Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi tizennyolc meg nulla? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Kedves Lelkiatya! A következő kérdéssel, pontosabban problémával fordulok önhöz. Van egy kedves barátom, akivel 3 évig nagyon jól megértettük egymást, az elmúlt kb. egy évben azonban úgy érzem,amellett hogy én keresem vele a kapcsolatot, ő nem igazán,legfeljebb ha segítségre van szüksége, pedig számomra ez a barátság nagyon értékes, mert nemcsak a közös szórakozás, közös programok kötöttek minket össze, hanem az alkalmasint együtt végzett imádság is! Rettenetes lelki fájdalmat okoz mondjuk így távolodása! Nem tudom mitévő legyek!!!
Várom válaszát!
Egy elhagyott barát
Kedves Testvérem!
Aligha tud tenni valamit ennek a barátságnak a fölmelegítéséért.
Azt javaslom, ne is erre törekedjék. Inkább készítse a szívét a továbblépésre - még ha nehéznek tűnik is. Bizonyosan mindketten változnak, Ön is és a régi barátja is. Eközben az érzelmek is változnak, s persze, az a nehéz, amikor nem egy ütemben. Ez pedig gyakran előfordul. Ám ne legyen emiatt elkeseredve. Higgye el, javára fog válni, lelke, személyisége erősödésére, érlelődésére fog szolgálni az, amit történt, vagy történik most. Köszönje meg a Jó Istennek, hogy voltak nagyon szép napjaik, időszakaik. Ha nem folytatódik, akkor készít az Úr újabb ajándékokat. Még azt sem mondom, hogy imádkozzék e régi barátjáért, hisz ezzel az emlékezéssel is csak nehezíti saját magának az eltávolodást. Bízza az Úrra ennek elrendezését! Őbenne még soha senki nem csalódott.
DJK!

Tisztelt Lelkiatya!
A MKPK honlapján a püspökök között azt látom, hogy Atanáz püspök atyának nincs püspöki címere, míg Fülöp püspök atyának igen. Ennek van valami oka?

Köszönöm válaszát!
Ennek az az oka, hogy Atanáz atyának valóban nincsen címere. Legalábbis eddig nem láttuk sehol.
Kedves lelkiatya!
Az utóbbi hetekben bosszantva jövök vissza - sajnos - a vasárnapi 1/2 9-es Szentmiséről a nyíregyházi központi templomból.
Sokat olvasok itt a papnövendékekről,hogy egyes emberek szerint milyen felháborítóan viselkednek. Ez nagyon nem igaz ... általában.
Ami engem háborít, hogy ha látom, hogy a papnövendékek meglógnak a szertartásokról áldozás után,mert épp nincs ott egy elöljárójuk vagy nem tudom hogy megy ez...
Örülök neki viszont,hogy nem reverendás kispapokat látok,tehát az évek során csak komolyabban veszi az ember ezeket és nem tesz ilyet.
Viszont mérhetetlen bosszant ez,ha látok ilyet és egyszerűen elönt az ideg. Épp az áldozás után vagyok ilyenkor és nagyon úgy érzem,hogy az a szeretetlen állapot,amiben vagyok,nem méltó ehhez.
EZt le akarom küzdeni,de nem tudom.
Ebben kérném lelkiatyám segítségét.
Mély tisztelettel és szeretettel:
P.P.
Kedves Testvérem! Tisztelt P.P!
Ne hagyjuk, hogy az ördög kijátsszon bennünket! Valóban, a Szent Liturgia leggyönyörűbb pillanata a szentáldozás. Ilyenkor senki és semmi más nem fontos, csak egyedül az Úristen, aki érkezik hozzánk, aki nekünk adja magát. Ha ekkor másra figyelek, főként ítélkező gondolattal, akkor észrevétlen átsuhan rajtam a pillanat. Nem mondom, hogy hatástalanul, de lélektanilag valóban elveszíthetem az Istennel találkozás misztikus állapotát. Ne hagyjuk!
Másokra tartozik, hogy ekkor ki mit csinál, hova megy, hova áll. Örvendezzem a fölbecsülhetetlen ajándéknak!
