Porfiriosz fp.
◀︎ 
 február 26. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Péld 8,1-21

Fiam! A bölcsességet hirdesd, hogy józan belátásra találj! Mert ez ott van a kiemelkedő magaslatokon, s kiáll az útszélre; kiül a hatalmasok kapui mellé, s a bejáratnál hangosan megszólal: „Figyelmet kérek tőletek, emberek! Az emberek fiaihoz van mondanivalóm. Értsetek az okos szóból, ti ártatla­nok, és szívleljétek meg azt, ti neveletlenek! Hallgassatok meg, mert nagy­szerű dolgokról beszélek, és őszinte szóra nyílnak ajkaim, mert szájam igazságot beszél, és a hazug száj utálatos előttem! Ajkam minden szava igazság, nincs abban csapda vagy kelepce. Világosak azok a bölcsnek, és egyenesek azoknak, akik rábukkantak az igaz ismeretre. Az én intelmemet vegyétek, és ne ezüst kincseket; tudást válasszatok inkább, mint aranyat, mert becsesebb a bölcsesség minden drágakőnél, és nincs olyan drágaság, amely hozzá fogható volna. Én, vagyok jelen bölcsességként a megfontolt tanácsban, s engem neveznek éleslátásnak. Az Úr félelme nem fér össze a gonoszsággal; gyűlöli a fennhéjázást, a kevélységet, a gonoszság útját, és utálja a hamis szájat. Enyém a bölcs tanács, és a bizonyosság, enyém az okosság, enyém az erő! Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a fejedelmek; általam kormányoznak az uralkodók és ítélkeznek a hatalma­sok. Szeretem azokat, akik kedvelnek, és akik keresnek engem, rám is találnak. Nálam van a gazdagság és dicsőség, a tisztességgel szerzett vagyon és a becsületesség. Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s haszno­sabb vagyok a színezüstnél. Az igazság útjain járok és annak ösvényei közepette, ami jogos, hogy jólétet adjak azoknak, akik szeretnek engem, és megtöltsem házukat javaimmal.”

Ter 6,9b-22

Noé igaz ember volt és tökéletes maradt nemzedékében: az Isten tetszésének megfelelően élt. Noé három fiút nemzett: Szemet, Kámot és Jáfetet. A föld azonban megromlott az Isten színe előtt és tele lett gonoszsággal. És látta Isten, hogy a föld megromlott — mert a romlottság útjára tért minden test a földön, így szólt ezért az Úr Noéhoz: „Minden embernek elérkezett a végideje előttem: mert megtöltötték a földet gonoszsággal, s én elpusztítom őket a földdel együtt. Készíts magadnak bárkát gerendákból — kamrákat készíts a bárkában — és kend be azt belülről is, kívülről is szurokkal! Ilyen módon készítsd: háromszáz könyök legyen a bárka hossza, ötven könyök a szélessége s harminc könyök a magassága. Egyre szűkülő alakúra készítsd a bárkát, s egy könyöknyire csináld a tetejét; a bárka ajtaját pedig oldalt helyezd el: az alsó szint fölött második és harmadik emeletet is készíts benne! Mert íme én vízözönt bocsátók majd a földre, hogy eltöröljek minden testet, melyben az élet lehelete van szerte az ég alatt: minden, ami a földön van, elpusztul. Veled azonban szövetséget kötök: menj be majd a bárkába, te és fiaid, feleséged és fiaid feleségei! Vigyél be majd a bárkába minden háziállatból, minden csúszómászóból és minden vadállatból kettőt-kettőt, egy hímet és nőstényt, hogy etethesd azokat! Mindenfajta madárból, mindenfajta háziállatból, meg a föld mindenféle csúszómászójából, mindenből kettő-kettő menjen majd be veled, egy hím és egy nőstény, hogy életben tarthasd azokat! Vigyél majd magaddal minden eledelből, ami táplálékodul szolgál, és gyújtsd azt össze magadnál, hogy eleségül szolgáljon neked és nekik! Meg is tette Noé mindazt, amit Isten parancsolt neki, és pontosan eszerint cselekedett.

Gázai Szent Porfiriosz püspök

347 körül született Tesszalonikiben, gazdag családból. Hazáját elhagyva az egyiptomi Szketi-sivatagba ment, ahol öt évig aszketikus életet élt. Aztán Palesztinába indult, újabb öt évet egy barlangban élt le a Jordán közelében. Meglátogatta a szent helyeket; vagyonát szétosztotta, s szegényen dolgozott. Jó hírét hallva Jeruzsálemi János püspök pappá szentelte őt, és „a Szent Kereszt őrének” nevezte ki. 395-ben lett Gáza püspöke. Ott aztán keményen föl kellett vennie a harcot a bálványimádó pogányokkal (Marnász bálvány istenítőivel) és a manicheusokkal. Aranyszájú szent János idejében elment Konstantinápolyba is, hogy ehhez a küzdelemhez megszerezze a császár támogatását is. Eudoxia császárnő dekrétumával megengedte neki, hogy leromboltassa a pogány templomokat, s helyükre egy nagy bazilikát építsen a dél-palesztinai székvárosában, Gázában. A pogányok megtérítéséhez legalább ennyire hozzájárult kiváló jelleme és az általa művelt csodák.. 420-ban halt meg. A tesszaloniki Szent György templomban őt ábrázoló mozaik majdnem az ő idejében készült, s még jobban biztosítja életrajzi adatainak hitelességét. Életét egyébként tanítványának, Márk diakónusnak az írásai alapján ismerjük, melyeket azonban a VI-VII. században a kései társszerzők átalakítottak.