Nincs a Hiszekegynek külön görögkatolikus változata. Az esetleg érzékelhető különbség abból adódik, hogy a római katolikus szentmisén többnyire az Apostoli hitvallást mondják, és az ökumenikus istentiszteleteken is inkább ez hangzik el. A mi szertartásainkban a Nicea-Konstantinápolyi hitvallás szövegét használjuk, de az egész Katolikus Egyháznak is saját hitvallása.
A szövege megtalálható a honlapunkon a liturgia/szertarásaink/Aranyszájú Szent János Liturgiája szövegén belül.

Igen, ilyen helyzet jobban indokolja a rítusváltást.

A zene jelentősen befolyásolja az embernek nem csak a hangulatát, de - főként fiataloknál - a személyiség fejlődését is. Nem mindegy, tehát, hogy mit hallgatunk. A könnyűzene is tartalmaz olykor jó zenei megoldásokat, és a szövegek is hordoznak mély tartalmat. Ez akkor természetes, ha őszinte zenéről van szó, tehát nem csak a sikerért, a bevételért játszanak, hanem egyfajta küldetéstudattal közölni is akarnak valami üzenetet.
Sajnos vannak zenekarok, amelyek kifejezetten romboló tartalmú üzenetet és ehhez igazodó még rombolóbb hatású zenét nyújtanak. Ezeket mindenképpen kerülni kell. Szükség volna felvilágosító filmekre, előadásokra, amelyek megtanítják, hogy melyek ezek a zenék és együttesek, amelyeknek még akkor sem volna szabad hallgatni a zenéjét, ha a szöveget nem is értjük. Sajnos, nem vagyok járatos ezen a területen, hogy egy egyszerű felsorolást adjak, mely együtteseket kerüljük. De amire Ön is utal, az segít eligazodni. Ha az együttes nevében vagy dalszövegeiben halál, fekete, pokol, sátán vagy efféle szerepel, ezek, vélhetően, nem csak ötletszerűen kerülnek oda, ezekkel szándéka van a szerzőnek. Mondom, ezeket mindenképp kerülni kell. A többi együttest lehet hallgatni, de lassan érdemes egyre értékesebb, egyre fajsúlyosabb zenét is megismerni, míg el nem jut oda az ember, hogy értékeli, érti és szereti a Bach muzsikát, amelyre talán méltán mondhatjuk, hogy az zeneművészet csúcsát képviseli. (Persze, sok más társával együtt.)

Kedves Mihály!
Római katolikus lévén semmi szükség nincsen arra, hogy a rítusát megváltoztassa, hiszen így is eljárhat minden görögkatolikus szertartásra, részesülhet a szentségekben, részt vehet minden rendezvényen, melyeket görkat. egyházunk hirdet és szervez.
Nyomós indok alapján lehet rítust változtatni, de ehhez mindkét püspök (az elbocsátó és a befogadó) írásbeli beleegyezése szükséges. Ám ebben az esetben sem lehet római katolikusból görögkatolikus áldozópap. Ez csak egészen kivételes esetben történhet meg (például, ha az átlépni kívánó felmenő rokonai között volt görögkatolikus).

A II. Vatikáni zsinat e témával kapcsolatban mindössze ennyit mond: Amíg el nem jő az Úr, addig tanítványai közül egyesek a földön zarándokolnak, mások a földi életből eltávozva tisztulnak, ismét mások megdicsőült állapotban vannak.
A katolikus egyház álláspontja a következő: megvan a lehetősége egyfajta halál utáni tisztulásnak, amin nem valami helyet kell elképzelnünk, ahol különféle kínzásokat kell büntetésül elviselni, amely után nyerhetné el a lélek az örök élet jutalmát. Hogyan is beszélhetnénk a halál után bármiféle időről és helyről? Azok mind e világ rendjébe tartozó kategóriák.
A keresztény ember arra törekszik, hogy életében minél inkább kiüresedve átadjon lelkében minden helyet a Szentléleknek. átmennie, ahol lebomlik rólunk mindaz, ami felesleges, ami még gátol Isten felé. Ezt hiszik mind a katolikusok, mind az ortodoxok. Tehát a görögkatolikusok is.

Kedves Walaki!
Mivel nem lelki kérdésre kért választ, hanem saját gondolatait mondta el a fölvetett dologgal kapcsolatban, ezért a véleményét továbbítottuk a Fórum rovatba. Ott másnak is van lehetősége hozzászólni.
Annál is inkább, mivel más is megfogalmazta az ezzel kapcsolatos gondolatait, s azt is oda irányítottuk

Kedves Zoltán!
Fontos, hogy ne csak egyszer menjen el a templomba, hanem szokjon hozzá, hogy rendszeresen elmegy oda. Így az életének részévé válik, hogy a Jóistenről hall, megtanul vele beszélgetni. Egész egyszerűen azáltal, hogy rendszeresen eljár a templomba, azt fogja észrevenni, hogy a szívében már beszélget is az Istennel.
Ez azért is fontos, mert még sok mindent meg kell tudnia Róla. Ő akkor is megbocsát, ha mi nem tudunk magunknak megbocsátani. Az a baj, hogy ilyenkor még mi magunk nem vagyunk képesek befogadni az Ő szeretetét, irgalmát. Mintha zsilip zárná el a vizet, a zsilip másik oldala pedig száraz marad.
Tudnia kell azt is, hogy az Isten nem büntet bennünket. A saját tetteink következményei miatt szenvedünk, de Isten éppen azt akarja, hogy ki tudjunk emelkedni a saját tetteink sötétségéből. Ennek is az a módja, hogy keresi Ővele a kapcsolatot, beszélget Vele. Javaslom, hogy gyakorolja a hálaadást. Menjen be a templomba és köszönjön meg mindent, amit kapott az életében. Ezt tegye meg többször is. Ez is egyre inkább segíti majd megnyílni azt a bizonyos zsilipet, a szíve ajtaját.