Én úgy látom, hogy a kispapokat az elöljárók nagy bizalommal nevelik. Nincsen csendőri felügyelet. Ez bizonyosan jót tesz nekik, és átérzik ők is annak felelősségét, hogy rajtuk múlik, jó pappá válnak-e.
K. Lelkiatya. Mit jelent az,hogy házastársi kötelesség,és ha nem egy vallásuak. Köszönöm. MRDI
Fontos meggondolni, hogy a házastársi kötelesség ?ön-kötelesség?, azaz saját magunkat kötelezzük el. Ilyen értelemben a kötelesség nem kívülről ránk rótt idegen kötelesség, hanem önként vállalt életstílus. A házasság fő célja, hogy a másikat otthonhoz segítsük: a Mennyek Országában az Atya otthonába is, és e világon is. Azaz fő cél, hogy a másik üdvözüljön mellettem.
Ennek tartalmi részleteit nem írja elő az Egyház, felnőtt, érett híveire bízza, hiszen ez földrészenként, kultúránként változhat. Beletartozhat az otthon érzelmi melege, a közös beszélgetések, a közös háztartás, közös családi kassza, egymás ápolása, s természetesen a szexuális kapcsolat, a gyerekekről való közös gondoskodás is. Nem csak alkalmazkodásról, kiszolgálásról van szó, hanem a másikért való halálról és feltámadásról. Ehhez van szükségünk a házasságkötés szertartásának kegyelmére, a közösen vett szentségekre.
Az a házasság, ahol fél szavakból is megértjük egymást, mert ugyanolyan a hitünk ? és más az olyan házasság, ahol állandóan küzdeni kell már a templomi esküvőért, a gyerekek megkereszteléséért, a keresztény erkölcsi normákért, a vallásos életvitelért.
Lelkiatya!
Örömmel olvastuk Fülöp püspök atya cikkét a decemberi Szemlébe, mely a Szent Család ikonról szól. Ám felvetett bennük különféle kérdéseket. Idén a Család Éve van. az Egri Egyházmegye ez év kapcsán kiadott egy kártyanaptárt, melyen a Szent Család van olyan ábrázolásban, mint amelyről a cikk szólt. Ezt nem értettük, nem lehet és mégis lehet?
Ha a Család Évében a Szent Családot választjuk példaképként, akkor nem ábrázolhatjuk? És mi van a szobrokkal és a freskókkal?
Előre is köszönjük válaszát!
Alexandra és Péter
Kedves Alexandra és Péter!
Én is nagyon megörültem ennek a cikknek. Amit azonban erről a Szemlében olvashatunk, az egyértelműen görögkatolikus egyházunkra vonatkozik. A bizánci egyház sajátossága, hogy szigorú szabályokkal, a hagyományok megőrzésével irányítja az alkotókat, hogyan kell képet, képállványt, templomot és egyéb művészeti alkotásokat létrehozni. Természetesen bárki festhet olyan képet, amelyen egymást átölelve láthatók a Szent Család tagjai. Ilyet használni, terjeszteni nem tilos. Csupán nem szabad ikonnak nevezni, mert nem felel meg az ikonok előírásainak. Görögkatolikus egyházunkban pedig azért nem ildomos használni, mert nálunk viszont az ikonok és az ikonikus ábrázolás az egyetlen megengedett és hitünket is tartalmazó és közvetítő forma.
Biztos vagyok abban, hogy Püspök atya is ugyanezzel a szándékkal írta meg ezt a tanítását.
Tisztelt Lelkiatya!
