Lit. Az Úr bevonulása Jerzuzsálembe (Virágvasárnap)
◀︎ 
 április 13. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Fil 4,4-9

Testvéreim! Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Jóságotok legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel van! Semmiért se aggódjatok, hanem minden körülmények között imádság és könyörgés által hálaadással tárjátok kéréseiteket Isten elé! És Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami nemes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, azaz ami kiváló és dicséretes, arra figyeljetek! Amit tanultatok és elfogadtatok, amit hallottatok és példámon láttatok, azt tegyétek, és veletek lesz a béke Istene!

Jn 12,1-18

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Lázár volt, a halott, akit feltámasztott a halálból. Vacsorát készítettek ott neki, és Márta felszolgált; de Lázár is azok közt volt, akik együtt ültek az asztalnál. Mária ekkor vett egy font valódi nárduszból készült, drága olajat, megkente vele Jézus lábát, és megtörölte a lábát saját hajával; a ház pedig betelt a kenet illatával. Erre tanítványainak egyike, iskarióti Simon Júdás, aki el akarta őt árulni, ezt mondta: „Miért nem adták el ezt az olajat háromszáz dénárért, és miért nem adták a szegényeknek?” De ezt nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mert tolvaj volt, és nála volt az erszény, az abba tett pénzt pedig eltulajdonította. Jézus erre így szólt: „Hagyd őt békén, hiszen temetésem napjára tartogatta azt! Szegények ugyanis mindig lesznek veletek, én viszont nem leszek mindig veletek.” Amikor a zsidók nagy sokasága megtudta, hogy ott van, odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott halottaiból. A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda, és hittek Jézusban. Másnap az ünnepre érkező népsokaság, amikor meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat tartva kivonult eléje, és kiáltozott: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” Jézus pedig talált egy szamárcsikót, felült rá, amint az Írás mondja: „Ne félj, Sion leánya! Íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.” Tanítványai ezt először nem értették, de amikor megdicsőült Jézus, visszaemlékeztek, hogy ami róla meg volt írva, azt tették vele. Tanúságot tett pedig a nép, amely vele volt, amikor Lázárt előhívta a sírból és feltámasztotta őt halottaiból. Azért is vonult ki eléje a tömeg, mert hallották, hogy ezt a csodajelet vitte végbe.

Szent Márton, római püspök, hitvalló

Márton pápa a VII. század közepén rendkívül válságos helyzetben 649-ben került az egyház élére. A monotheléták eretneksége annyira előtérbe került, hogy a bizánci császári udvartól az összes keleti patriarkátusig minden jelentősebb vezetőre befolyást gyakorolt. Márton pápa ezért Maximosz hitvalló segítségével gyorsan zsinatot szervezett a lateráni palotába, s ott a jelenlévő püspökök aláírták a nagyobb részben a szent hitvalló által szerkesztett igazhitű hitvallást. Ezért azonban a pápa 655-ben az életével fizetett, s néhány év múlva szent Maximoszt is megcsonkítva, megkínozva küldték száműzetésbe, ahol hamarosan (662-ben) maga is meghalt.