Xénia sza.
◀︎ 
 január 24. 
 ▶︎
Korábbi hangos utasítások >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Jak 2,14-26

Atyámfiai! Mit használ, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek? Vajon a hit üdvözítheti-e őt? Ha pedig egy testvér vagy nővér ruhátlan és szükséget szenved a mindennapi élelemben, valaki pedig közületek azt mondja nekik: »Menjetek békében, melegedjetek meg és lakjatok jól!« – de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit fog ez használni? Így a hit is, ha tettei nincsenek, halott önmagában. De azt mondja valaki: »Neked hited van, nekem pedig tetteim vannak.« Mutasd meg nekem hitedet tettek nélkül. és én megmutatom neked a tettekből a hitemet. Hiszed, hogy egy az Isten, s jól teszed. De az ördögök is hiszik ezt és remegnek. Akarod azonban tudni, ó üres ember, hogy a hit tettek nélkül halott? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei által igazult meg, feláldozva fiát, Izsákot az oltáron? Láthatod, hogy a hite közreműködött a tetteinél, és a hite a tettek által lett tökéletessé. Így beteljesedett az Írás, amely azt mondja: »Ábrahám hitt Istennek, ezt igazságul tudták be neki«, és Isten barátjának nevezték. Látjátok, hogy tettek által igazul meg az ember, és nem egyedül a hit által. Hasonlóképpen a parázna Ráháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor befogadta a kémeket, s más úton bocsátotta el őket? Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy a hit is halott tettek nélkül.

Mk 10,46b-52

Abban az időben, amikor tanítványai és nagy tömeg kíséretében Jézus elhagyta Jerikót, Timeus fia, a vak Bartimeus az útszélen ült kéregetve. Hallva, hogy a názáreti Jézus van ott, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Sokan csitították, hogy hallgasson. Ő annál inkább kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus megállt, és odahívatta. Szóltak a vaknak: „Bízzál, kelj fel, téged hív!” Az eldobta köntösét, fölkelt, és odasietett Jézushoz. Erre Jézus azt mondta: „Mit tegyek veled?” A vak pedig így szólt: „Rabbi, hogy lássak.” Jézus ezt mondta: „Menj, a hited meggyógyított.” Nyomban visszakapta látását, és követte Jézust az úton.

Xénia szentéletű anya

Az V. században született, köztiszteletben álló római család egyetlen gyermeke volt, s korábban Euszebiának hívták. Minthogy szüzességét Istennek kívánta szentelni, amikor szülei férjhez akarták adni, két szolgálója kíséretében titkon elhagyta a szülői házat és átkelve a tengeren, városról városra menekülve a kisázsiai Mülasszába ment, Pál szerzeteshez, s saját nevét Xéniára változtatta. Itt Szent István első vértanú tiszteletére egy kis női kolostort létesített. Ott élte le hátralévő éveit teljes aszkézisben a kis közösség elöljárójaként 450-ben bekövetkezett haláláig.