Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalála
◀︎ 
 április 18. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Kor 1,18-2,2

Testvéreim! A keresztről szóló igehirdetés balgaság azoknak, akik a vesztükbe rohannak, de nekünk, akik az üdvösség útján haladunk, Isten ereje. Hiszen meg van írva: Lerombolom a bölcsek bölcsességét, és az okoskodók okosságát semmivé teszem. Hol a bölcs? Hol a jog tudója? Hol e világ vitázója? Nemde bolondot csinált Isten a világ bölcsességéből? Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés balgasága által üdvözítse a hívőket. Miközben a zsidók jelet kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg balgaság, viszont a meghívottaknak – akár zsidók, akár görögök – Isten ereje és Isten bölcsessége. Mert Isten balgasága bölcsebb az emberek bölcsességénél, és Isten erőtlensége erősebb az emberek erejénél. Gondoljatok csak meghívásotok körülményeire, testvérek! E világ mértéke szerint nem sokan vannak közöttetek bölcsek, befolyásosak vagy előkelők. Sőt Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében jelentéktelenek és megvetettek; akiket semminek vélnek, hogy semmivé tegye azokat, akik valaminek számítanak, hogy egyetlen ember se dicsekedjék Isten előtt. Ti általa vagytok Krisztus Jézusban, aki számunkra Istentől való bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá lett, hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék! Ami engem illet, testvérek, amikor hozzátok jöttem, nem úgy érkeztem, mint aki az ékesszólás vagy a bölcsesség fölényével hirdeti nektek Isten titkát. Elhatároztam ugyanis, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.

János szentéletű atya

Dekapoliszi Gergely (nov. 20.) tanítványa és útitársa. Az ikonrombolás idején buzdított az ellenállásra. 850-ben halt meg, miután egy időt eltöltött Énekszerző József társaságában is.
Különbözik Szent Gergelynek egy másik hasonló nevű tanítványától, aki a Szentföldet végigjárva a Szent Karitón monostorban telepedett le (a 9. században), s innen kapta a „régi-lavrában lakó” (paleolavrit) melléknevet. Az ő emlékét április 19-én tartjuk.