Az egység nem magától értetődő, imádkoznunk és cselekednünk kell érte - Fülöp metropolita tanítása az ökumenikus imahéten

Az egység nem magától értetődő, imádkoznunk és cselekednünk kell érte - Fülöp metropolita tanítása az ökumenikus imahéten

2023-01-20 12:10:39
Szerző: H. Varga Eszter / Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kocsis Fülöp érsek
Debrecen
ökumenikus
A Debrecen-Nagyerdei Református Templomban hirdetett igét Fülöp metropolita atya az idei ökumenikus imahéten. Zsúfolásig megtelt január 19-én a lelki hajlék a keresztény egységért imádkozókkal.

Ének az Úrról idegen földön – ez volt az imahét ötödik napjának alapgondolata, amiről a 137. zsoltár  tesz említést: „Hogyan énekeljünk éneket az Úrról az idegenek földjén? Jeruzsálem, ha elfeledkezem rólad, száradjon le a jobbom! Nyelvem tapadjon ínyemhez, ha nem emlékezem meg rólad: ha Jeruzsálemet nem helyezem minden örömem fölé!

Fülöp metropolita atya felidézte, hogy a minnesotai állam keresztényei állították össze e hét tematikáját. Ebben az államban sok nehézség van, sok hontalan, bevándorló, be nem fogadott ember szenved és bizony ezekből súlyos feszültségek adódnak. Ezt a nehéz helyzetet használták fel az amerikai testvérek, hogy az egységért való imádság kapcsán felhívják a figyelmet a súlyos, fájó jelenségre, amely azonban talán éppen az egység keresése során teremthet érdekes helyzetet.  

A főpásztor azt is felidézte, hogy Isten kegyelméből látogatást tehetett a Közel-Keleten, ahol saját hazájukban hontalanok a keresztények, mert szétrombolták az országukat. – Ez a fájó helyzet, a szenvedés összehozta őket. Szíriában és Libanonban közvetlen közelről tapasztalhattam meg a vértanúság ökumenizmusát, mert a sátán, a gonoszság nem válogatott, válogat, hogy milyen embereket pusztít el – világított rá érsek-metropolita atya.

A 137. zsoltárból, a zsidó nép imájából megtanulhatjuk azt, hogy amikor a legfájóbb üldözés következett be az életükbe, és el kellett hagyniuk szeretett földjüket, Kánaánt, akkor mégis belekapaszkodtak az Istenbe.  - Azzal, hogy amerikai testvéreink felhívták a figyelmet a szenvedés összefogó erejére, mindez bennünket is el kell, hogy gondolkoztasson, mert az egység úgy látszik, hogy nem magától értetődő. Az egységért tenni, sőt küzdeni kell! – hangsúlyozta a főpásztor.  

Ennek megértéséért érdemes elgondolkozunk az életünkön, amit egy érdekes, folyamatos széttagolódás jellemez, elég csak egy élet kezdeti pontjára gondolni: szerelmi egyesülésből jön létre, majd sejtszinten elkezd osztódni. Aztán a megszületés pillanata is fájdalmakkal, szenvedéssel teli az édesanyának és a felsíró gyermeknek is. De ez az élet rendje. S az elválás nemcsak a születés napján következik be, hanem fokozatosan veszi kezdetét.

- Egyre többen s többfélék vagyunk a Földön, és ahhoz, hogy ez a sok ember családban, békében éljen, azért tenni kell. A szülőknek nagy feladata az, hogy egyben tartsák a családot, sokszor küzdeni kell érte, hiszen a mai világban különböző erők bombázzák ezt az egységet, hogy törjön szét, váljanak el – figyelmeztetett Fülöp atya. A prédikáció kitért arra is, hogy Krisztus Urunk egyetlen egyházat alapított: a keresztények egyházát, bár érdekes módon elég hamar elkezdődött a szétdarabolódás, úgy is mondhatjuk egy nagy családdá vált, egyre több gyermekkel.

- Hiszem azt, hogy Isten akaratának való, hogy az egyház egyre színesebb és gazdagabb lett. Ahhoz, hogy ez a gazdagodás ne széttöredezettség legyen, azért dolgozni kell – emelte ki a főpásztor, s hozzátette, hogy a széttöredezettség csak bekövetkezett, de az egyházatyák idővel felismerték, hogy baj van, ami szétszakadozáshoz vezet, s ekkor hívták össze a zsinatokat. A fájdalmas az, hogy a zsinatok ellenére is folytatódott a széttöredezettség, ami gyakorlatilag a mai napig tart: minden közösség úgy van vele, hogy nála van a krisztusi igazság, ők tudják hogyan kell értelmezni az evangéliumot. Annak ellenére, hogy Krisztus kezdettől azon imádkozott, hogy mindenki egy legyen: amint te én bennem és én te benned, úgy legyenek ők is eggyek.(V.ö.: Jn 17,21)

