A munkatársakban, pedagógusokban és diákokban is régóta megfogalmazódott az igény arra vonatkozóan, hogy részt vehessenek iskolai Szent Liturgián. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha fel van szentelve az ottani kápolna. Görögkatolikus hagyományaink szerint ugyanis csak hitelesített antimenzionon szabad Liturgiát végezni. Ezt a liturgikus eszközt helyezték el az iskola kápolnájában november 25-én. A szertartás során a szenteltvízzel való meghintés után felöltöztették az oltárt, Kocsis Fülöp metropolita és az áldozópapok az antimenzionnal, kereszttel, evangéliummal és meggyújtott gyertyákkal szerelték fel az oltárt, így vehette kezdetét a Szent Liturgia.
Mi is az az antimenzion?
Görög eredetű szó. Egy finom szövetből készült téglalap alakú kendő, a bizánci szertartásban a Szent Liturgia kelléke. Eredetileg pótolta az oltárt, ezért hordozható oltárnak is nevezik. A rajta levő kép Krisztus keresztről való levételét ábrázolja. A kendő valamelyik szent ereklyéjének egy kis darabját rejti viaszba foglalva. Az ereklyét a püspök helyezi be, ő szenteli meg nagycsütörtökön és pecsétjével is hitelesíti. Összehajtva fekszik az oltáron, kiterítve ráhelyezik a diszkoszt a kenyérrel és a kelyhet a borral. A képet felirat környezi, ugyanaz, ami a Jézus halotti leplén is szerepel: „Az istenfélő József levevén a fáról a te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, és illatos szerekkel ellátva új sírba helyezé.”
Mk 5,24-34
Abban az időben Jézust nagy sokaság követte, és ott tolongtak körülötte. Volt egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, és sokat kiállt az orvosoktól, mindenét rájuk költötte, de semmi javulás nem mutatkozott, inkább romlott az állapota. Hallott Jézusról, azért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Azt mondta ugyanis magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Rögtön meg is szűnt a vérfolyása, érezte testében, hogy meggyógyult betegségéből. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordulva a tömegben így szólt: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy tolong körülötted a tömeg, mégis kérdezed: ki érintett meg?” De ő körülnézett, hogy lássa, ki tette. Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. Ő pedig ezt felelte: „Leányom, hited megszabadított. Menj békével, szűnjék a bajod, és légy egészséges!”
Az evangéliumi részlet alapján Kocsis Fülöp kihangsúlyozta, hogy bizony a sok ember közepette is észrevette Jézus azt a bizonyos érintést, amelyben benne volt a beteg asszony gyógyulásának a reménye és Jézusba vetett hite is. „És ez az érintés kapcsolta össze Jézussal, így változhatott meg az élete, nemcsak, hogy meggyógyult, hanem Jézus követője is lett” – fogalmazott a metropolita. „Ebbe a kis kápolnába mindig bejöhetünk, és ebből az érintésből részesülhetünk. Aki leül ide és imádkozik, azt láthatja, hogy megérinti a Jóisten. Ez az Isteni érintés az, amely megváltoztatja az életünket. És hogy képessé tesz minket arra, hogy felismerjük: mi az Úr akarta, mit vár ő tőlünk, és engedelmeskedni tudunk az Istennek.”
A negyven férőhelyes imaterem egész nap nyitva áll a diákok és pedagógusok előtt. Aki csendben szeretne pár percet tölteni, akinek lelki gondjai vannak, aki szomorú, aki egy hálaadó imát szeretne elmondani...mindenkit vár az Isten ebben a kis teremben. Egy egyházi iskolának ez az egyik alapvető feladata és funkciója, hogy legyen egy találkozási pont az Istennel – vallja Szilágyi Gábor lelkiigazgató. Mostanáig hiányzott a gyerekek Istennel való kapcsolata az iskolában – véli Gábor atya. És ezt a feladatot látja majd el a most átadott kápolna. Az osztályok már előre be vannak írva, mikor, kinek tartanak Szent Liturgiát, emellett a görögkatolikus ünnepek alkalmával is lesznek szertartások.
A lelkiigazgató szerint a mai fiataloknak nagy szükségük van a lelki töltekezésre, nagyon sok olyan diák van, aki például csonka családból származik. Igénylik, hogy egy kicsit foglalkozzanak velük, oda figyeljenek rájuk és segítsék őket. Kell a vigasztalás, megerősítés.
„A Szent László kápolna a béke szigete lesz, itt mindenki egyenlő. Itt nem számít, hogy valaki elégtelent vagy ötöst kapott, tudja a matekot vagy nem tudja. Az Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk. Erre kell, hogy ráébredjenek a fiatalok is! A mi feladatunk pedig, hogy az erre való igény kialakuljon bennük” – mondta Gábor atya.