1Tim 1,15-17

Fiam, Timóteus! Igaz beszéd ez, fenntartás nélkül elfogadásra méltó: Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. Pontosan azért találtam kegyelemre, hogy Jézus Krisztus mindenekelőtt rajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, hogy az örök életre jussanak. Az örökkévalóság királyának, a halhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké! Amen.

Lk 18,35-43

Abban az időben, amikor Jézus Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén, és kéregetett. Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. Erre felkiáltott: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson. Ő azonban annál inkább kiáltozott: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: „Mit akarsz, mit tegyek neked?” Az így szólt: „Uram, hogy lássak!” Jézus azt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.” Azonnal látott is, és követte őt Istent dicsőítve. Erre az egész nép, amely ezt látta, dicsérte az Istent.

Szentéletű Xenofon atya és felesége, Mária, valamint két fiúk: Szent Arkádiosz és János

Az istenfélő nemes házaspár az V. században jó módban élt Konstantinápolyban. Két fiúkat kiváló neveltetésben tudták részesíteni: Bejrutba küldték őket tanulmányaik folytatására, de ők útjukon hajótörést szenvedtek és eltűntek. Egymásról nem is tudva élték túl a hajótörést, és külön-külön mentek el Jeruzsálembe, ahol szerzetesek lettek. Szüleik egy isteni kinyilatkoztatásnak engedelmeskedve szintén elzarándokoltak a szentföldre, s ott életben találták fiaikat. Látva, hogy azok teljesen Isten szolgálatának szentelték életüket, ők maguk is szétosztották vagyonukat és beléptek egy monostorba. Így mind a négyen szerzetesként fejezték be Istennek tetsző életüket.