Engem az érdekelne,hogy hogyan kell viselkedni az olyan személyekkel,akik már megbántottak bennünket,és amikor mi kicsit távolodunk tőlük,ők elkezdenek lépéseket tenni,de ha mi arra pozitivan kezdünk reagálni akkor ők ujból visszahuzódnak és mellőznek bennünket?És ez ismétlödik folyamatosan,nem lehet megszakitani a kört.Nekem egy ilyen jellegű megtapasztalásom van egy "barátnőmmel".Nem tudom mire véljem a viselkedését,kezdetben nem ilyen volt,vagy még akkor nem ismertem eléggé őt.Néha erős a gyanum,hogy neki valamilyen pszichikai gondjai is vannak,sokszor furcsa üzeneteket küld.Ugy veszem észre hogy gyakoriak a hangulatváltozásai is,van hogy teljesen maga alatt van,van amikor meg ennek az ellentéte jellemző rá,nagyon feldobott lelkiállapotban van,van amikor meg teljesen normálisan viselkedik.Tisztázni nem lehet vele a dolgot,ugy érzem,mert amikor próbáltam,ugy értelemezte az egészet,hogy csak magamra gondolok,magam miatt aggódom,meg se merem kérdezni tőle,hogy mi a viselkedésének az oka,mert csak elmérgesiteném a helyzetet.Lehetséges az hogy valaki rossz indulatból viselkedik igy?
Arra gondolok,hogy ez a személy vagy nagyon manipulativ vagy tényleg beteg.
Válaszát nagyon köszönöm!
Leírásából azt gyanítom, hogy a barátnője valóban lélektanilag zavart lehet. Semmiképp sem kell rossz indulatot feltételezni. Ha van benne manipuláló hajlam, ez is csak zavart lelkivilágának eredménye. Valószínű, nincs is sok barátnője magán kívül. Ezért számára Ön nagyon is fontos, mégis valamiképp érzékeltetni akarja, hogy ő nem kötődik. Ez egy kicsit önbecsapás, a valós helyzet álcázása. Ez magyarázhatja állhatatlan, szeszélyes viselkedését.
A tanácsom, hogy törekedjék vele mindig ugyanazzal a szeretettel viselkedni. Ezzel az állandósággal tudja némiképp ellensúlyozni az ő változékonyságát. Félő, hogy valóban nem tudja ezt vele megbeszélni, mert éppen a valóságtól menekül, azzal való szembesülést, szembesítést szinte támadásnak tartja. De ha Ön viselkedésében állandó szeretetet mutat felé, ez számára is gyógyító lehet. El kell érnie, hogy Ön sohase sértődjék meg, ne kelljen magyarázkodnia. Ehhez, persze, nagy lelkierő szükséges, de ha törekszik rá, nem csak a kapcsolatuk maradhat meg, de az Ön lelke is erősödik, fejlődik közben.
Arra azonban vigyáznia kell, hogy ne váljék kiszolgáltatottá, ne legyen szeszélyeinek áldozata. Ezért szükséges az Ön részéről az állandóság, és bizonyos távolságtartás. Legegyszerűbb az volna, ha megszakítaná vele a kapcsolatot, de ennek mindketten csak kárát látnák, hiszen ő magányossá válna, Ön pedig elmulasztana egy jó lehetőséget arra, hogy Krisztus szeretetében erősödjék.

Lelkiatya!
Az életem nem oldódott meg és nem akarok hazugságban élni! Az elmúlt 10-15 évben a gyónásaim se voltak igazak, mert a lelkem méllyén nem hittem és nem mondtam el mindent. Már odáig jutottam, hogy szeretnék kilépni az egyházból! Mi ennek a módja, hogyan járjak el? Több hónapos, majdnem egy éves vajúdás után jutottam el idáig, engem Isten elhagyott és nem akarok egy olyan szervezethez tartozni, ami nekem nem hiteles. Nagyon el vagyok keseredve és nem tudok ebből kimászni, kérem segítsen! (Fordultam szakemberekhez is, szedek gyógyszereket is, de semmit se segítenek! Az én problémám méllyen személyes, amit nem lehet gyógyszerekkel és pszihológusi tanácsokkal orvosolni,?
Elhatároztam, hogy kilépek az egyházból, számomra ez nem megfelelő, mert egyre jobban tönkremegyek lelkileg és a mélyrepülésem már tavaly december óta tart! Ez nem normális eset. Szeretném, ha végre valaki ezt elismerné!
Válaszát előre is köszönöm! Mariann
Kedves Mariann!
