Kedves Lelkiatya!
Mit kell tennünk akkor ha a jelenlegi parochus érkezése óta (10 éve történt)nem használhatjuk községünkben a már 300 éve bevált tót-ruszin kevert nyelvet ájtatosságainkon és népénekként mert a pap mindig csak azt mondja, hogy magyar görög katolikus egyházban csak magyarul imádkozunk.Akkor kérdem én hol van az ősök, a ruszin ősök tisztelete? A Szent Efrém férfi karr miért énekelhet csodálatosan templomainkban más nyelveken? Bár az a karr meghívására tett javaslatunkat is elutasított az atya mert nem szivleli a kart. Lelkiatyám kérdem én miért kell magán és nem templomi ájtatosságainkon használni őseink és sokunk anyanyelvét miért nem használhatjuk szokásosan a templomban??
János
Kedves János!
Nehéz így felelni Önnek. Érdemes volna elbeszélgetni az illető atyával. Én is azon a véleményen vagyok, hogy nem kell félni attól, hogy olykor más nyelven is elhangozzék az imádság a liturgiánkon, ahogyan az történt Máriapócson is a szeptember 11-i ünnepségen. A külföldi atyák is elismeréssel szóltak erről. Még indokoltabb ez azokon a helyeken, ahol ősi szokás még - nyilván - az ószláv ének. Ma már egyáltalán nem kell félteni magyar identitásunkat ettől, sőt, gazdagságot jelent ezek ismerete. Tehát van példa arra is, hogy lehet használni szláv és görög szöveget a szertartásainkban, de hát tudom azt is, hogy nem mindenki egyformán szereti ezeket. Arra kérem, legalább összejöveteleiken, családi ünnepeiken ne feledjék el énekelni ezeket a szép régi énekeket.
