Cirják és Julitta vtk.
◀︎ 
 július 15. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Kor 11,31-12,6

Testvéreim! Ha mi magunk megítélnénk önmagunkat, nem esnénk ítélet alá. Amikor pedig az Úr ítélkezik fölöttünk, akkor fegyelmez bennünket, hogy a világgal együtt el ne vesszünk. Ezért tehát, testvérek, ha egybegyűltök étkezésre, várjátok meg egymást! Ha valaki éhes, egyék otthon, hogy ne ítéletre jöjjetek össze! A többi dologról majd rendelkezem, amikor eljövök hozzátok.
Ami a Lélektől származó dolgokat illeti, testvérek, nem akarom, hogy tudatlanságban maradjatok. Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul sodródtatok a néma bálványokhoz. Ezért értésetekre adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem tudja azt mondani: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által.
A kegyelmi adományok sokfélék, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok sokfélék, de az Úr ugyanaz. Az erő megnyilvánulásai sokfélék, de Isten, aki mindenkiben mindezt végbeviszi, ugyanaz.

Mt 18,1-11

Abban az időben odamentek Jézushoz a tanítványai, és megkérdezték tőle: „Ki a nagyobb a mennyek országában?” Jézus odahívott egy kisgyereket, közéjük állította, és azt mondta: „Bizony, mondom nektek, ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában, és aki befogad egy ilyen gyermeket a nevemben, engem fogad be. De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban jár, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botrányok miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy botrányok forduljanak elő, mégis jaj annak, aki botrányt okoz! Ha kezed vagy lábad botránkoztat meg téged, vágd le és dobd el! Jobb neked csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal vetnek az örök tűzre. Ha pedig szemed botránkoztat meg, vájd ki és dobd el, mert jobb, ha félszemmel mész be az életre, mint ha két szemmel vetnek a kárhozat tüzére. Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik a mennyekben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát. Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.”

Szent Cirják és Julitta vértanúk

Julitta Ikoniumba való gazdag özvegyasszony volt. Amikor Dióklécián császár rendeletére szülővárosában üldözni kezdték a keresztényeket, három éves fiával Cirjékkel együtt elmenekült. Tarzusban azonban a kormányzó elé vitték mint keresztényt. Mivel nem akart áldozni a bálványoknak, megostorozták. Kisfia ezt látva folyton anyja után kiáltott. A pogány kormányzó próbálta hízelgéssel megnyugtatni, de nem tudta. Erre lelökte a márványlépcsőn. A kisgyermeknek szétloccsant a feje. A kínokat szenvedő anya hálát adott Istennek, hogy gyermeke hamarabb lett vértanú mint ő. Az anyát tovább kinozták. Felfüggesztették, éles vassal szaggatták testét, sebeire forró szurkot öntöttek, végül 305-ben lefejezték.