Nincs olyan emberi nehézség, amit Isten meg ne tudna gyógyítani. Amikor távol érezzük Őt magunktól, akkor jutunk arra a gondolatra, hogy elhagyott, hogy Ő sem tud, vagy nem is akar segíteni. Ám ez badarság. Ő mindig, minden körülmények között lát bennünket, vigyáz ránk, akar és tud is segíteni.
Ha elhagyná az Egyházat, vajon mi volna jobb. Vajon nyerne-e békét ettől a lépéstől? Lehet, egyfajta bosszú elégtételérzése kerítené hatalmába, de attól semmi nem változna meg, semmilyen megoldást nem hozna. Megértem, hogy sérelmeket, sebeket kapott a paptól, de emiatt ne saját magát büntesse. Imádkozzék ezért az atyáért, és az Egyház többi bűnös tagjáért. Ha ezt teszi, ezzel sokkal többet tud gyógyítani a lelkén. Tanácsolhatom még azt, hogy próbáljon segíteni másokon. Most, Karácsony táján különösen is sok lehetőség kínálkozik rá. Terelje el a figyelmét a saját fájdalmairól, saját életéről. Aki elveszíti, megmenti azt?
Én is imádkozom azért, hogy békére találjon.
Tisztelt Lelkiatya!
Minap egy baráti társaságban, ahol tudják elhivatott görögkatolikusságomat, újra felhozták a szokásos egyház hibái témát. egy darabig tartottam magam, hogy nálunk görögöknél más helyzet, s akkor ők egy konkrét példát hoztak fel....
De a lényeg: Hogyan tudja egy civil megvédeni az egyházát ilyen támadások esetében? (pl. jó lenne ha valaki írna arról egy cikket, hogy milyen belső ellenőrzés van az egyházban? Vagy hol lehet erről olvasni? Van-e valami egyházi belső törtvénytár, mely szabályozza ezeket, s amire lehet hivatkozni?). Mit lehet ilyen esetekben mondani, hogy egyházunkat megvédjük? Mert nagyon fájna, ha valamelyik liberális média részéről a pécsihez hasonló támadást érné szeretett püspökünket?
Köszönettel:
Dr. Kovács János
Tisztelt Kovács János Úr!
Sokat szenvedünk attól, hogy Krisztus Egyházát okkal, ok nélkül szidják, becsmérlik, vádolják. Maga a tény is érdekes, hogy kinek és miért jó ez. Hogy a földi egyház nem hibátlan, nem bűntelen, az nyilvánvaló, hiszen minden egyes tagja bűnös ember. De mi örömüket lelik abban, és egyáltalán miért, ha ezt az Egyházat rossz színben tüntethetik fel? S ami még fájóbb, hogy nem is csupán a kereszténység nyílt ellenfelei teszik ezt, de sok esetben maguk a keresztények is.
Sajnos alapvető része a megromlott emberi természetünknek, hogy más hibáit méregetjük. Erről már Krisztus is világosan beszélt (Mt 7,3-5). Jól esik más hibáiban vájkálni, mert akkor a magunkét elrejthetjük. Legalábbis önkéntelenül ezt gondoljuk.
A legtöbb esetben a fölhánytorgatott dolgoknak vagy nincs is alapjuk, vagy igen, de azt is eltúlozva tárgyalják. Ez a túlzásba szívesen hajló magatartás is roppant elgondolkodtató. Ha látunk hibát, akkor azt miért kárörvendő lélekkel szemléljük?
Az esetre én is csak annyit tudok mondani, hogy annál sokkal becsületesebb a püspök atyánk, semhogy ilyet megengedne. Vádakat nagyon könnyű összeszedni, de azokat bizonyítani már sokkal nehezebb. Nem véletlenül írja Szent Pál is: "Presbiter ellen ne adj hitelt a vádnak, csak két vagy három személy tanúságára" (1Tim 5,19). Alapvetően jó magatartás az, ha papjainkat, az Isten választott embereit vádaskodás esetén a védelmünkbe vesszük. Nyilván vannak hibáik, azokat pedig azzal az irgalommal próbáljuk meg kezelni, amilyen irgalommal kezeli az Úr a mieinket.


