Debrecenbe érkezett a Szent László-csontereklye

2017-re Szent László-évet hirdettek meg, amelyhez csatlakozott a magyar kormány, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Nagyváradi Egyházmegye is. Az ország kiemelt történelmi emléke, egyike a három szent ereklyénknek a Korona és a Szent Jobb mellett, így nem csoda, ha története során folyamatosan a figyelem kereszttüzében állt. Korai időszakában egyházi és világi ünnepek részeseként emelték ki rendszeresen a szent csontokat a templom biztonságot nyújtó falai közül, átvészelt tűzvészt, többszöri felnyitást, sőt költöztetést is.

Számos program, köztük több kiemelt esemény is hirdeti a keresztény egységet megjelenítő magyar uralkodó életművét: május 13-án Debrecenbe érkezett a Szent László koponyatető-csontereklye a győri Nagyboldogasszony-székesegyházból. Az ereklyét ünnepélyes keretek között fogadták a Szent Anna-székesegyház előtt. A szentmisét követően Bognár István, a győri székesegyház plébánosa tartott előadást az ereklyéről. Kalandos utat járt be László király koponyacsontja az elmúlt közel ezer évben. Az először Somogyváron, majd Nagyváradon eltemetett uralkodó sírja körül már a kezdetekben csodálatos gyógyulások történtek, nem véletlen, hogy szentté avatása sem sokat váratott magára; bizonyos csontjait, így koponyáját is ekkor távolították el. A koponyaereklye Nagyváradra került, jelenleg a győri bazilika Héderváry-kápolnája ad otthont neki.

Az ereklyét május 14-én átkísérték Nagyváradra, a Szent László ünnepségre, majd visszahozták Debrecenbe, és 19 órakor Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepélyes szentmisét mutatott be az ereklye jelenlétében a Szent Anna-székesegyházban. Az eseményen jelen volt Kocsis Fülöp metropolita is.

A nagyváradi székesegyházban tartott ünnepi szent misén Erdő Péter bíboros a szent istváni mű kiteljesítőjének nevezte Szent Lászlót. Megemlítette: a Nagyváradon eltemetett király sírkövét olyan próbakőnek tekintették hosszú időn keresztül, amely mellett kiderül az igazság. "Mátyás királyról azt őrzi az emlékezet, hogy igazságos király volt, de amikor meghalt, odalett az igazság. Szent László halála után is igazságot tett" - jelentette ki a bíboros. A bíboros felidézte: László király egy villongásokkal teli korban kezdte el uralkodását, de stabilitást teremtett Magyarországon. Királyként a lovagiasság megtestesítője volt, de példás keresztény életet élt. Ő eszközölte ki Rómában, István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását.

A mise után mondott ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kereszténység a magyarság és az európaiság egységének a szimbólumaként jellemezte Szent Lászlót. Szerinte a szent király alakja azt példázza, hogy "a nemzeti elkötelezettség és a kereszténység nemhogy nem áll szemben egymással, de egymásra utalt". Semjén Zsolt Prohászka Ottokár püspököt idézve jelentette ki, hogy tulajdonképpen Szent Lászlóval valósult meg a magyar kereszténység, mert a nép, általa érezhette meg a kereszténység és a magyarság egységét. A politikus különösen aktuálisnak tartotta a keresztény evangelizáció és a nemzeti szuverenitás gondolatát ma, amikor "Európa nyugati fele megtagadja keresztény gyökereit". A miniszterelnök-helyettes szerint nemzeti büszkeségre ad okot, hogy nincs más család, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint a magyar Árpád-ház, és az is, hogy Magyarország első királyát, Istvánt szentté, utolsó királyát, IV. Károlyt pedig boldoggá avatta a katolikus egyház. "Szent László példája erősítsen bennünket keresztény hitünkben, nemzeti elkötelezettségünkben" - zárta beszédét Semjén Zsolt.

Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár beszédében felidézte: a szent király legendáit a székelyföldi gelencei és székelyderzsi templomok falfreskói örökítették meg művészi módon. Úgy vélte, ha a népeket és felekezeteket olykor szét is választotta a történelem, a szentek szerepe az, hogy egységet teremtsenek, hidat építsenek hagyományok és nemzetek között. Megemlítette, hogy szent István királyt, a katolikus egyház szentjét 2000-ben az ökumenikus ortodox patriarchátus is szentként ismerte el, Szent László lányát, Piroska bizánci császárnét pedig az ortodox egyház avatta szentté.

A beszédek után a többezres tömeg Szent László nagyváradi hermájával, és győri ereklyéjével indult körmenetre, mely a hagyományoktól eltérően idén nem a székesegyház körül zajlott, hanem a felújított nagyváradi várba vezetett.