A levéltár története
A levéltár zömét a Hajdúdorogi Egyházmegye kormányzati iratai teszik ki, annak létrejöttétől, 1912-től kezdve, amely év egyben a levéltár alapítási éve is. Később azonban néhány régebben működő görögkatolikus egyházi szervezet fondja is a levéltárba került. Már 1913-ban átadásra kerültek például az akkor megszűnt Hajdúdorogi Külhelynökség iratai, 1976-ban pedig a Hajdúdorogi Főesperesség levéltárát is Nyíregyházára szállították.
A levéltár iratanyaga a két világháború ellenére sértetlenül megmaradt, összesen csak két iratcsomó tűnt el. A levéltár rendezése 1975-ben kezdődött, amikor megfelelő raktár- és irodahelyiséget kapott. Nagy fordulatot jelentett viszont a levéltár sorsában az 1989/90. évi rendszerváltás, amikor lényegesen szabadabbá váltak a személyi, anyagi és kutatási feltételek. 1993–1997 között történt meg az addig rendezetlen iratok számbavétele. Ekkor került sor a levéltár teljes felújítására, amelynek során az iratok végre dobozokban nyertek elhelyezést a polcokon. Ekkor történt meg a hittudományi főiskola iratanyagának átvétele, és ekkor kezdődött a segédletek számítógépes földolgozása is. 2003 őszén a levéltárral szomszédos könyvtár a Hittudományi Főiskola új épületébe költözött, így jelentős raktári hely szabadult fel a levéltár számára, amely lehetővé teszi az egyházközségeknél lévő történeti értékű iratok beszállítását is.
2016 augusztusában a Miskolci Egyházmegyéhez területileg hozzátartozó parókiák iratai az egyházmegye székhelyére, a Miskolci Egyházmegye Levéltárába kerültek.
2019. augusztus 5-én Szocska A. Ábel megyéspüspök megalapította a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárát. Ennek köszönhetően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiák iratai a területileg illetékes nyíregyházi levéltár állományába kerültek.