Én az szeretném megkérdezni,hogy mi a teendő,akkor ha az ember szeretne már elmenni nagyon egy görög katolikus szentmisére,de egyenlőre Nyíregyházáról Eger mellé költözött egy kis faluba átmenetileg,és a munkahelyén pedig annyira le van terhelve operatív feladatokkal,hogy sajnos nemigazán van elég szabadideje,hogy Budapestre utazgasson,pláne vissza nyíregyházára akármennyireis hiányzik neki görög katolikusként,mind a város,mind a misék...Ugye Heves megyében nemsok remény van arra,hogy Görög-katolikus szentmisére el tudjak menni?:(Miértnem terjeszkedik Heves megyében is a Görög Katolikus Egyház???
Hála Istennek, azok a görögkatolikusok, akik Egerben vagy annak környékén laknak, rendszeresen eljárhatnak saját rítusú szertartásaikra, hiszen már második éve működik és fejlődik Eger városában az egyházközség. A parókus Demkó Balázs, a címe pedig: 3326 Ostoros, Arany János u. 8. Ha drótpostán szeretné vele fölvenni a kapcsolatot, az e-címe: parochus@egriparochia.hu. Saját honlapjuk is van: http://egriparochia.hu
Remélem, mihamarabb megtalálják egymást.
Kedves Lelkiatya!

Egy egyszerű kérdésem lenne: miért van a keleti szerzeteseknek mind szakálla?

Köszönöm a választ,

Anett
Valaki azt mondta: "Mert annál fogva rántja be őket a Jóisten a mennybe - különben nem üdvözülhetnének.
Ennél mélyebb megokolás az, hogy a pap vagy a szerzetes, egyszóval az Isten embere, minél jobban hasonlítson a Mesterre, Krisztusra. Mivel Krisztus a legelső hagyományok szerint minden ikonon szakállas. Talán ez vezeti ezeket az atyákat, hogy ebben is kövessék Urukat.
Tisztelt Lelkiatya!

Felvidéken mely községek tartoznak a Hajdúdorogi Egyházmegye alá?

Köszönettel: Ádám
A katolikus egyház a tiszteletben tartja az államhatárokat. EGyházmegye területe nem nyúlik át a két ország határán. Így a felvidéki magyar ajkú egyházközségek a Kassai püspökséghez tartoznak mind.
Kedves Lelkiatya!
Múltkor Atanáz atya az egyházközségünkben végezte az elővecsernyét.
Hallottam,hogy nem csakhogy új fordtásban volt a "Boldog ember...",de hosszabb is volt a terjedelme.
Mi ennek az oka? Talán kiegészítette a zsoltárt más mondatokkal?
Meg tudom valahol szerezni ennek a szövegét?
Előre is köszönöm a választ!
H.J.
Kedves H.J.!
Nem Atanáz atya egészítette ki a zsoltárt, hanem mi énekeljük azt megkurtítva. A "Boldog ember" (nagyobb ünnepeken a vecsernye eleje felé szoktuk énekelni) valójában az első 8 zsoltárt foglalná magában. Amikor azt látjuk az előírásban, hogy "Boldog ember, első antifona", akkor viszont csak ennek első antifonáját, tehát az 1-3 zsoltárt kell venni. No, de szokásunk szerint abból is mazsolázva veszünk néhány verset mindhárom zsoltárból. Ezt egészíthette ki Atanáz atya egyéb versekkel, melyek azonban nyilvánvalóan megtalálhatók a zsoltárokban is.
Hol lehet megszerezni ennek szövegét? Minden teljes, ó- és Újszöv. tartalmazza ezeket a zsoltárokat, csak más fordításban. A görögkatolikus egyházunk a görög alapján készült fordítást használja, amely, sajnos, még nem jelent meg.
Kedves Lelkiatya!
A Teremtés Könyvében olvasható a következő idézet (talán 6. fejezet?):
"Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, 2az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. 3Ekkor az Úr így szólt: "Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen." 4Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei."