Úgy tűnik, Jézus előre látta ezt a széttagozódást, ennek a fájdalmát már a kereszten megszenvedte előre, és imádkozott az egységért. Azért jött le a Földre, szakadt el és hagyta el Isten dicsőségét, hogy velünk emberekkel egyesüljön, s a megváltás éppen abban rejlik, hogy egyesítette magában az Istent és az embert. Jézus Krisztus, aki egy személyben Isten és ember, fölkínálta nekünk ezt az egyesülést az Istennel, az egységre hívott, s nem hiába imádkozott is érte, a Lélek pedig arra hívta, hogy ezért imádkozzunk mi, emberek is.

Fülöp metropolita szerint bár sokféleképpen értelmezzük a Szentírást, sokféleképpen éljük meg azt, különbözőek a ruháink, az énekeink, vallási szokásaink, de úgy hiszi, hogy ez nem baj, hiszen egy család gyarapodása természetes folyamat.

- Csakhát mikor a testvérek egymás ellen fordulnak, mikor a felekezetek egymásban ellenséget látnak az a szétszóródás, s tennünk kell azért, hogy egyek legyünk. Imádkoznunk és cselekednünk kell, méghozzá úgy, hogy egyesülünk Jézussal, s ennek következtében egymással is – hangsúlyozta a főpásztor.

Ezért marad együtt az a család, ahol jelen van az Isten, mert imádkoznak és dolgoznak az egységért. Tehát felekezeti hovatartozástól függetlenül kell ragaszkodnunk Krisztushoz és Benne eggyé válnunk.

Majd érsek-metropolita atya visszatért a tanítás eleji gondolatra, miszerint a hontalanok, a kisemmizettek a szenvedésben egymásra találnak, mert a szenvedő ember önkéntelenül is az Istenhez kiált.

- Szinte nem is tehet mást. Mi Magyarországon nem vagyunk hontalanok, legnagyobb részünknek van lakása, otthona, de sokan élnek közöttünk, akiknek ez nem adatik meg, akik vagy a család szétszakadása vagy más emberi gyarlóságok miatt hazátlan, hontalan élnek. Észre kell vennünk őket és tenni azért, hogy ők is Krisztus egyházához tartozzanak, hogy a nagy egységre való törekvésből ki ne maradjanak – figyelmeztetett Fülöp atya, s evangélikus püspöktársát Fabiny Tamás gondolatát idézte, aki az ökumenikus imahét kezdőnapján a híres protestáns teológus, a mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffer szavait osztotta meg Budapesten: csak az énekeljen gregoriánt, aki fölemeli szavát a szenvedők érdekében.

Végezetül Fülöp metropolita atya mindenkit arra kért, vizsgálja meg saját életét mit tehet a szenvedőkért, hontalanokért, megalázottakért.

- Bizonyára senki nem fog arra jutni, hogy semmit. Mindenkinek súlyos tartozása van e téren, de az egységre való hívásnak erre kell késztetni, ha másként nem megy elég megosztani azt a szeretetet, amit mi is kaptunk. Az igazi hontalanság ugyanis az, ha nem az Istenhez tartozunk, és nem az Isten háza az én otthonom – zárult a tanítás.

Az ökumenikus imahét pénteki alkalmán a Baptista Imaházba várják a híveket, szombaton a Szent László templomba, a záró találkozó pedig a hagyományoknak megfelelően a Nagytemplomban lesz.

 

VEZETŐ HÍREK
Kutatók éjszakája a nyíregyházi főiskolán

Stefano Parenti professzor volt a vendégünk

Ferenc pápa üzenete az elvándorlók és menekültek világnapjára
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Kutatók éjszakája a nyíregyházi főiskolán

Stefano Parenti professzor volt a vendégünk

Ferenc pápa üzenete az elvándorlók és menekültek világnapjára
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Kutatók éjszakája a nyíregyházi főiskolán
Kutatók éjszakája a nyíregyházi főiskolán
 
Idén is lesz 72 óra kompromisszum nélkül
Idén is lesz 72 óra kompromisszum nélkül
 
Idén már hatéves az angliai magyar görögkatolikus köz...
Idén már hatéves az angliai magyar görögkatolikus köz...
 
Ferenc pápa üzenete az elvándorlók és menekültek vilá...
Ferenc pápa üzenete az elvándorlók és menekültek vilá...
 
Stefano Parenti professzor volt a vendégünk
Stefano Parenti professzor volt a vendégünk
 
Lítiás nagy vecsernye a budaörsi görögkatolikus templom...
Lítiás nagy vecsernye a budaörsi görögkatolikus templom...