A hitem segített a zaklatások és a magányos évek megpróbáltatásai ellen - átadták a Hit pajzsa díjat

Az elismerést 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. A 19. alkalommal kiosztott kitüntetést olyan keresztény híveknek, papoknak, szerzeteseknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. A díjátadó ünnepségre a budapesti Párbeszéd Házában került sor, a terem zsúfolásig megtelt, sok egyházi személy és számos hívő érezte úgy, hogy szeretne hálát adni Ágota nővér életéért, az életszentség felé vezető életútjáért, hűséges kiállásáért. A több alkalommal kitörő tapsvihar, majd a díj átadását követő álló taps kifejezte az emberek tiszteletét a bazilita nővér felé, aki nem csak átvészelte a nehézségeket, de vállalta Krisztusba kapaszkodva, Krisztusért a keresztet.

A díjátadó felemelő momentuma volt, amikor Szabados Tamás a budapesti Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium 10.a osztályos tanulója, Gyurkovics Tibor Istenem c. versét szavalta el. Felkészítő és kísérőtanárok: Apró Anikó, Banu Lászlóné voltak.

                                                                   /Fotó:Banu Lászlóné/

Az eseményt Sajgó Szabolcs jezsuita atya, a Párbeszéd Háza igazgatója, a Hit pajzsa-díj kurátora nyitotta meg, és beszédében elmondta, Ágota nővér élete valóban dicsőség volt Jézus Krisztusnak, úgy, ahogy a görögkatolikus köszönésben mondjuk.

“Mikor valaki Jézus követője a nehézségek, az áldozatok ellenére, amikor földi javakat, elismerést és szabadságot kockáztat Jézusért, akkor különösen szívből mondhatjuk Isten békéjében: Dicsőség Jézusnak! Imre Margit Ágota nővér életében az emberi gyengeségen minket újra átvinni képes Isteni szeretetet és az ő kegyelmét szemlélhetjük” - mondta a jezsuita szerzetes.

A kormány képviseletében jelenlévő Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: "különösen meg kell becsülnünk azokat, akik nem csak szemtanúi és elszenvedői voltak a kommunizmus Isten- és embertelen rendszerének, hanem hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz, szellemi védőpajzsként óvva környezetüket".

Elmondta: a kommunizmus idején Imre Margit Ágotát is megpróbálták beszervezni, ő azonban nemet mondott, és nem árulta el azokat a nővéreket, akik felnevelték. "Az ilyen állhatatos és megtörhetetlen embereknek köszönhetjük, hogy a kommunisták nem tudták maradéktalanul megvalósítani céljukat", hogy felszámolják az egyházakat - mondta.

Beszéde végén hangsúlyozta, ma is a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon, nap mint nap mészárolnak le ártatlan híveket, ezért a kereszténység, a hit védelmére ma is ugyanannyira szükség van, mint ezer esztendeje.

"Közös felelősségünk tehát, hogy Ágota nővér és a hozzá hasonló igazak emberpróbáló életútját, Isten végtelen szeretetébe vetett megingathatatlan hitét minél többen megismerjék, hogy az a legnehezebb élethelyzeteken is átsegítsen és példa legyen valamennyiünknek" - zárta beszédét az Országgyűlés alelnöke.

A Parma Fidei- díj ünnepélyes átadása előtt Laudátio-t mondott Kocsis érsek-metropolita atya, aki Ágota nővér életútjának ismertetése előtt hangsúlyozta: “Imre Margit Ágota nővér életútja természetesen nem a lényegről beszél, mert az élet lényege sokszor rejtve van, nem kifejezhető, de az életútból mégis kiolvasható, megérthető valamelyest, hogy mi minden érték rejlik ezekben a nagyon gazdag, sok küzdelemmel teli évtizedekben.

