Timót szé., Eusztáthiosz fp.
◀︎ 
 február 21. 
 ▶︎
Zak 8,19-23

Így szól a mindenható Úr: A negyedik hónap böjtje, az ötödiknek böjtje, a hetedik hónap böjtje s a tizediknek böjtje örömmé, vidámsággá és kellemes ünneppé lesz Júda háza számára. Örvendezni fogtok: csak szeressétek az igazságot és a békét! Így szól a mindenható Úr: Eljönnek még majd ide a népek és számos városnak lakói! Öt város lakossága egy városba gyűlik össze, és azt mondják: Menjünk, imádkozzunk az Úr előtt és keressük a mindenható Úr színelátását. Hadd menjek én is!
És eljön számos nép és sok nemzet, hogy keresse a mindenható Urat Jeruzsálemben, és engesztelő imát mondhasson az Úr színe előtt. Így szól a mindenható Úr: Ama napokban egy zsidó férfi ruhája szegélyét mindenféle nemzetből tíz különböző nyelvű ember is megragadja majd, és ha megfogta, azt mondja: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy Isten veletek van!

Szentéletű Szimbolai Timót atya

Szülei halála után szétosztotta az örökségét a szegények között, s a kisázsiai Szümbolisz monostorába vonulva egész életét imádságban böjtöléssel és virrasztással töltötte el. Szent Theoktiszt kukumai apátnak volt a tanítványa, (akiről január 4-én emlékeztünk meg). Később a bithüniai Olümposz hegyén remetéskedett. Életének tisztasága és csodái miatt állt nagy tiszteletben. 795-ben halt meg.


Szent Eusztathiosz antióchiai érsek

A pamfiliai Szidészben született. Ahogy jelleméről fennmaradt, Eusztathiosz ékesszóló, erélyes és nagy tudású ember volt. A szíriai Bérea püspöke volt, de kiérdemelte, hogy 324-ben az antióchiai érseki székbe emeljék. Részt vett az I. egyetemes zsinaton, s mindvégig az ariánus eretnekség ádáz ellensége maradt. Sajnos műveiből igen kevés maradt fenn. Az ariánusok fő támasza ekkor Euszebiosz nikomédiai püspök volt, aki – kihasználva befolyását a császári udvarnál – rágalmakkal elérte, hogy 331. körül Eusztathioszt száműzzék a trákiai Traianopoliszba. Ott is halt meg 338-ban.