A küzikei 9 vt., Memnon szé.
◀︎ 
 április 29. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
ApCsel 4,1-10

Azokban a napokban miközben az apostolok beszéltek a néphez, odajöttek a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok. Felháborodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és Jézus példájával hirdetik a halálból való feltámadást. Letartóztatták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket a következő napig. De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hívők lettek. A férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett. Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; Annás, a főpap, Kaifás, János, Alexandrosz és a főpapi család valamennyi tagja. Középre állították és vallatták őket: – Miféle erővel vagy kinek a nevében tettétek ezt? Ekkor Péter Szentlélekkel telve így szólt hozzájuk: – Népünk vezetői, Izrael vénei! Ha minket ma egy beteg emberen gyakorolt jó tett felől vallattok, hogy mitől gyógyult meg, tudjátok meg valamennyien Izrael egész népével együtt, hogy a Názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, s akit Isten feltámasztott a halálból! Ez az ember általa áll előttetek egészségesen.

Jn 3,16-21

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Ez pedig az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jussanak tettei, mert Istenben vitte végbe azokat.”

A küzikei 9 vértanú: Theognisz, Rufosz, Antipatrosz, Theosztikhosz, Artemasz, Magnosz, Theodotosz, Thavmasziosz és Filemon

Különböző helyekről és vidékekről kerültek a kisázsiai Küzikoszba, ahol bátran megvallották keresztény hitüket, és Licinius alatt, 322 és 323 körül szenvedhettek vértanúhalált.


Csodatévő Memnon atya

Bár életének pontosabb adatait nem tudjuk, de igen nagy tiszteletben állt az általa művelt sok csoda miatt, főként a hajótöröttek körében. A hagyomány szerint kora ifjúságától fogva remete életet élt Egyiptomban, a sivatagban, s a környékbeli aszkéták lelki vezetője lett.