Nisszai Gergely fp., Markiánosz szé., Dometiánosz fp.
◀︎ 
 január 10. 
 ▶︎
Korábbi hangos utasítások >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Jak 3,1-10

Testvéreim, ne akarjatok annyian tanítók lenni, hisz tudjátok, hogy ránk annál súlyosabb ítélet vár. Mert sokban vétünk mindnyájan. Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni. Ha ugyanis a lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek, akkor egész testüket irányíthatjuk. Lám, a hajókat is, bármilyen nagyok, bármilyen erős szelek hajtják is őket, a kis kormány oda irányítja, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy parányi testrész a nyelv is, mégis nagy dolgokat vallhat magáénak. Nézd, milyen kicsi a tűz, és milyen nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszság világa. A nyelv az a tagunk, amely egész testünket beszennyezi, lángba borítja változékony életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet. Mert az összes vadak, madarak, csúszómászók és tengeri állatok természetét meg lehet szelídíteni, s meg is szelídíti az emberi természet, de a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni: az nyugtalan gonosz, tele van halálos méreggel. Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!

Mk 11,11-23

Abban az időben Jézus bevonult Jeruzsálembe, a templomba. Ott körös-körül mindent szemügyre vett, aztán, mivel már későre járt az idő, a tizenkettővel kiment Betániába. Másnap, amikor Betániát elhagyták, megéhezett. Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult irányába, hátha talál rajta valamit. De odaérve semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés ideje. Ekkor Jézus azt mondta neki: „Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!” Tanítványai pedig hallották. Aztán megérkeztek Jeruzsálembe. Jézus bement a templomba, elkezdte kiűzni azokat, akik adtak-vettek a templomban, a pénzváltók asztalait és a galambárusok állványait pedig felforgatta. Nem engedte meg senkinek, hogy bármit is keresztülvigyen a templomon. Tanított, és mondta nekik: „Nemde meg van írva: »Az én házamat az imádság házának fogják hívni minden nép számára«? Ti meg rablók barlangjává tettétek.” Amikor az írástudók és a főpapok hallották ezt, keresték a módját, hogyan veszítsék el. Féltek ugyanis tőle, hiszen az egész nép elámult tanításán. Amikor beesteledett, elhagyta a várost. Amikor másnap korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tövestül kiszáradt. Péter visszaemlékezve mondta neki: „Rabbi, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!” Jézus így felelt: „Higgyetek Istenben! Bizony, mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Emelkedjél fel, és vesd magad a tengerbe!«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik; amit csak mond, az csakugyan meglesz neki.”

Nisszai Szent Gergely

335 körül született Kappadókiában. A családot tíz olyan gyermekkel áldotta meg az Úr, akiknek további élete is keresztény szellemről tanúskodott; három fivér lett püspök a családból, bátyja, Nagy Szent Bazil, és öccse, Péter is. Édesanyját, Emmeliát és nővérét, Makrinát szintén a szentek között tiszteljük. Húsz éves lehetett, amikor idősebb testvérei édesanyjukkal együtt már kemény aszketikus életre szánták el magukat, de neki nem volt kedve ennyire túlzott önmegtagadáshoz. 360 körül keresztelkedett meg, s akkor felolvasóvá is szentelték. Végül azonban megnősült, és a szónoklattan mestere lett. Aztán egyházi szolgálatba kerülve a kappadokiai Nissza püspöke lett. Nagy Szent Bazil halála után átvette bátyjának egyházszervezői tevékenységét. Így vett részt a 381-ben tartott Konstantinápolyi Egyetemes Zsinaton. 394-395 körül halt meg. Ő lett a keleti misztikus teológia egyik megalapozója: Istent nem határozhatjuk meg emberi kategóriákkal. Csak azt mondhatjuk el róla, hogy mi nem: tehát hogy kezdetnélküli, születetlen, fölfoghatatlan. Ami ugyanis teremtményi értelemmel megismerhető, az a teremtményi léthez tartozik. A „Mózes élete” című könyve szerint az Istent kereső véges teremtmény a végtelenség vándora. Ezt a vándorutat tette meg Gergely is a szónoklattól az egyház bölcs vezetéséig, amelyet a II. Egyetemes Zsinat idejétől különösen is nagy hatással gyakorolt.