ApCsel 15,5-12

Azokban a napokban néhányan, akik a farizeusok pártjából lettek hívőkké, felszólaltak, és azt mondták, hogy a tanítványokat körül kell metélni, és meg kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mózes Törvényét. Összegyűltek az apostolok és a vének, hogy megvizsgálják ezt a kérdést. Mivel heves vita támadt, felállt Péter, és így szólt hozzájuk: – Testvérek, jól tudjátok, hogy kezdettől fogva engem választott ki Isten közületek, hogy az evangélium igéjét az én szájamból hallják, és legyenek hívővé a pogányok. A szíveket ismerő Isten mellettük tanúskodik, mivel nekik is megadta a Szentlelket éppúgy, mint nekünk, és semmi különbséget sem tett közöttünk és közöttük, ugyanis a hit által megtisztította szívüket. Most tehát miért kísértitek Istent azzal, hogy olyan igát tegyetek a tanítványok nyakába, amilyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk hordozni? Ellenkezőleg, hisszük, hogy mi is, éppúgy, mint ők, az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Ekkor elcsendesedett az egész gyűlés, és meghallgatták Pált és Barnabást, akik elbeszélték, milyen sok jelet és csodát tett általuk Isten a pogányok között.

Jn 10,17-28a

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy újra visszavegyem azt. Senki nem veszi el tőlem, én adom oda magamtól, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyámtól.” Ismét szakadás támadt a zsidók között e beszéd miatt. Sokan közülük azt mondták: „Ördöge van és megháborodott. Minek hallgatjátok?” Mások azt mondták: „Ez nem megszállott beszéde. Csak nem tudja az ördög felnyitni a vakok szemét?” A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben, és tél volt. Jézus a templomban járt, Salamon csarnokában. A zsidók körülvették, és kérdezték tőle: „Meddig tartod még bizonytalanságban lelkünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” Jézus így felelt nekik: „Mondottam nektek, de nem hiszitek. A tettek, amelyeket Atyám nevében végbeviszek, azok tanúskodnak mellettem, de ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közül valók. Ahogy mondtam nektek, az én juhaim hallgatnak szavamra, és én ismerem őket. Követnek engem, és én örök életet adok nekik.”

Szent Mihály hitvalló

Már fiatal korától egy kolostor szerzetese lett Mihály a fekete tengernél. Erényes élete miatt Szinadé püspökévé választották. Szerzetességben társa Teofilakt pedig Nikomédia metropolitája lett, örmény Leó császár idején, újra fellángolt a szentképek elleni vita és harc, pedig a VII. egyetemes zsinat atyái elítélték a tévtanítást. Az igaz hit buzgó harcosa, Mihály főpap, bátran szembeszállt a tévtanítással és feltárta a császár tévelygését ezen a téren. A haragvó császár ezért a főpapot kínok alá vetette, aztán száműzte a thrákiai Eudokiáda városába. Ott sok kellemetlenség és keserűség után 818-ban elhunyt.