Kérem Lelkiatyát, magyarázza meg ezt a szakaszt, mert első olvasásra - magyarázat nélkül - a hit rombolására is alkalmas lehet. Az idézett rész szerint ugyanis az Istennek több fia is volt - nem egy! -, akik ráadásul házasodtak, mi több: az emberek leányaival. Az Isten fiainak az emberek leányaival kötött házasságaikból gyermekek születtek, akik az óriások idejében éltek a földön és ezek a gyermekek a régi idők híres hősei voltak.
Több isten? Emberekkel "keveredés"? Óriások? Híres hősök? Mintha a Da Vinci kódot pároztatnák valamiféle Héraklész történetekkel. Mit keres ez a Szentírásban? Mivel ott van, mégis kell hogy legyen üdvtörténeti jelentősége! Mi lehet az?
Több lelkipásztort is megkérdeztem már ezügyben, de inkább csak ígéreteket kaptam arra, hogy utánanéznek a kérdésnek. Kérem Lelkiatyát, hogy segítsen az idézett rész magyarázatával!

Ez valóban nem könnyen értelmezhető szakasz. Az Ószövetségben találunk több hasonló helyet is.
A Biblia mélyebb megismeréséhez nem elegendő csupán a szöveget olvasni. Oda kell figyelni az Egyház tanítására is, amely kulcsot ad a kezünkbe, hogy hogyan kell olvasni és értelmezni. A Biblia ugyanis az Egyház könyve. Az Egyház határozta meg, hogy a sok könyv közül mi tartozik a Kinyilatkoztatásba, mi legyen a Biblia végső szövege. Hiszen ezek a szövegek nagyon hosszú időn keresztül íródtak. Legalább 1000 éven át írtak hozzá, vagy csak szájhagyomány által mondtak el újabb és újabb történeteket. Az Egyház végül a második században rögzítette azt, hogy mely könyvek, írások tartoznak bele a Bibliába, és melyek nem.
Főként a legrégebbi ószövetségi írásokban sok olyan van, amelyet más népek kultúrájából vettek át. Ezek jól megkülönböztethetők, és ennek ismeretében kell is őket kezelnünk.
Kevesen tudják, például, hogy a szeretett 103. zsoltárunk eredete, amelyet minden vecsernyében elimádkozunk, egyiptomi himnusz volt, amely a természetet dicsérte, és a monoteista zsidó nép átvette, és az Isten dicsőítésére alkalmazta.
Az említett leírás az óriásokról vélhetően egy kánaánita mítosz elbeszélésének átvételéből származik. Semmiképpen sem szabad szó szerint venni. Mindig a lelki, teológiai üzenetet kell belőle megérteni. A zsidó nép hitvilága a kezdeti időkben még nem volt annyira letisztult, mint a későbbi próféták korában. Sok elem vegyült bele a környező népek vallásából. Megint az Egyház tanítása szükséges ahhoz, hogy jól elkülönítsük, mit is tanít a Biblia.
Azt semmiképpen sem, hogy az Istennek emberi fogalmak szerinti leszármazottai "fiai" lennének. Sem azt, hogy ezek az "istenek" bármiféle nemzési kapcsolatba léphettek volna a földi emberekkel. Ennek a teljesen mitologikus leírásnak a mélyére kell nézni.
Kedves igazság csillan ki például annak megállapításával, hogy "az emberek leányai szépek". Ez, persze, emberi tapasztalat is, de nyugodtan észrevehetjük benne Isten üzenetét, hiszen ő is az ember teremtésekor mondta egyedül azt, hogy "nagyon jó", amit alkotott.
Kiviláglik még az a jelenség is, hogy a múlt eseményeit és alakjait felnagyítsuk. Hányszor mondják a felnőttek: "bezzeg a mi időnkben" - holott egyáltalán nem biztos, hogy az "ő idejükben" minden szebb és jobb volt, de visszatekintve annak tűnik. No most, ez megint fontos tényre mutat. Az ember vágyik a nagyságra, a szépségre. Nem elégedett a jelen helyzetével, többre vágyik. Ezt vetíti ki a múltba.
