sírjánál később sok csoda történt. Mindez Maximosz prefektus és Diocletianus keresztényüldözése idején 304-ben volt.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016