- Kezdőlap
- Hírek
- Rólunk
- Adattár
- Liturgia
- Élő közvetítés
- Lelkiatya
- Kapcsolat
- Akadálymentesített változat
A Görögkatolikus Egyház nagyböjti szertartása az Előszenteltek Liturgiája (egész pontosan az előre megszentelt áldozat liturgiája), melyben a pap az előző vasárnap átváltoztatott Eucharisztiával áldoztatja meg a híveket.
Ennek eredete, története:
A hagyomány az Előszenteltek Liturgiáját Nagy Szent Gergelynek tulajdonítja, de más vélemények szerint már jóval hamarabb kialakult ez a szertartás, mely szerint a Keleti Egyházban nagyböjt ideje alatt csak szombaton és vasárnap, illetve a böjti időszakban megtartott Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén lehetett Szent Liturgiát végezni. Mindezt azzal magyarázták, hogy a Szent Liturgiában az Egyház Krisztus eljövetelét és feltámadását, Isten Országának örök örömét ünnepli. Ugyanakkor a böjt a lemondásról szól és arról, hogy az Egyház még csak útban van az Isten Országa, az örök élet felé. E két érzés – a Szent Liturgia ünnepe és a böjt szomorúsága – nehezen egyeztethető össze a Keleti Egyházban, ezért alakult ki ez a sajátságos nagyböjti szertartás, melyet a 12-13. század óta nagyböjt szerdai és pénteki napjain, illetve nagyhét hétfőjén, keddjén és szerdáján végeznek.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita az alábbi parókiákon végez Előszenteltek Liturgiáját:
