Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves lelkiatya miért nem tudok imádkozni önkielégítés bűne után? Más bűn után nem tapasztaltam ezt, de ilyenkor úgy érzem hogy nem tehetem meg olyan képmutatás lenne a legundorítobb bűnnel bántom meg az Urat aztán meg mégis könyörögni szeretnék a bocsánatáért, pedig tudom hogy újra elfogom követni ezt a bűnt! Sosem fogok más emberrel együtt lenni, mert tudom hogy nem szabad! A férfiaktól félek mióta gyermekként olyan dolgokat éltem meg amiket szégyenlem és nem is teljesen értem (nem is mindenre emlékszem) de néha nem értem miért de vágyom is rá (legalább akkor szerettek?), a saját nemem pedig tilos! Tényleg képmutatás lenne a bűn tudatában könyörögni az Úrnál hogy könyörüljön rajtam pedig tudom hogy újra elbukom és egy luzer vagyok!

Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy miért érezheti egy nő hogy az Úr hívja papnak ha nem lehet? Hogy lehet ezt kiölni? Teljesen zavarba vagyok mert közben az Úr Jézus azt mondta hogy engedjem el a papi hivatásra vágyakozást és keressem Szent Józsefet. De nem tudom hogy tehetném ezt meg.

Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy mi a véleménye a da Vinci kódról? Elolvastam és teljesen össze zavart és elbizonytalanodott a hitem. Félelem szállt rám.

Kedves lelkiatya hogy lehet legyőzni a gőgöt? Sokszor vagyok öntörvényű és makacs ezek ellen mit lehetne tenni? Mint egy fal törő kos (ez a horoszkópom) Szeretnék szelíd és alázatos szívű lenni, de kemény a szívem. Kérem adjon ötletet hogy változhatnék meg.

Kedves Lelkiatya! Most olvastam a debreceni Tócóskerti görögkatolikus templom hirdetésében az alábbiakat, a feleségemmel mélységesen meg vagyunk döbbenve. Mi katolikusok vagyunk és nem ortodoxok! Hisszük-e hogy a katolikus egyházat a Szentlélek vezeti? Vajon akkor szép lassan a katolikus egyházhoz való tartózkodásukat sorban ledobjuk magunkról? Kezdődött az egyik legszebb katolikus dogmával, a Szeplőtelen fogantatás dogmájával, aminek az ünnepe december 8-án van. Ezt kidobták, mondván a december 9-i, Szent Anna csodálatos foganásának az ünnepe ősibb, s hogy az gyakorlatilag ugyanaz. Nem ugyanaz! Az ugyanis sehol sincs benne kiemelve, hogy az Istenszülő Szűz az áteredő bűn foltja nélkül fogantatott. És a december 8-i ünnep erről szól! Semmi akadálya nem lett volna annak, hogy mindkét ünnepnap meg legyen ülve! Ezzel elkezdődött a vissza ortodoxizálódás folyamata. Most pedig, hogy kidobásra kerül a katolikus egyház tanítása, hogy a Szentlélek az Atyától ÉS A FIÚTÓL származik, ez azt jelenti hogy a katolikus egyház zsinatai, amelyeken az ortodox egyház már nem vett részt, nem érvényesek?! Kérem szépen, mi katolikusok vagyunk és nem ortodoxok! Éppen elég törtést okozott a nyugati (római) egyháznak a II. Vatikáni zsinat - a liturgia kicserélése egy erősen protestantizáló rítusra -, ami hitvesztést okozott, az Eucharisztia valóságában való hit elvesztése (lásd a szentségtörő kézbe áldozás gyakorlatát), most a keleti egyház is elhagyja a Katolikus Egyházat?! Íme, a hirdetés szövege: 1. Görögkatolikus Egyházunkban a Hierarchiák Tanácsa döntésének - Görögkatolikus Metropólia 2025. évi II. számú körlevele, Hitvallás szövegének módosítása, (274/2025.) - értelmében szeptember 1-től az 1700 éve megtartott I. és II. Egyetemes Zsinaton megfogalmazott Hitvallás eredeti formájához – ami az összes keleti egyház ősi kincse - térünk vissza, s ez alapján imádkozzuk majd a Hiszekegyet minden szertartáson, és egyéb alkalmakkor. Ebben megvalljuk, hogy a Fiú egylényegű az Atyával és hogy a Szentlélek az Atyától származik. Ez a két pontosítás valójában a katolikus egyház egységének erősödését szolgálja, mivel az Apostoli Szentszék szerint is az ősi Hitvallás szövege teológiailag kifejezőbb, ezért az ősi hagyományhoz való visszatérést bátran ajánlja, és egyben kéri is. A Hitvallás helyreigazított szövegét, az imakönyvméretű kártyákat, hamarosan kézbe vehetjük, a Főegyházmegye jóvoltából.

https://utkereso.mariaradio.hu/kézbe-áldozás-11 21 kedves lelkiatya akkor aki kézbe áldozik az halálos bűnben van? Válaszát előre is köszönöm Piroska

Kedves Lelkiatya! A Biblia szerint lessz egy csoport akiket Isten maga pecsétel el a Száznegyven négyezer kiválasztott!!! Az lenne a kérdésem hogy ez azt jelenti hogy csak ők üdvözülhetnek??? A többi ember a pokolra jut??? Vagy hogy kell értelmezni a Jelenések könyvének ezt a részét Válaszát előre is köszönöm!!!

Tisztelt Lelkiatya ! Kerem adjon tanácsot mit tegyek! A férjem 18 évvel idősebb mint én 3 lányunk van. Nagyon lusta ember egész nap fekszik ,telefonon játszik. Kiabal átkoz, ha hozzá szólunk ha valami nem úgy van ahogy neki kellene lenni. Volt hogy q nagyobbik lányunk megölelte ö megfelpofozta hogy ne érjen hozzá. Úgy csinál mintha egyedül wlne ,nem foglalkozik velük. Mikor rá hagyom q gyerekket mert megyek vásárolni elalszik inkább szinte egyedül vannak itthon. Férfi munkát mindent én végzek és ha valami nem jó ordit és fenyeget hogy megver . Csókos házunk van a válás nem opció. Mit tegyek ? Azért imádkozom hogy meghaljon Isten akaratával.

Kedves Lelkiatya! Isten sok mindent megenged az életünkben, a fájdalmas dolgokat is. A viszonzatlan szerelmet miért? Mi lehet ennek az oka? Sajnos ezen megyek keresztül. Az illető férfi, akit szeretek nagyon jó hatással van rám és nagyon motivált a jó keresztény életre. Talán ezért engedte meg Isten ezt az érzést bennem, hogy ezen keresztül segítsen fejlődni? Még ha így is van, akkor is fájdalmas. Az igazat megvallva, nagyon konkrétan nem mondta ki nekem ez a férfi, hogy nem szeret. Ami azt illeti, bizonyos szavaiból és tetteiből meg arra következtethetnék, hogy viszonozza az érzéseim. Valójában mondott is ilyesmit, de mivel nem elég egyértelműen, én nem merem elhinni. Vagyis, egyértelműnek tűnik....de legtöbben azt mondják, hogy szerintük nem lehet ez igaz, mert ez a férfi nem igazán szokott ilyen módon közeledni másokhoz, nagyon másra fókuszál egész életében, egy csak Istennek élő valaki. Először csak barátként néztem rá. Meg pont mivel ő olyan példamutató életet él, ezért vagyok én nagyon távol tőle ebben, még úgy is, hogy rengeteget változtam már, a szegényeknek adományokat gyűjtök, naponta járok liturgiára, igyekszek imádkozni másokért és nagyon küzdök a kísértéseket leküzdeni. Logikusan egy hozzá illő nő illene hozzá. Ez az illető, akit szeretek, olyasmiket mondott, hogy "Tetszel nekem" és "Gyönyörű vagy"....és még annyi ilyet: "Egészen meg akarlak győzni a szeretetemről"....meg "Egy nap teljesen érteni fogod, hogy miért is szerettem ennyire beléd", "Mindig is ilyet akartam. Te vagy az, aki igazán hozzám illik." Azt is, hogy zavarba jön, amikor rá mosolygok és teljesen "kikészítem" néha....A kontextusból és a viselkedéséből adódóan nem hiszem, hogy ez a "kikészítés" idegesítés lenne, de amire gondolnék, azt nem merem elhinni. De egyébként csak mondta ezeket....Nem volt tiszteletlen fizikai közeledése. Amikor volt, az tisztelettudó volt, mindig. Éppen ellenkezőleg, segített nagyon sokat a katolikus hitem fejlődésében. Nagyon fáj a szívem... Olyan, mintha viszonozná az érzéseim, de egyébként meg nem merem elhinni ezt. Igazából nekem ő tetszik évek óta és az is csak egy idő után volt, hogy ő ezeket mondta volna, addig csak remélni mertem, hogy nem bánja az érzéseim. Szóval már évek óta szomorkodok emiatt. Amikor ezeket mondta és miután úgy érzékeltem, hogy talán mintha tetszenék neki, akkor már kevésbé szenvedtem, de így is bizonytalan vagyok. Olyanról is tudok, hogy amikor egy nő megpróbálta elcsábítani, akkor ellenállt teljesen. Akár viszonozza, amit érzek, akár nem, én nehezen viselem ezt az egészet, hogy nem derül ki még egyértelműbben. Ha nem viszonozza, akkor ne kelljen félreérthető helyzetbe kerülnöm, ha meg viszonozza, akkor lehetne valahogy egyértelműbb. A szívem mélyén tudom, hogy türelmesnek kellene lennem, de mivel én már évek óta szeretem őt (lehet, hogy ő is engem, csak nem mondta az elején), ezért nagyon nehéz. Valahogy egyre jobban alakul a kapcsolatunk egy szerintem jó irányba, de minél több idő telik el, nekem annál nehezebb. Hogyan lehet kibírni egy ilyen várakozást?

