ApCsel 9,19b-31

Azokban a napokban Saul néhány napot a damaszkuszi tanítványokkal töltött, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia. Mindenki, aki hallotta, álmélkodott, és így szóltak: „Hát nem ő az, aki Jeruzsálemben üldözte azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye őket?” De Saul egyre erőteljesebben lépett föl, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, mert bebizonyította nekik, hogy Jézus a Messiás. Jó néhány nap elmúltával a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele. Saulnak azonban tudomására jutott a merénylet terve. A kapukat is éjjel-nappal megfigyelés alatt tartották, hogy megölhessék. Tanítványai azonban elvitték, és éjjel egy kosárban leeresztették a városfalon. Amikor Jeruzsálembe ért, csatlakozni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félt tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány. Barnabás azonban maga mellé vette. Elvitte az apostolokhoz, és elmondta nekik, hogyan látta az Urat az úton, hogyan beszélt vele, és milyen nyíltan szólt Damaszkuszban Jézus nevében. Ettől fogva velük járt-kelt Jeruzsálemben, és bátran beszélt az Úr nevében. Vitába szállt a görög nyelvűekkel, de azok az életére törtek. Amikor ez a testvérek tudomására jutott, levitték Cezáreába, és elküldték Tarzuszba. Az egyház egész Júdeában, Galileában és Szamariában békében élt és erősödött. Az Úr félelmében járt, és a Szentlélek segítségével számban is gyarapodott.

1Kor 4,9-16a

Testvéreim! Úgy tűnik, hogy Isten minket, apostolokat, utolsóként léptet színre mint halálra szántakat: látványossággá lettünk a világ, az angyalok és az emberek szemében. Mi balgák vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban; mi erőtlenek, ti erősek; ti megbecsültek, mi megvetettek. Mindmáig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul élünk és tulajdon kezünkkel fáradunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk; amikor üldöznek, tűrünk; amikor rágalmaznak, szemtől szembe válaszolunk. Úgyszólván a világ szemetévé és mindenki söpredékévé lettünk mind ez ideig. Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem hogy intselek benneteket mint szeretett gyermekeimet. Ha tízezer tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Krisztus Jézusban az evangélium hirdetése által én lettem atyátok. Kérlek tehát titeket, kövessétek példámat.

Jn 15,17-16,2

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Ha gyűlöl majd benneteket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket! Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a tőlem kapott igére: »Nem nagyobb a szolga uránál.« Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én igémet megtartották, a tieteket is megtartják. Mindezt azonban az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem. Ha nem jöttem, és nem beszéltem volna nekik, nem volna bűnük. De így nincs mentségük bűneikre. Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük. Most pedig látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is, azért, hogy beteljesedjék az ige, amely a törvényükben meg van írva: »Ok nélkül gyűlöltek engem.« Amikor eljön a Vigasztaló, akit én küldök az Atyától, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok. Kizárnak benneteket a zsinagógákból, és eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, úgy hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek.”

Mt 13,54-58

Abban az időben Jézus hazájába ment, és az ottaniakat tanította zsinagógájukban. Azok csodálkozva kérdezgették: „Honnan van ennek ez a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ácsnak a fia? Vajon nem Máriának hívják az anyját, nem Jakab, József, Simon és Júdás a testvérei? És nővérei nem mind itt élnek-e közöttünk? Honnét vette hát mindezeket?” És megbotránkoztak rajta. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Sehol sem vetik meg a prófétát, csak a hazájában és a saját házában.” Nem is művelt ott sok csodát a hitetlenségük miatt.

Szent Simon apostol

Az apostolról nagyon keveset tudunk. Az apostolok névjegyzékében a buzgólkodó (zelota) a mellékneve, Zelótáknak azokat nevezték, akik nagyon ragaszkodtak az ószövetségi Törvényhez, és azokat buzgón megtartották. Simon is hozzájuk tartozhatott. Egyesek azt feltételezik róla, hogy ő volt s kánai menyegzőn a vőlegény, ahol Jézus csodát tett. Ezt arra alapozzák, hogy Máté és Márk evangéliumában „kánaáni” a mellékneve. A Szentlélek eljövetele és az apostolok szétoszlása után Egyiptomban, Észak Afrikában, hirdette az evangéliumot, A hagyomány szerint vértanúságot szenvedett, Kaukázusban 70 körül kettéfűrészelték.