1Tim 1,15-17

Atyámfiai! Igaz beszéd ez, és teljes hitelt érdemel: Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse a bűnösöket, s közöttük én vagyok az első. De éppen azért nyertem irgalmat, hogy Jézus Krisztus először is rajtam mutassa meg végtelen türelmét, példaképül azoknak, akik a jövőben hisznek majd benne, és így eljutnak az örök életre. Az örökkévalóság királyának, a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké! Ámen.

Lk 18,35-43

Abban az időben, amikor Jézus Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén, és kéregetett. Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. Erre felkiáltott: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson. Ő azonban annál inkább kiáltozott: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: „Mit akarsz, mit tegyek neked?” Az így szólt: „Uram, hogy lássak!” Jézus azt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.” Azonnal látott is, és követte őt, Istent dicsőítve. Erre az egész nép, amely ezt látta, dicsérte az Istent.

Egyiptomi és Alexandriai Makáriosz szentéletű atya

Nagy Szent Antal remete kortársai és követői voltak, a III. század végén születtek (295 körül). Noha a hagyomány néha összekevert több Makárioszt, világosan meg lehet különböztetni az Egyiptomi Nagy Sz. Makárioszt az Alexandriai vagy „ifjabb” Makáriosztól, aki csak idősebb korában keresztelkedett meg és Remete Szent Antal tanítványa lett. Egyiptomi Makáriosz kb. 300-ban született szegény családban. Tevehajcsár volt a salétrom szállításánál. Szülei kívánságára megnősült, aztán majd harmincéves korában, szülei és felesége halála után kezdte aszketikus életét. Először remete volt egy Nílus-menti faluban. Hamarosan egy másik faluba költözött, mert nem akarta, hogy pappá szenteljék. Több ízben meglátogatta Remete Szent Antalt, s végül miután Szent Antaltól visszatért, a Szkétisz sivatagban telepedett le, s a szent remete tanácsára megengedte, hogy pappá szenteljék. Tanítványainak száma egyre csak nőtt, s messze földön elismerték azt, hogy a szíveket jól tudja vizsgálni. 373-375 között a Nílus egyik szigetére száműzték a másik Makáriosszal együtt, Alexandria ariánus püspöke, Lukiosz parancsára. A Szkétisz remetetelepén halt meg 390-ben. Az ugyanilyen nevű alexandriai szent csak 330-ban keresztelkedett meg, és 40 évesen kezdte el aszketikus életét Nitriában. Később a Szkétisz remetetelepén is volt kunyhója, s végül tartósan a Kelliának nevezett remetetelepen maradt, ahol a többi remete főnöke és papja lett. Mindketten a IV. század utolsó évtizedében haltak meg. Egyiptomi Szent Makariosz halálának helyén később híres monostor alakult ki, amely a VI. századtól az alexandriai kopt pátriárkák székhelye lett. Ma is kiválóan működik, több mint száz áldozatkész, vezeklő szerzetessel.Nagy Szent Antal remete kortársai és követői voltak, a III. század végén születtek (295 körül). Noha a hagyomány néha összekevert több Makárioszt, világosan meg lehet különböztetni az Egyiptomi Nagy Sz. Makárioszt az Alexandriai vagy „ifjabb” Makáriosztól, aki csak idősebb korában keresztelkedett meg és Remete Szent Antal tanítványa lett. Egyiptomi Makáriosz kb. 300-ban született szegény családban. Tevehajcsár volt a salétrom szállításánál. Szülei kívánságára megnősült, aztán majd harmincéves korában, szülei és felesége halála után kezdte aszketikus életét. Először remete volt egy Nílus-menti faluban. Hamarosan egy másik faluba költözött, mert nem akarta, hogy pappá szenteljék. Több ízben meglátogatta Remete Szent Antalt, s végül miután Szent Antaltól visszatért, a Szkétisz sivatagban telepedett le, s a szent remete tanácsára megengedte, hogy pappá szenteljék. Tanítványainak száma egyre csak nőtt, s messze földön elismerték azt, hogy a szíveket jól tudja vizsgálni. 373-375 között a Nílus egyik szigetére száműzték a másik Makáriosszal együtt, Alexandria ariánus püspöke, Lukiosz parancsára. A Szkétisz remetetelepén halt meg 390-ben.
Az ugyanilyen nevű alexandriai szent csak 330-ban keresztelkedett meg, és 40 évesen kezdte el aszketikus életét Nitriában. Később a Szkétisz remetetelepén is volt kunyhója, s végül tartósan a Kelliának nevezett remetetelepen maradt, ahol a többi remete főnöke és papja lett. Mindketten a IV. század utolsó évtizedében haltak meg. Egyiptomi Szent Makariosz halálának helyén később híres monostor alakult ki, amely a VI. századtól az alexandriai kopt pátriárkák székhelye lett. Ma is kiválóan működik, több mint száz áldozatkész, vezeklő szerzetessel.

Szent Arszéniosz, Kerkyra (Korfu) érseke

A palesztinai Betániában született I. Bazil császár (867-886) császár idejében. Gyermekkorától Istennek szentelték, és 12 éves korában magára öltötte a szerzetesi öltözetet. Szeleukiában tanult, s ott pappá szentelték. Majd Konstantinápolyba küldték, ahol Theofilaktosz pátriárka Kerkyra érsekévé szentelt 933-ban. Immár öreg korában ment vissza Konstantinápolyba, hogy lecsillapítsa Bíborbanszületett Konstantin (912-959) Kerkyra előkelői elleni haragját. Feladatát teljesítve, a visszaút során megbetegedett, és Korinthoszban megtért az Úrhoz, ismeretlen évben.