Elkészült a görögkatolikus ruszin közösségi ház Debrecen-Józsán, fatemplomot is építenének mellé

2017. július 7-én tették le ünnepélyes keretek között a közösségi ház alapkövét, aminek felépítését 39 millió forinttal támogatta a kormány, működtetésre 5 millió, különféle kutatásra pedig további 4 millió forintot biztosít a jövőben – jelezte Soltész Miklós.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében nem hagyhatta szó nélkül a napokban elfogadott ukrán nyelvtörvényt, amely életbe léptetését elkeserítőnek nevezte. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

„Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik. Ha Ukrajna így elutasítja a (...) hűséges ruszin közösséget akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak” - közölte az államtitkár.

Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és nyújtott humanitárius segítséget, ha baj volt, és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok, vagy ukránok között.

"Most azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a ruszin nemzetiséget el sem ismerik külön nemzetiségként, tegnap pedig olyan törvény született meg, ami teljesen elfogadhatatlan", és bár azt mondják, hogy "az orosz nagy kisebbség ellen szól (...), de ez kihat magyarokra, bolgárokra, románokra, ruszinokra, szlovákokra és lengyelekre egyaránt" - hangoztatta Soltész Miklós. Az államtitkár a hazai ruszin közösségre utalva azt mondta: a kormány az utóbbi nyolc évben egyedülálló kapcsolatot alakított ki a kisebbségekkel, amihez egyedülálló támogatási rendszer társul, eredményei a kultúra, az önkormányzatiság és az egyházi kapcsolatok területén is megnyilvánulnak.

Az ünnepségen részt vett Komolay Szabolcs Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere, aki megerősítette: a regionális központi szerepre törekvő Debrecenre is számíthatnak a határon túli kisebbségek, a város felelősséget érez irántuk.

Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója köszöntőjében történelmi jelentőségűnek nevezte a debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház létrejöttét. Ehhez kapcsolódóan Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya azt mondta: rajtunk múlik, hogy valóban történelmi hatású lesz-e az esemény vagy sem. Fülöp atya szerint is szembesülnünk kell az Ukrajnában kialakult nehéz helyzettel, ugyanakkor arra buzdított, hogy az elénk tornyosuló akadályok hitünkben ne rendítsenek meg – erre jó példa a közösségi ház. Az ilyen fejlesztések kiküszöbölik belőlünk az elkeseredést és gyűlölködést, és mindinkább arra sarkallnak minket, hogy észrevegyük mi a feladatunk.

„Közösségi házat azért hozunk létre, hogy az közösséget teremtsen. Nyitott közösséget. Nem csak néhány embernek, egy kisebbségnek, hiszen nem nevezhető közösségnek az, ami másokat kizár. Egy társulás akkor élő, ha befogadó tud lenni.” – hangsúlyozta Fülöp metropolita és reményét fejezte ki, annak kapcsán, hogy talán nem is olyan soká eljöhet az a nap, amikor ukrán testvéreink is meglátogatnak minket Debrecenben és velük együtt dicsőíthetjük az Úristent.

Zárásként érsek atya bejelentette, hogy a ház csak egy kezdet, a várostól kapott telken van még hely egy még pompásabb építménynek.

„Ha nyitott közösséget akarunk, akkor túl kell lépni a földi határokon és mennyei közösséget kell építeni. Ha a Jóisten is segíti az elképzeléseket, akkor elkészülhet Debrecen első ruszin fa temploma.” – mondta Fülöp atya.

A közösségi házra felkerült az a címer és fakereszt, amiket néhány héttel ezelőtt Ferenc pápa áldott meg, Rómában.