Nagyszülei és édesapja, a diósgyőri parókus nyomdokaiba lépve Isten oltáránál szeretne szolgálni Papp András, akinek diakónusszentelését a diósgyőri görögkatolikus templomban tartották Keresztelő Szent János fogantatásának ünnepén.
Az ünnepi eseményről Szent Lukács evangéliuma számol be. A történet a jeruzsálemi templomban kezdődik, egy angyal megjelenik az idős Zakariásnak, és megjövendöli fia születését, ezen kívül azt is, hogy Jánosnak fontos szerepe lesz, mert ő közvetít a két szövetség között – „Illés szellemével és erejével, hogy az apák szívét a fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak”. Zakariás nem hitt az angyalnak, ezért megnémult a történet szerint.
Prédikációjában nemcsak Keresztelő Szent Jánost, a Miskolci Egyházmegye védőszentjét, hanem a fődiakónus, fő vértanú, Szent István történetét is fontosnak tartotta megemlíteni Orosz Atanáz megyéspüspök. „Misztikus találkozásról olvashatunk az Evangéliumban, Zakariás pap és Gábriel arkangyal között. És ez a találkozás a templom illatoltáránál a tömjénezés közben valósult meg” – fogalmazott Atanáz atya. „Még a pogány világ is fölismerte, hogy a fölfelé szálló füst illata valamilyen módon kifejezheti a bűnös ember sóvárgását arra, hogy Isten meghallgassa, hogy odafönt jóvá tegye, jóra irányítsa a dolgait. Ennek a sóvárgásnak volt a kifejezése a tömjénezés is. Azok a jelképek, amelyek ma a diakónusszentelésnél is előkerülnek, ezek megerősítenek bennünket abban a tudatban, hogy a diakónusi szolgálatnak különleges jelentősége van egyházunkban. A diakónus valóban Istennek tetsző illatáldozatot mutat be, aki úgy, mint az Emberfia a Jelenések Könyve kezdő látomásában gyertyatartók között jár, kel, és közvetít ég és föld között, oltár és a világot jelentő templomhajó bejárata között. András testvérünket erre a különleges szolgálatra hívja meg ma Istenünk” – emlékeztetett Atanáz atya.
Szent Istvánnak, a Főegyházmegye védőszentjének a meghívását is megemlítette a püspök. Ugyanis amikor az apostolok már nem bírtak a sok teendőjükkel, a teherviselésükhöz hívták segítségül azt a hét jó hírben álló, Szentélekkel eltelt férfiút, hogy diakónusok legyenek. A diakónus tehát az apostol vagy az apostolutód terhének a hordozására is hivatott. „Az Evangéliumban egy görög szóval találkozhatunk, melyet a Megváltó Jézus magára is vonatkoztat. Úgy vagyok köztetek, mint diakonos, mint aki szolgál, mint egy diakónus, akinek nagyon nagy szerepe van minnyájunk lelki életében” – mondta Orosz Atanáz.
A szertartás végén Kocsis Fülöp olvasta fel az első dispozíciót, miszerint András püspöki diakónus lesz a metropolita oldalán. Szolgálata mellett lelki vezetői feladatot fog ellátni a Szent Miklós Görögkatolikus Diákotthon és Roma Szakkollégiumban, Debrecenben.
Mind a diósgyőri közösség, mind Papp András parókus köszönetüket és hálájukat fejezték ki a jeles nappal kapcsolatban, illetve Isten áldását kérték az újszentelt szolgálatára.
„Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” – így szól Papp András jelmondata, aki megköszönte az imákat, amelyek érte szóltak, továbbá kérte, hogy fohászkodjanak érte a jövőben is, hogy valóban jól tudja feladatát, hivatását végezni, és hogy ugyanezzel a lelkülettel tudjon majd letérdelni akkor is, amikor papszentelésére gyűlnek össze.