Imre Margit 1932-ben született Hajdúdorogon, görögkatolikus családba. Édesanyja 7 éves korában elhunyt, édesapját 8 éves korában Erdélybe küldték katonai szolgálatra. 14 évesen került a máriapócsi bazilita nővérekhez, itt fejezte be az általános iskolát. 1949-ben, 17 éves korában szerzetesjelölt lett, de elöljárói nem sokkal később hazaküldték a szerzetesek elhurcolásától tartva, azonban ő néhány hónappal később "visszalopakodott", és felvételét kérte a rendbe. A szerzetesrendeket ekkorra már betiltották, így titokban, kölcsönkért szerzetesi ruhába "öltözött be", és kezdte meg szerzetesi tanuló éveit, a noviciátust. A szerzetesi ruhát mindössze egy hétig viselhette.

Ezt követően Debrecenbe került, ott érettségizett a Svetits Katolikus Gimnáziumban 1953-ban, majd a Debreceni Egyetemen diplomázott 1957-ben, matematika-fizika szakos tanárként.

Albertirsán, Pomázon, Budakalászon, majd Budapesten tanított. Közben 1968-ban titokban letette szerzetesi örökfogadalmát Nyíregyházán, civil ruhában három rendtársával együtt, majd mintha mi sem történt volna, mindenki ment a dolgára. 1970-től kezdődően többször kihallgatták, majd megpróbálták rávenni, hogy nyíregyházi látogatásai után jelentsen rendtársairól. Ő azonban megtagadta ezt, mondván, ezek a nővérek nevelték gyermekkora óta, így ő volna a "legjellemtelenebb ember a világon", ha bármit is mondana róluk.

A kihallgatások innentől elmaradtak, de továbbra is állandóan megfigyelték, esténként ellenőrizték, hogy otthon van-e, tanárként pedig sem kitüntetést, sem fizetésemelést nem kaphatott, éreztették vele, hogy megtűrt személy, akit állandóan szemmel tartanak. 1989-ig csak nagy titokban mert kapcsolatot keresni rendtársaival, de a rendszerváltozás után, ahogy lehetett anyagot vásárolt, majd megvarrta szerzetesi ruháját. 1991 januárjában a bazilita közösség az elsők között kapta vissza monostorát Máriapócson. Imre Margit Ágota az épület felújítása után odaköltözött, és azóta is ott él és imádkozik ugyanazzal a hittel és kitartással, mint az üldöztetése idején tette.  - ismertette Kocsis Fülöp a Nagy Szent Bazil rendi nővér kalandos és példaértékű életútját.

Az elismerésül szolgáló vörösréz pajzs Madarassy István Kossuth-díjas ötvösművész munkája, és mint minden évben, most is Mádl Dalma asszony adta át Ágota nővérnek. A szűnni nem akaró tapsot követően az élete 89. évében járó Ágota nővér szólt a jelenlévőkhöz. Akinek eddig száraz volt a szeme, az most hamar elérzékenyülhetett ennek a törékeny, mégis oly erős nőnek a szerénysége láttán.

“Nagyon váratlanul ért engem, és szinte nem is értem, miért van részem ekkora elismerésben” - kezdte beszédét a szerzetesnő. - “Nem tettem többet a kommunizmus üldözései közepette, mint bármely más szerzetes vagy hívő, hitét gyakorló személy.”

“Miután a rendőrség tudomást szerzett az örökfogaladalmamról, megpróbáltak nyomást gyakorolni rám, de én hűséges maradtam a hivatásamhoz, az egyházamhoz és közösséghez való tartozásomhoz. Ez minden, amit tettem. A hitem segített a zaklatások és a magányos évek megpróbáltatásai ellen. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy megőrzött engem a kísértésektől és  csábításoktól.” - mondta beszédében a Hit Pajzsa-díj 2020. évi kitüntetettje.

Ágota nővér emberi nagyságát kifejezi a gondolat, mely beszéde végén hangzott el tőle: “Ez a kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem az egész magyar szerzetességnek és a görögkatolikus egyháznak, a kommunizmus éveiben hitüket megőrző még élő és elhunyt rendtársaknak.“

Köszönjük Istenünk, hogy vannak ilyen emberek egyházunkban, akiktől tanulhatunk, és akik szenvedése által mi is közelebb kerülhetünk a Mindenhatóhoz.