Eupszikhiosz vt.
◀︎ 
 április 9. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2019. március 18-24.
Ter 31,3-16

Így szólt az Úr Jákobhoz: „Térj vissza atyád földjére és nemzetségedhez, és én veled leszek!” Jákob tehát elküldte szolgáit, s kihívatta Ráchelt és Leát a mezőre, ahol nyájai voltak, és ezt mondta nekik: Látom atyátok arcán, hogy nem olyan már hozzám, mint tegnap és tegnapelőtt. Pedig atyám Istene velem volt, és ti magatok is tudjátok, hogy minden erőmmel szolgáltam atyátoknak. Atyátok azonban becsapott engem, és megváltoztatta a tíz bárányra megszabott bérem. Isten mégsem engedte meg neki, hogy árthas­son nekem. Mert amikor azt mondta: A tarkák legyenek a béred”, akkor minden juh tarka bárányt ellett, ha viszont azt mondta: „Ami fehér, az lesz a béred”, akkor az egész nyáj fehéret ellett. Elvette ugyanis az Isten atyátok jószágát, és átadta nékem. Mikor ugyanis a juhok üzekedésének ideje elérkezett, álmomban azt láttam, hogy a kosok és bakok, melyek a nősté­nyeket hágják, tarkák, pettyesek és, foltosak. Majd az Isten angyala szólt hozzám álmomban: „Jákob! Jákob!” Én pedig megkérdeztem: „Ki az?” Ő azt mondta: „Emeld fel tekintetedet, és lásd. hogy a kosok és bakok, melyek a nőstényeket hágják, mind tarkák, pettyesek és foltosak! Láttam ugyanis mindent, amit Lábán veled tett. Én vagyok a te Istened, aki megjelent neked Isten helyén, ahol fölkentél egy emlékkövet, s fogadalmat tettél nekem. Most tehát kelj fel. s menj ki erről a földről s térj vissza születésed földjére, és én veled leszek!” Erre Ráchel és Lea így felelt: „Van-e még valami osztályrészünk vagy örökségünk atyánk házában? Nemde, idegeneknek tekintett minket, mert eladott, és amit értünk kapott, azt felemésztette? Mindaz a vagyon és gazdagság, amelyet Isten elvett atyánktól, most már a mienk és fiainké lesz. Tedd meg tehát mindazt, amit Isten mondott neked!”

Péld 21,3-21

Fiam! Azt tenni, ami igaz és igazságos, sokkal kedvesebb az Úr előtt, mint az áldozat. A fennhéjázás a gőgös szív felfuvalkodottsága; a gonoszok lámpása a bűn. Aki röviden szól, annak gondolatai bővelkednek, s aki nem szorgalmas, az lemarad. Aki hazug nyelvvel gyűjt kincset, hiú terveket űz, és előbb-utóbb beleakad a halál hálójába. A gonoszokat erőszakos tettük vesztükbe sodorja, mivel nem akarnak igazságot tenni. Akik ravaszak, azoknak útját is tekervényessé teszi Isten, mert az ő művei tiszták és egyenesek. Jobb egy tető sarkán lakni, mint egy házsártos asszonnyal egy házban. A gonosz életén senki meg nem könyörül. Ha a szemtelen bűnhődik, tanul belőle az együgyű, a bölcs pedig már a tanításból is okul. Az igaz megérti a bűnösök lelkét, s az istenteleneket a rossztól visszatartja. Aki bedugja fülét, hogy meg ne hallja a gyöngéket, maga is hiába kiált majd, mert nem lesz majd, aki meghallgassa. A titkos adomány megtöri a haragot, aki viszont sajnálja az ajándékot, az heves indulatot kelt. Az igazságszolgál­tatás öröm az igaznak, ám a szentéletű ember tisztátalan a gonosztevők szemében. Az olyan ember, aki letér a belátás útjáról, a holt óriások gyülekezetében fog nyugodni, ínségre jut az, aki szereti a mulatozást, s aki kedveli a bort és az illatszert, nem lesz gazdag. Az igaz ember helyett a bűnös szolgád váltságul, s az igazak helyett a gonosz. Jobb kietlen földön lakni, mint házsártos és Fecsegő asszonnyal. A bölcs ember ajkán kívánatos kincs van, az oktalan emberek viszont felemésztik azt. Aki az igazságosság és irgalmasság útját követi, életet és dicsőséget talál.

Szent Eupszikhiosz vértanú

Szentünk a kappadókiai Cezareában született nemes szülőktől. Fiatal korában tiszta és szeplőtelen életet élt, A hitehagyott Julián császár idején törvényes házasságra lépett. Még nem fejeződtek be a lakodalmi ünnepségek, és szentünk nagy bátorságot mutatott Krisztusért, a városban egy bálványtemplom, amit a császár is tiszteletben tartott. A bálvány ünnepe és a vértanú házassága egy időre esett, Eupszich magához vévén egy csapat keresztényt, ledöntötte a bálványszobrot és elrombolta a templomot. Ezért feljelentették a császárnak. A vértanú készülve a kínzásokra, elosztotta vagyonát, böjtben és imádságban várta a szenvedéseket. A császár szörnyű kínok alá vetette. Lenyúzatta bőrét, sütögette és marcangoltatta testét egész bennső részéig, Isten angyala azonban a börtönben meggyógyította őt. Végül karddal lefejezték, Sebeiből tej és víz folyt ki. A keresztények kegyelettel temették el a testet. Ez 362-ben történt.