Első alkalommal rendeztek Szent Anna napokat a budapesti gimnáziumban

A görögkatolikus egyház körülbelül öt évvel ezelőtt kezdett el részt venni a nyolcadik kerület szívében található, akkor még Leövey Kláráról elnevezett oktatásiintézmény életében. Az “átállás” szépen lassan ment végbe, ezt mi sem jelzi jobban, minthogy a nagy hagyományokkal rendelkező belvárosi iskola átnevezése is csak az idei tanévben történt meg.

Ahogy Vénusz Edina, a Szent Anna Gimnázium igazgatója elmondta, a névválasztás során több szent neve is felmerült, ezek közül végül szavazással döntöttek Szent Anna, Jézus Krisztus nagymamája mellett. Az igazgatónő hangsúlyozta: sokan imádkoztak érte, hogy az iskola a legmegfelelőbb, legméltóbb nevet kapja.

„Érezzük Szent Anna oltalmát, kísér és ugyanúgy oltalmaz minket nagymamaként, segítő bizalmasunkként a háttérben, mint ahogy annak idején a kis Jézussal is tette.” Vénusz Edina kérte a gyerekektől, hogy a jövőben is bátran forduljanak Szent Annához, és kérjék a közbenjárását. Az iskola vezetőségének nem titkolt szándéka Szent Anna ünnepén minden évben megrendezzék a Szent Anna napokat, ahol a művészi produkciók ugyanúgy helyett kapnak mint a gyerekek részvételével zajló játékos vetélkedők. 

„Szent Anna méltó volt arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát, méhében hordozza” - szavalja az egyik diák, majd a Kaskötő Miklós iskolalelkész atya által vezetett énekek után Jaczkó Sándor atya szól a jelenlévőkhöz. 

„A kérdés, amit fel kell magunknak tennünk, hogy Szent Anna hogyan lehet jelen még jobban ebben az iskolában, amely egy olyan városrészen található, ami valamikor még művésznegyedként volt számontartva. Szent Annának élete arra is példa, hogyan lehet néha ihlet nélkül is ihletetten játszani. Ha az ihlet hiánya ellenére is játszunk, mert számítunk arra, hogy ez az ihlet majd végül úgyis megérkezik, azt fogjuk észrevenni, hogy a fejlődés még kézzelfoghatóbb lesz.”

Sándor atya szerint nagyon fontos megélni a tudós tudatlanságot is: tudom, hogy mennyire gyenge és képzetlen vagyok és mennyi mindent kellene még tennem vagy kapnom akár a jó Istentől, a diákoktól vagy akárki mástól. És ezt a tudós tudatlanságot feléleszteni magunkban pont Szent Annán keresztül lehetséges. De nem olyan egyszerű ám Szent Annásnak lenni - folytatta Sándor atya, meg kell fejtenünk, miben vagyunk mások, miben tudjuk megjeleníteni azt, hogy a társadalomnak egy kissé talán a perifériájára szorultunk, itt vagyunk ezen a környéken, de ennek ellenére dolgozunk. 

„...És ennek ellenére egyre szebb eredményeket, sikereket érünk el. Ha az öt évvel ezelőtti énünket kicsit megvakargatjuk, azt mondhatjuk, nem is gondoltuk volna, hogy így alakul ennek az iskolának az élete. Érződik, hogy ez az intézmény nemcsak a külsőségekben újul meg, hanem a lelkiekben is, Szent Anna reménytelenség elleni reménye pedig a majd egyre inkább beszivárog az itt tanítók és tanulók lelkébe. Szeretnénk, ha rájönnének arra, hogy mennyire jó Szent Annásnak lenni!”

Fülöp érsek-metropolita atya videóüzenetet küldött a diákoknak.

„Ahogy Szent Anna az Isten anyját nevelgette, úgy ennek az iskolának a diákjait is terelgeti, hogy Istenhordozóvá váljanak. De hogyan tudnánk mi Istent a lelkünkben hordozni? Amióta az Isten földre szállt ésmegtestesült, nem hagyott el minket, itt van köztünk, nem a messzeségből tekint le ránk, hanem mi benne vagyunk, és Ő is bennünk van. Minél többet beszélgetünk az Istennel, annál közelebb leszünk hozzá, így válhatunk Istenhordozóvá, hogy az Isten jósága átsugározzon rajtunk. Azt szeretném, ha a Szent Anna Iskolában ilyen diákok nevelődnének fel, akiken átsugárzik, hogy ismerik az Istent, az ő szeretetét, és, hogy milyen az, amikor az Isten közel van hozzájuk”