Országos engesztelő zarándokút

Országos engesztelő zarándokút

2017-10-12 10:31:21
Szerző: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
imádság
zarándoklat
A KÉSZ helyi csoportjai Máriagyűdre látogattak

Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan országos engesztelő zarándokútra indultak a KÉSZ helyi csoportjai október 7-én Máriagyűdre. Ezen a napon hagyományosan hazánkért imádkozunk, és a Szűzanya oltalmába ajánljuk. Szűzanya népünket számtalanszor halmozta el jóságával, mióta szent királyunk felajánlotta neki országunkat. Zarándoklatunkhoz csatlakoztak határon túli társszervezeteink tagjai is a Felvidékről, Rimaszombatból, a Délvidékről és Kárpátaljáról, Beregszászról. A zarándokokat Keresztes Andor helyi plébános és az esperesi kerület papjai fogadták.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Osztie Zoltán plébános volt, a homíliát Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke mondta. Beszédében párhuzamot húzott a római és a görögkatolikus egyház ünnepei, Magyarok Nagyasszonya és az Istenszülő Oltalmának napja között. Nem véletlen, amikor a keleti és a nyugati egyházban a két ünnep egybeesik. Szent II. János Pál pápát idézte, aki a keleti és a nyugati egyházat egy test két fél tüdejeként aposztrofálta. Felelevenítette a keleti vendégfogadást: Mária és Márta, Lázár testvéreinek alakját, akik közül Márta sürgött-forgott, szeretettel fogadta a vendéget, Mária pedig Jézus lábához ülve hallgatta igéjét. Márta panaszkodott is Jézusnak, de az Úr nem feddi meg egyiküket sem, de fontossági sorrendet állít fel: Mária választotta a jobbik részt. 

A nővérek esete ma is aktuális! 

Úgy fogalmazott: vannak keresztények, akik nincsenek elég közel az egyházhoz. Akik elmennek egy kegyhelyre, eltelve annak művészetével, kultúrájával, a csodálatos szobrokkal, freskókkal, kegytárgyakkal. Azt találják csodának. Pedig a csoda az Istennel való találkozás. Kultúrkereszténynek lehet őket nevezni. A kereszténység felhígulását nyomon követhetjük Európában, ahol kiürülnek a templomok, mert a hívek nem mennek közel az Istenhez. Csak külsődleges a hitük. Makláry Ákos rámutatott ugyanakkor: vannak, akik áldozatot tudnak hozni a hitükért, akiknek fontos Krisztus evangéliuma. Ők örömmel hallgatják Isten szavát. A KÉSZ elnöke a legdrágább kincsnek a Krisztusba vetett hitet nevezte, olyan kétezer éves vezérlőelvnek, amiért nem hiába vállalunk áldozatot. Beszédében kiemelte: a világ azt várja el az egyháztól, hogy Mártaként sürgölődjön a világban, betegeket ápoljon, szegényeken segítsen. A karitász lelkülete az egyházé, de ennél fontosabb Krisztus igéjét hallgatni. Oda kell ülni Jézus lábához. A keresztény értelmiségieknek elsőrendű feladata az imádkozás és az evangelizálás. A nap folyamán a Kárpát-medence több régiójából érkezett zarándokok rózsafüzér-körmenetben közösen imádkozták el a dicsőséges olvasót és a lorettói litániát. „Otthon éreztük itt magunkat” – fogalmazott a KÉSZ elnöke a zarándokok búcsúzásakor. Hálát mondott a helyi atyák közreműködéséért és a készesek nagyszámú jelenlétéért. Az imádkozó közösséget e szavakkal bocsátotta útjára: „úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. Hitünk nagy! Szent Ferenc meg tudta szelídíteni a farkast.” 

Polgár Péter káplán beszélt a több mint ezeréves történelmi csodáról: a templomról, mely a Szűzanya kegyelméből a béke szigete. 

A máriagyűdi kegyhely története: 

A már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébániatemplom áll, ahol a török időkben is folyamatos a keresztény istentisztelet, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott. Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A 17. század második felében veszik kezdetüket a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferences házfőnök 1698-ban kegyszobrot hoz a Kaproncáról, amelyet aztán a Rákóczi-szabadságharc idején el kell menekíteni Gyűdről. A későbbi tanúvallomások szerint a támadók ugyanis a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd miután a várat beveszik a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította.

Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1706-tól újabb jelenések kezdődtek Gyűdön, ami a harcok idején is ébren tartotta a Mária-tiszteletet a környéken. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományoz új kegyszobrot a kegyhelynek, amely ma is ott áll a főoltár trónusán. Az 1714. évi pécsi zsinaton már a „Szűz Mária csodás szobrával és templomával” ékesített Gyűdről írnak a források, ahová a csodás gyógyulások és a Mária-jelenések hírére egészen távoli vidékről érkeztek a hívek. A 18. század első harmadában Máriagyűd már nagy jelentőségű kegyhellyé válik, főképp az 1737–38-as pestisjárvány idején érkezik ide nagyszámú hívő fogadalmi körmenetben a környékbeli településekről. Ezt követően létesül a ferences rendház, és magát a templomot is kibővítik. 

Ugyanakkor az évkönyvek tanúsága szerint a csodás gyógyulások folytatódnak: 1723 és 1799 között 302 esetet jegyeztek föl. 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látja el Máriagyűdöt, 1846-ban pedig Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja, és Gyűdön ismét önálló ferences residentia létesül. 1860-ban helyezik el a domboldalban a Fájdalmas Anya szobrát, 1900-ban pedig a keresztény Magyarország 900 éves fennállása emlékére felállítják Kiss György cink korpuszával a jubileumi keresztet. Ebben az évben készül el a mai orgona is, melyet aztán többször bővítettek. Legutóbb 1981-ben újították fel, Jelenleg 1200 síppal rendelkezik. 1927-ben kerül a templom mellé az Immaculata-szobor, 1937–38-ban pedig felállítják a szabadtéri oltárt. Benedek pápa 2008-ban emelte bazilika rangra. Számos nemzetiség kegyhelye: horvátok, svábok, cigányok, székelyek búcsúhelye. Gyalogos zarándokok serege keresi fel egész évben. Jönnek, hogy megtalálják magukat és Istent! 

Kozma Erzsébet, a dunaújvárosi KÉSZ-csoport tagja

VEZETŐ HÍREK
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása

Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon

Elhunyt Puskás László
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása

Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon

Elhunyt Puskás László
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Elhunyt Puskás László
Elhunyt Puskás László
 
Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon
Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon
 
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása
 
Erősödjetek meg az Úrban! - egyéves a Szentháromság te...
Erősödjetek meg az Úrban! - egyéves a Szentháromság te...
 
Jótékonysági koncert az Érseki Hivatalban
Jótékonysági koncert az Érseki Hivatalban
 
Újra egy közös úton - Betlehembe
Újra egy közös úton - Betlehembe