Pál rem., János rem.
◀︎ 
 január 15. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2019. január 21-27.
Zsid 9,8-23

Atyámfiai! Azt akarta jelezni a Szentlélek, hogy a szentélybe vezető út nem volt addig látható, amíg az első sátor fennállt. Ez jelképe a mai időknek is, amikor olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek a bemutatót lelkiismeretben nem tehetik tökéletessé, hiszen ezek csak ételből, italból és különböző mosakodásokból, azaz testi megigazulásból álltak; ezek a beteljesülés idejéig voltak rendelve.Krisztus azonban mint a jövendő javak főpapja jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem ebből a világból való sátron át, nem is bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerezett. Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamva a tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki a Szentlélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a halott tettektől, és az élő Istennek szolgáljunk!Így tehát egy új szövetség közvetítője ő, aki halálával megszabadított az első szövetség alatt történt törvényszegésektől, hogy a meghívottak elnyerjék az örökkétartó örökség ígéretét. Mert ahol végrendelet van, szükséges, hogy bekövetkezzék a végrendelkező halála. A végrendelet csak halál esetén jogerős, különben még nem érvényes, amíg él a végrendelkező. Így az elsőt sem avatták fel vér nélkül, hiszen Mózes is, miután felolvasta a törvény minden parancsát az egész népnek, fogta a borjak és bakok vérét, s vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal meghintette magát, a tekercset és az egész népet, közben ezt mondta: »Ez a szövetség vére, amelyet Isten rendelt számotokra«. A sátrat is és az istentisztelet minden eszközét hasonlóképpen meghintette vérrel. A törvény szerint ugyanis majdnem minden dolog vérrel tisztul meg, vérontás nélkül nincs bűnbocsánat.Szükséges tehát, hogy az égi dolgok képmásait ilyenekkel tisztítsák meg; magukat az égi dolgokat pedig ezeknél nemesebb áldozatokkal.

Mk 8,22-26

Abban az időben Jézus Betszaidába érkezett. Egy vakot hoztak eléje és kérték, hogy érintse meg. Kézen fogva a vakot, kivezette a faluból. Nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, és megkérdezte tőle, hogy lát-e valamit? Az felnézett, és így szólt: „Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának.” Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent. Erre hazaküldte, mondván: „A faluba ne menj be, a falubeliek közül pedig senkinek el ne mondd!”

Thébai szent Pál remete

Decius császár idejében (250 körül) született az egyiptomi Alsó Thébában. Szüleitől örökölt hatalmas vagyonát a szegények között osztotta szét, majd elvonult a pusztába, ahol egy barlangban töltötte el egész életét imádság és szemlélődés közepette. Nagy Szent Antal, aki meglátogatta őt a pusztában, nagy elismeréssel beszélt róla. A Tébai szent Pálról készült ikonokon szokás idézni azt a kedvenc mondását, amellyel öltözködésének hiányosságait magyarázta meg: A halandók napjai olyanok, mint a széna - mondá Dávid. Ne legyen hát kétségetek efelől: jogos az, hogy füvet együnk és szalmából öltözködjünk egész életünk során. Pál rendkívül magas kort (a hagyomány szerint 113 évet) elérve halt meg.


Kunyhós Szent János Krisztusért koldus és remete

Konstantinápolyban született az V. század elején nemes és jómódú szülők egyetlen gyermekeként. Ifjan egy szerzeteshez csatlakozva, titkon elhagyta szüleit, s egy kisázsiai kolostorba ment, ahol hat esztendőt töltött el imádságban és önmegtartóztatásban. Később szüleihez koldusként titokban tért vissza, s a szülői ház udvarán kunyhót épített magának. Ott folytatta szigorú remete életét. Élete végén (450 körül) felfedte kilétét szülei előtt, megmutatva nekik a még gyermekkorában tőlük kapott evangéliumos könyvet.