Fontos tanítás még az is, hogy az Isten szab korlátot az emberi életnek. Hasonlóan kedves leírást olvashatunk Jób könyvében, hogy a tengernek hogyan szab határt a Teremtő. "Mondtam neki: Eddig jöhetsz, de tovább nem! Ezen a helyen törjön meg hullámaid gőgje!" (Jób 38,11).
Ne feledjük, hogy ez a leírás vezeti be a vízözön történetét. Az Isten már látja az emberek gonoszságának elhatalmasodását. Ezen gonoszságok közé tartozik az is, ha az isteni és az emberek dolgait összekeverjük. Ha azt hisszük, hogy ilyen egyszerűen, emberi módon a magunk erejéből az isteni létbe verekedhetjük fel magunkat. Ez volt Ádám bűne is, hogy olyan akart lenni, mint az Isten, mégpedig a saját eszköze által. Azt vélte, hogy egy egyszerű evés által majd olyan nagy lehet. Nem, az ember fejlődése hosszú út, amelyben mindig az Istent kell követni. Akkor lehet igazán naggyá válni.
Ez a nehezen érthető szöveg nagyon sok tanítást tartalmaz még ezeken kívül is. Érdemes kutatni, utána olvasni, lelki atyákat megkérdezni.
Kedves Atya!
Nagyon megkedveltünk egy atyát,aki a kisfiunkat keresztelte,de sajnos Őt elhelyezték Kispestről.Érdeklődnék,hogy valamilyen elérhetőséget kaphatnánk-e,hogy fel tudjuk venni a kapcsolatot Vele.A neve Lőrincz László Krizosztom OSBM bazilita szerzetes atya.Segítségét előre köszönöm.
Üdvözlettel Anett
Kedves Anett!
Krizosztom atya hazaköltözött Máriapócsra.
Ottani címük. 4326 Máriapócs Kossuth tér 25. Telefon: 42/385-166
Kedves Lelkiatya!
Egyházi házasságot kötöttem valakivel (polgári még nem volt), de féltem elfogadni a házasságot, mert a férjem kényszeres dolgai és büszkesége miatt (nem volt jó neki akármilyen munka) kb 2 évig nem ment el dolgozni, és időnként durva is volt velem, habár a közösségben és a családban mindenki szelíd embernek ismeri. Amikor próbáltam előhozni, hogy ez mennyire fájt, és így nem tudom teljesen rábízni magam, akkor bezárkózott, és szememre vetette, hogy ne panaszkodjam, ne bántsam, örüljek, hogy van férjem. Azt mondta, hogy szeretett, de az életvitelén nem akart változtani - vagy nem tudott, de ezt nem akarta beismerni. Szerettem őt, de féltem is tőle, és ezért menekültem. Most be akarja fejezni a házasságot, és nekem ez nagyon fáj, mert szeretem őt és reméltem, hogy összeszedi magát, és úgy tekint majd rám, mint egy kincsre, akire vigyázni kell. Mit tegyek? A házasság még testi értelemben nem jött létre. Van értelme küzdni, vagy tekintsem ezt Isten akaratának, hogy nem vagyunk egymáshoz valók? Mit tegyek, ha még mindig ragaszkodom hozzá?
Köszönöm a választ!
Amit leírt a kapcsolatukról, abból erőst arra lehet következtetni, hogy a házasságuk nem érvényesen köttetett. Félő, sőt, gyanítható, hogy a kapcsolatuk később sem fog javulni, legalábbis az elmondottak alapján erre semmi remény. Mivel a házasságkötés érvényessége is csekély, azt tanácsolom, keresse föl plébánosát vagy más katolikus lelkészt, aki segítségére lesz az ügy jogi tisztázásában. Ennek az is gyógyító következménye lesz, hogy Ön szabadabbnak érezheti magát, és helyesebben tud majd dönteni jövőjének további sorsáról.
    ... 385 386 387 388 389 
390
  391 392 393 394 395 ...