Kedves Lalkiatya! Mit jelent ma, a 21. században, a széttöredezett, bizalmatlan világban abban hinni, hogy Isten valóban velünk van - nemcsak a liturgiában, hanem a hétköznapi fájdalmakban, kétségekben, elutasítottságban is? Hogyan értelmezzem ezt, és hogyan éljem meg ezt a mindennapjaimban? Hogyan tudok erről hitelesen tanúságot tenni - magamnak, és másoknak is? Köszönöm: Krisztián

Kedves Lelkiatya! Szemérmetlenségnek vagy esetleg bűnnek tekinthető a meztelenül alvás? Több helyen olvastam, hogy egész jó hatással lehet a testünkre és még önbizalom növelő is lehet. Pár napja már így alszom, de valamiféle szégyenérzet van bennem ez miatt. Régebben több bűnt követtem el a tisztaság ellen, de ezeket többé kevésbé sikerült felszámolni... lehet, hogy ez miatt van ez bennem? Először kicsit fura volt, talán "izgató", de nem történt semmi, még önkilégítés se. Viszont jó volt így "szabadon" lenni, de még is bűntudatom van... Vagy ez tekinthető bűnre vezető alkalomnak?

Kedves lelkiatya! Van egy fiatalember ismerősöm, akivel regi a barátság, cukorbetegsege van és ajánlottam neki egy étrendkiegeszitot, ami jo lenne neki. Tegnap láttam a baratnoje az Instagramjan, hogy a nyaralás alatt kórházba került külföldön. Nem fogadta meg a tanacsomat mert a lany feltekeny ram, tavasszal bosszút állt rajtam. Nem is tudom, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen. Mondtam is magamba: Jössz te meg az en utcamba! Ön mit gondol erről? Köszönöm a választ.

Kedves Lelkiatya! A megbánt és meg gyónt bűnöket jóvá kell tenni amit 20 ével ezelőt követtem el??? de most csapódott le bennem!!! Valahogy mostanába jönnek fell bennem a régi bünös dolgaim amik között vannak nagyon régi 20 évnél régebbi történés is!!! Válaszát előre is köszönöm!!!

Kedves Lelkiatya! Mit tudna tanácsolni aggályos lelkiismeret, dolgokhoz való görcsös ragaszkodás esetén?

