Krizánt és Dária vtk.
◀︎ 
 március 19. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Ter 31,3-16

Így szólt az Úr Jákobhoz: „Térj vissza atyád földjére és nemzetségedhez, és én veled leszek!” Jákob tehát elküldte szolgáit, s kihívatta Ráchelt és Leát a mezőre, ahol nyájai voltak, és ezt mondta nekik: Látom atyátok arcán, hogy nem olyan már hozzám, mint tegnap és tegnapelőtt. Pedig atyám Istene velem volt, és ti magatok is tudjátok, hogy minden erőmmel szolgáltam atyátoknak. Atyátok azonban becsapott engem, és megváltoztatta a tíz bárányra megszabott bérem. Isten mégsem engedte meg neki, hogy árthas­son nekem. Mert amikor azt mondta: A tarkák legyenek a béred”, akkor minden juh tarka bárányt ellett, ha viszont azt mondta: „Ami fehér, az lesz a béred”, akkor az egész nyáj fehéret ellett. Elvette ugyanis az Isten atyátok jószágát, és átadta nékem. Mikor ugyanis a juhok üzekedésének ideje elérkezett, álmomban azt láttam, hogy a kosok és bakok, melyek a nősté­nyeket hágják, tarkák, pettyesek és, foltosak. Majd az Isten angyala szólt hozzám álmomban: „Jákob! Jákob!” Én pedig megkérdeztem: „Ki az?” Ő azt mondta: „Emeld fel tekintetedet, és lásd. hogy a kosok és bakok, melyek a nőstényeket hágják, mind tarkák, pettyesek és foltosak! Láttam ugyanis mindent, amit Lábán veled tett. Én vagyok a te Istened, aki megjelent neked Isten helyén, ahol fölkentél egy emlékkövet, s fogadalmat tettél nekem. Most tehát kelj fel. s menj ki erről a földről s térj vissza születésed földjére, és én veled leszek!” Erre Ráchel és Lea így felelt: „Van-e még valami osztályrészünk vagy örökségünk atyánk házában? Nemde, idegeneknek tekintett minket, mert eladott, és amit értünk kapott, azt felemésztette? Mindaz a vagyon és gazdagság, amelyet Isten elvett atyánktól, most már a mienk és fiainké lesz. Tedd meg tehát mindazt, amit Isten mondott neked!”

Péld 21,3-21

Fiam! Azt tenni, ami igaz és igazságos, sokkal kedvesebb az Úr előtt, mint az áldozat. A fennhéjázás a gőgös szív felfuvalkodottsága; a gonoszok lámpása a bűn. Aki röviden szól, annak gondolatai bővelkednek, s aki nem szorgalmas, az lemarad. Aki hazug nyelvvel gyűjt kincset, hiú terveket űz, és előbb-utóbb beleakad a halál hálójába. A gonoszokat erőszakos tettük vesztükbe sodorja, mivel nem akarnak igazságot tenni. Akik ravaszak, azoknak útját is tekervényessé teszi Isten, mert az ő művei tiszták és egyenesek. Jobb egy tető sarkán lakni, mint egy házsártos asszonnyal egy házban. A gonosz életén senki meg nem könyörül. Ha a szemtelen bűnhődik, tanul belőle az együgyű, a bölcs pedig már a tanításból is okul. Az igaz megérti a bűnösök lelkét, s az istenteleneket a rossztól visszatartja. Aki bedugja fülét, hogy meg ne hallja a gyöngéket, maga is hiába kiált majd, mert nem lesz majd, aki meghallgassa. A titkos adomány megtöri a haragot, aki viszont sajnálja az ajándékot, az heves indulatot kelt. Az igazságszolgál­tatás öröm az igaznak, ám a szentéletű ember tisztátalan a gonosztevők szemében. Az olyan ember, aki letér a belátás útjáról, a holt óriások gyülekezetében fog nyugodni, ínségre jut az, aki szereti a mulatozást, s aki kedveli a bort és az illatszert, nem lesz gazdag. Az igaz ember helyett a bűnös szolgád váltságul, s az igazak helyett a gonosz. Jobb kietlen földön lakni, mint házsártos és Fecsegő asszonnyal. A bölcs ember ajkán kívánatos kincs van, az oktalan emberek viszont felemésztik azt. Aki az igazságosság és irgalmasság útját követi, életet és dicsőséget talál.

Szent Khrüszanthosz és Dária vértanúk (s velük együtt Claudius tribunus és felesége Hilaria, valamint fiaik: Jászon és Maurus, továbbá Diodorosz pap és Marianus diakonus)

Khrüszanthosz egy pogány alexandriai szenátor fia volt, és a III. században élt. Rómába ment filofiát tanulni, s miután ott egy Carpoforus nevű pap révén megismerkedett a kereszténységgel, megkeresztelkedett. Apja minden áron vissza akarta téríteni a pogány hitre, ezért megházasította Dáriával, Pallasz Athéné papnőjével. Khrüszanthosz azonban megnyerte Dáriát a keresztény tanításnak, és közös elhatározással mint testvérek éltek együtt. Az apa halála után Khrüszanthosz maga köré gyűjtötte a keresztény ifjakat, Dária pedig, külön házba költözve, a keresztény szolgálatra kész nőket. Amikor feljelentették őket, Claudius tribunushoz kerültek kínvallatásra. Kitartásuk láttán maga Claudius is megtért és megkeresztelkedett feleségével Hilariával, valamint Jászon és Maurus nevű fiaival, továbbá a parancsnoksága alá tartozó 70 katonával együtt. Numerianus császár (282-3) ekkor Claudiust a tengerbe fojtatta, két fiát és a megtért katonákat pedig lefejeztette. A vértanúk testét a keresztények a Via Salaria Nova mentén temették el, ahová aztán Hilaria rendszeresen eljárt imádkozni. Miután őt is elfogták, kínvallatásnak vetették alá, és halálra kínozták. Khrüszanthoszt és Dáriát kínzás után ugyanott temették el egy sírbarlangba, ahol ezután a keresztények gyakran gyűltek egybe imádságra. A pogányok egyszer sziklával betemették a barlang bejáratát, úgyhogy az ott imádkozó keresztények mindannyian elpusztultak. Közülük Diodorosz pap és Marianus diakonus nevét ismerjük. Egy későbbi szenvedéstörténet azt írja róluk, hogy Valerianus egyházüldözésének lettek áldozatai 283-ban. A vértanúkról már Damasus pápa dicsőítő beszédet mondott, sírjuk zarándokhellyé lett, tiszteletük mindenfelé elterjedt.