Kol 1,12-18

Testvéreim! Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek! Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és áthelyezett minket szeretett Fia országába. Őbenne van megváltásunk, bűneink bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képmása, elsőszülött minden teremtmény közül, mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön, a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat és az uralmakat, a fejedelemségeket és a hatalmakat: mindent általa és érte teremtett. Mindennél előbb van, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az Egyháznak. Ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.

Lk 17,12-19

Abban az időben, amikor Jézus betért az egyik faluba, szembejött vele tíz leprás férfi. Megálltak távol, és hangosan mondták: „Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!” Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, és mutassátok meg magatokat a papoknak!” Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak. Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszament, hangosan dicsőítette az Istent, és arcra borult az ő lábainál, hálát adva neki. Ez pedig szamariai volt. Erre Jézus azt mondta: „Nemde tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent, csak ez az idegen?” Aztán így szólt hozzá: „Kelj föl és menj! A hited meggyógyított téged.”

Patápiosz szentéletű atya

Szent Patapiosz egyiptomi származású volt, Tébában született. Remeteként sokáig a sivatagban élt, szülőhelyéhez közel, s életvitelében Remete Szt. Antalt követte. Minthogy híre messzire terjedt, rengetegen jöttek hozzá. Így azonban lehetetlenné vált a remeteélet folytatása, ezért idővel Konstantinápolyba ment, s ott telepedett le az egyiptomiak monostorában (a blachernai templom mellett). Itt halt meg a VIII. század elején. Sok csodát tett. Életrajzát – többek között – Krétai Szent András is megírta.