Kocsis Dániel focistának készült. Tehetségének köszönhetően akár híres játékos is lehetett volna. De egy „hívó szó” már diákkorában is ott motoszkált benne. Ez a hívó szó nem volt más, mint a Jó Isten hangja. Közel tíz évet várt arra, hogy eljöjjön az ő napja: 2016. augusztus 28-án, Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapján jött ez el. Debrecenben, az Attila téri Főszékesegyházban, több száz ember előtt szentelte áldozópappá Kocsis Fülöp.

Ahogy az érsek-metropolita prédikációjában fogalmazott: „Dániel testvérünk nagyon sokat várt erre a mai alkalomra, hogy aztán beteljesülhessen a vágya, hogy Isten kegyelméből pappá legyen. Ma tehát egy hivatás beteljesülésének az ünnepén vagyunk. Ez a hivatás azonban rejtett módon indul, senki más nem tud róla, csak a meghívott és a meghívó Isten. Ez azonban nem csupán egy személyes ügy, hanem másokra is kisugárzódik, nem lehet elrejteni, hogy mennyire szereti a Jó Istent, vagy éppen mennyire nem. Dániel testvérünk, aki ma áldozópappá lesz, először fogadja az Isten Bárányát az ő tenyerébe: azonosuljon, egyesüljön majd ezzel a Báránnyal, hogy valóban az Ő szeretetét tudja szétsugározni mindenkinek – zárta szavait Kocsis Fülöp. 

A megszólított és igent mondó ember, vagyis a felszentelt pap, Kocsis Dániel, a Szent Liturgia végén egy példával élt: „aki ismer, az tudja, milyen fontos számomra a foci. A Jó Isten meghívott engem az Ő csapatába, hogy részese legyek annak a társaságnak, akiket az emberek közé küld. Rábíz olyan edzőkre, akik ezalatt a hosszú edzőtábor alatt, lassan tíz éve foglalkoztak velem. Így köszönet illeti elsősorban az Istent, hogy meghívott. A püspök atyákat is köszönet illeti: Szilárd püspök úr vett fel ugyanis a papnövendékek soraiba, Kocsis Fülöp, érsek atya felkészülésem során bizalmával jelentős szerepet játszott, Bosák Nándor püspök úr pedig végig kísérte a kispapi éveimet. Köszönet nekik, és persze a családomnak, a szüleimnek és a feleségemnek.”

Kocsis Dániel, áldozópappal sokszor találkozhatnak majd a hívek is: az érseki hivatalban továbbra is ellátja majd a titkári feladatait, emellett az Attila téri görögkatolikus egyházközségnél lesz kisegítő lelkész. „Számomra ez egy ajándék - mondta az új pap – ez a hivatásom fundamentumát jelenti, ráadásul az irodai száraz, papír munka mellett üdítő feladatnak tekintem. Papíron felkészültem az előttem álló útra, de a Jó Isten útjai kifürkészhetetlenek. „Taníts meg engem, hogy a Te akaratodat cselekedjem, mert te vagy az én Istenem.” Ezt választottam jelmondatul, ezzel azt akartam kifejezni, hogy bár hosszú utat tettem meg a papságig, sőt, vannak elképzeléseim a papsággal kapcsolatban, mégis kész vagyok arra, hogy azokat a feladatokat végezzem majd el, melyeket a Jó Isten elém állít.” 

Isten áldása kísérje papi munkáját!

Hajdúdorogi Főegyházmegye