Kedves Lelki atya!
Boldog Romzsa Tódor püspök születésének centenáriumára különféle megemlékezésekkel készülnek. Eközben felmerülnek életrajzi adatok is. Valahol az olvasható, hogy Sárospatakról származott. Ez mit jelent? Születni ugyanis Nagybocskón született, a község késöbb Romániához csatolt részén, de korábban a család átköltözött az akkori Csehszlovákiához csatolt részre. Huszton járt gimnáziumba, Rómában végezte a teológiát. Vagy valamiben tévednek ezek a források?
A másik kérdés, ahol jó lenne tisztán látni, a nemzetiségi kérdés. Liszt Ferencröl véleményem szerint joggal mondhatjuk, hogy magyar volt, mert ezt viszonylag gyenge magyartudása ellenére is megerösítette. Romzsa Tódor magyarságával kapcsolatban szerintem viszont - bár lehet, hogy tévedek - ilyen nyilatkozat nincs (ha van, jó lenne publikálni). Nem tartom elégségesnek az aláírással való bizonyítást (hogy a Tódor változatot használta). Ismeretes ugyanis például, hogy Német László délvidéki deklaráltan magyar származású püspök úr, amíg a MKPK titkára volt, a dokumentumokat Ladislav Német formában írta alá, mert ez szerepelt az igazolványában. És a nemrég nyugállományba vonult Mayer Mihály püspök úr pedig Mayer Mihályként és nem Michael Mayerként írta alá a dokumentumokat, pedig deklaráltan német nemzetiségü és anyanyelvü.
Jobb, nagyobb, inkább tisztelhetö ember lesz-e Boldog Romzsa Tódor püspököt, ha egyértelmü bizonyítékok hiányában, vagy csak azért, mert a ruszinok egy része (!) nem érezte otthon magát Csehszlovákiában és pl. üdvözölte az 1939-es magyar bevonulást, egyszerüen magyarnak definiálják. Szerintem igy egy multikulturális személyiség nehezebben tudja betölteni híd-szerepét, mert azt emelik ki benne, ami elválaszt. Vagy tévedek? Köszönöm válaszát!
A felsorolt adatok helytállóak. De kiegészíthetőek a korábbi tényekkel. Az életrajza szerint Romzsa Tódor dédapja Sárospatakon volt görögkatolikus parókus, 1842-ben halt meg. A nagyapja ott született, anyakönyvi adatok igazolják az ottani keresztelését. Ez a nagyapa egyébként Budapesten kezdte el a szemináriumi tanulmányait és utána folytatta Ungváron. Romzsa Tódor valóban Nagybocskón született, s minthogy négy évvel később átköltöztek a Tisza jobb partjára, így a '19-es bevonuláskor a családja nem Romániához, hanem Csehszlovákiához került. Nem csak olykor-olykor volt az aláírása Tódor, hanem pontosan azokon a leveleken, amelyeket magyarul írt. Gondot fordított ugyanis arra, hogy olyan nyelven írjon, amilyen nemzetiséghez tartozónak szólt a levele. Emberi nagyságra vall ez a figyelmessége. És arra is, hogy ügyelt a nemzetiségi különbségekre, miközben azok békés együttműködését építette. Méltatlan volna vitázni nemzeti hovatartozásán. Nyilvánvaló a ruszin gyökér, de nem tagadható a magyar sem. Van, aki ukránnak mondja, s talán még a románok is szívesen magukénak tartják. Bizonyos értelemben akár szépnek is tekinthető ez a vetélkedés. Ám versengjünk inkább azon, hogy ki tudja jobban követni őt hitében és hűségében.