Kedves Lelkiatya! Köszönöm, hogy válaszolt a levelemre és kérdéseimre. Én írtam Önnek Jézussal kapcsolatban és az "intim" együttléteinkről és az akkor jelentkező küzdelmeimről....Éppen ma is egy ilyen helyzetbe kerültem....annyi különbséggel, hogy nem csak egy általánosabb ima miatt hanem egyszerűen volt bennem egész nap egy hatalmas vágy Jézus iránt....ez alatt sok mindent értek, az eucharisztia iránti vágy, a vele találkozás vágya, a jelenlétében lenni, a neki való tetszés, mindenféle. Már ma ismét azt éreztem, amit korábban is, hogy én már nem bírom ezeket a megpróbáltatásokat....és ezt nem is rejtettem véka alá, megszólítottam az Urat ismét és elmondtam neki, hogy én nem értem miért van ez, miért engedi ezt ő, meddig fog ez még így menni, én tényleg igyekszik de hát nagyon nem könnyű és nem akarok így szenvedni tovább....Úgy érzem, hogy megadta a választ a kérdésemre nem sokkal ezután. Nem számítottam erre, de megadta szerintem. Arra is, hogy miért történtek eddig ezek (és ha fognak, akkor miért fognak ezután) és arra is, hogy mit kellene csinálnom. Az nem biztos, hogy Ön teljesen egyet fog érteni velem és teljes igazságnak tartja majd, amit írni fogok, de én úgy érzem, hogy ezek egyrészt azért vannak, hogy megtanuljak tisztább lenni, másrészt, arra vezetett az Úr, hogy valójában itt arról van szó, hogy őt választom vagy saját magamat. Furcsán hangzik, talán szégyellnivaló is, de miután kielégítettem magam, elmúlt az eucharisztia iránti vágyam és Jézus iránt sem olyan intenzíven éreztem, amit addig. Arra jöttem rá, hogy, még ha Jézus nekem nem is a vőlegényem, de itt is arról van szó, mint egy menyasszony és egy vőlegény esetében....mert amikor vele vagyok éppen és a testi vágyaimnak engedelmesekedek, akkor magamat választom Jézus helyett. Nem rá vágyok, illetve ha rá vágyok is, de igazából a magam testét választom, ahelyett, hogy mondjuk egész nap arra vágyakoznék, hogy vele este találkozzak. Rájöttem arra is, hogy ha tényleg szeretem Jézust, akkor egyébként sem engedhetek testi vágyaknak, mert hasonlónak kell lennem ahhoz, akit szeretek és ő maga a megtestesült tisztaság és tökéletesség. Rájöttem, hogy ha igazán szeretem, akkor a tisztaságommal tudom neki kimutatni és azzal, hogy olyan leszek, mint ő. Az, hogy milyen nehézségeim lesznek, hogy neki mi a terve velem, hogy a szentségnek milyen szintjére fogok eljutni, hogy ő hogyan és mit üzen nekem, az már más dolog, az már az ő dolga. Az ezektől teljesen független, hogy nekem meg kell tennem mindent a tisztaságomért és hogy a lehető legkevesebb bűn legyen bennem. Mint írtam, tényleg azt is érzem, hogy ezek a küzdelmek kellettek/kellenek ahhoz, hogy tisztább legyek....Úgy érzem, hogy ha ezt le fogom tudni küzdeni, akkor minden más testi dolgot le tudok küzdeni, mert nekem eddig ez volt a legerősebb. Bevallom, hogy így, hogy ezt az egészet már teljesen máshogy látom, sokkal erősebbnek érzem magam. Arra is rájöttem, hogy önzőséget csináltam, hiszen akármi is a kiváltója, de azzal, amit tettem, magamnak okoztam örömet és ha Jézusnak tetsző akarok lenni, akkor nem kereshetem a magam javát. Az az érzésem, hogy Jézus azért engedte meg eddig ezeket a dolgokat, hogy rájöjjek erre az egészre és megerősödjek és amikor megerősödök, akkor tényleg egyértelműen szabad akaratból értelemmel és őszintén tudjam a tisztaságot választani. Úgy, hogy tudom mit miért csinálok. Olyan ez, mint egy esküvő. Összeházasodhat két ember úgy is, hogy nem gondolja komolyan, de ha elég idő telik el az esküvő előtt és elég sok nehézségen átmennek előtte együtt, akkor az esküjüket is komolyan gondolják. Be kell vallanom, sokáig nem voltam benne biztos, hogy Jézus hogy viszonyulhat ehhez, hiszen a vele töltött idő az jó meg biztos örül nekem, de most már rájöttem erre is....most már tényleg értem. Nem tudom, hogy Ön egyetért-e velem, de én most, úgy érzem, erre jutottam.