Szerzetesnek mindig adott közösségbe lehet jelentkezni. Érdemes felkeresnie a lakhelyéhez legközelebb eső szerzetesházat, és ott beszélnie az elöljáróval, aki ellátja további tanácsokkal. Ha nem ismer a közelében szerzetesházat, akkor a következő címen böngészhet: http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=13

A kínai hazafias egyház nincs egységben a Szentszékkel. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után nem sokkal hozták létre ezt a nemzeti egyházat, amely püspököket is szentelt, de ezeket Róma nem ismerte el. Ma már a Vatikán tárgyal a nemzeti egyház képviselőivel, és lehetőséget ad arra, hogy a kinevezett püspökök utólag fejezzék ki Rómával való egységüket.
Kínában létezik a földalatti egyház is, amely egyáltalán nem egységes és nem mindig van egységben Rómával sem. Kinában a katolikus egyház helyzete rendkívül bonyolult. Részletesebben a http://terebess.hu/keletkultinfo/salat1.html címen lehet erről olvasni.

Nem sok rang és beosztás van a görögkatolikus egyházunkban. S minthogy nem is hiszem, hogy valahol egybeszerkesztve megtalálná, hamar leírom.
A vezető a püspök. Vannak helynökök (egyházmegyénkben három), akik őt helyettesíthetik majdnem minden dologban. Két helynöki tisztség van még, amely nem jelenti a püspök helyettesítését: a gazdasági és a bírósági helynök.
Az egyházmegyét esperesi kerületekre osztjuk. Minden kerületnek van egy felelős vezetője, az esperes. Általában hat-nyolc parókia tartozik egy kerületbe. Több esperesi kerület (általában három) alkot egy főesperességet, ezek élén állnak a főesperesek. A nagyobb parókiákon esetleg több pap is teljesít szolgálatot, akkor a vezető a parókus, a beosztott lelkész(ek) pedig a káplán(ok).
Ez az egyházunk hagyományos fölépítése. A parókiák mellett azonban egyre több oktatási és szociális intézményünk van. Ezek mindegyikében teljesít szolgálatot áldozópap - vagy főállásban, vagy csak oldallagosan - de ők is mind a helyi parókus vezetése alá tartoznak.

Igen, nagyon súlyos bűn. Talán erre lehet legvalóságosabban mondani, hogy halálos bűn. Nem csak azért, mert utána következik a halál, hanem, mert utána a lelki halál következik. Az ember utolsó tette egy gyilkosság, amit már megbánni sem tud, tehát az örök kárhozat következik utána.
Iszonyú hazugság, becsapás a sátán részéről, amikor ezzel a gondolattal kísért, és azt próbálja elhitetni, hogy ha az ember véget vet az életének, akkor megszűnnek a fájdalmak, megszűnik a kilátástalanság. Épp ellenkezőleg, csak még szörnyűbb pokol következik utána, amit a kísértő elfed, vagy az ember saját magát becsapva le akar tagadni.
Nem, még ha nehéznek is tűnik az élet, küzdeni kell, és előbb vagy utóbb megnyílik a megoldás kapuja, s szépen arra lehet, arra kell tovább menni.

A saját püspöknek kell benyújtani a kérelmet, amelyben bemutatkozásképpen önmagáról is ír. Szükséges még ehhez a beadványhoz a saját parókus ajánlása is. Aki ezeket eljuttatja a püspökségre, utána megkapja a tájékoztatást a további szükséges lépésekről.

Kedves Zoltán!
Láthatóan a szíve diktálja, hogy az Istenhez forduljon, sőt, saját szavaival fejezze ki iránta a hódolatát. Fontos, hogy ne csak akkor szólítsa Őt, amikor bajban van, amikor valamit nagyon kérni akar Tőle, hanem máskor is. Ne feledje sohasem megköszönni is azt, amik kapott. Ha ezt rendszeresen teszi, egyre jobban látja majd, hogy nap nap után mennyi mindent kap a Jóistentől. Azt mondja, nem szokott járni templomba. Javaslom, hogy menjen el olykor. Ott jobb imádkozni, ott békére talál az ember lelke.
E mostani tettét is a templomban tárja föl az Úrnak, ott kérjen Tőle bocsánatot, és utána pedig azt, hogy segítsen jóvátenni. Hogy a kedvese mikor fog megbocsátani, ez nem az Isten jóságán múlik. Ebben őneki szabad akarata van. De ha megtalálja lelkében a békét, és úgy közeledik feléje, akkor idővel enyhülni fog, és megérzi az Ön közeledésében is a tiszta szeretetet. Hogy ez a béke minél nagyobb legyen, azért imádkozzon minél többet!

Jézus korában már nagyon elterjedt volt a hellén kultúra. Egyes próféták, rabbik, tanítók nagy erővel tiltakoztak ellene - egyebek között erről szól a Makkabeusok könyve -, mégis jelentős hatással volt a vallásos zsidó emberekre is. Más görög eredetű névvel is találkozunk az Újszövetségi iratokban (András, Fülöp, Bertalan, stb.).

Sőt, elsősorban ővelük kapcsolatban kell megélnünk az önzetlen szeretetet. Természetesen kötelességünk is, de kötelességünk ez mindenki felé. Akikkel legtöbbet vagyunk, akikhez legközelebb állunk, azok felé kell sugározni leginkább a szeretetet.