Pünkösd hétfő – A Szentháromság ünnepe
Simeon rem.
◀︎ 
 május 24. 
 ▶︎
Ef 5,8b-19

Atyámfiai! Úgy éljetek, mint a világosság gyermekei - a világosság gyümölcse pedig csupa jóság, igazságosság és igazság -, keressétek azt, ami az Úrnak tetszik, és ne vegyetek részt a sötétség meddő cselekedeteiben, sőt inkább korholjátok azokat. Mert amiket ők titokban tesznek, még kimondani is szégyen. Mindenre azonban, ami feddésben részesül, világosság derül, s minden, ami napvilágra jut, világossággá válik. Innen a mondás: »Kelj fel alvó, támadj fel halottaidból, és Krisztus rád fog ragyogni.« Gondosan vigyázzatok tehát arra, hogyan éltek, ne mint esztelenek, hanem mint bölcsek; jól értékesítsétek az időt, mert rossz napokat élünk. Ezért ne legyetek ostobák, hanem értsétek meg, hogy mi az Úr akarata. Ne részegedjetek meg borral, mert erkölcstelenség van benne, inkább teljetek el Lélekkel. Magatok közt zsoltárokat, szent dalokat és lelki énekeket mondjatok, énekeljetek és zengedezzetek szívetekben az Úrnak.

2Kor 13,11-13

Egyébként testvérek, örüljetek, legyetek tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértők, éljetek békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Üdvözölnek titeket a szentek mindnyájan. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.

Mt 18,10-20

Így szólt az Úr: „Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik a mennyekben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát. Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett. Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és egy eltéved közülük, vajon nem hagyja-e ott a hegyen a kilencvenkilencet, és nem megy-e el, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán sikerül megtalálnia, bizony mondom nektek, annak jobban örül, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsik közül. Ha vétkezik ellened testvéred, menj, és figyelmeztesd négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két másik embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha ezekre sem hallgat, jelentsd az egyháznak. Ha pedig az egyházra sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos. Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, és amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva. Bizony, azt is mondom nektek: Ha ketten közületek egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.”

Mt 28,18-20

Abban az időben Jézus odalépett tanítványaihoz, és így szólt hozzájuk: „Nekem adatott minden hatalom mennyben és földön. Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” Ámen.

A csodálatoshegyi szent Simeon atya

Simeon Antiochiából származott, szüleinek sok imájára ajándékozta meg őket vele az Isten. Fogadalmat tettek, hogy fiukat Isten szolgálatára szentelik. Hatéves korában elment egy puszta helyre, hogy ott vezekeljen. Egy év múlva belépett Oszlopos János kolostorába és végül oszlopra állt. Kegyetlen harcot kellett szentünknek ezután elviselni. Különböző szörnyű látomásokat látott, hogy azok elnyelik őt, majd heves testi kísértéseket kellett szenvednie. Sokat és bátran harcolt ezekkel a szenvedélyekkel, kérve Istent, hogy szabadítsa meg ezektől. Egyszer, valaki papi ruhákba öltözve odajárult hozzá a szent kehellyel és részesítette őt a Szent Áldozatból. Erre a szenvedély örökre elhagyta őt Simeon a tökéletességnek nagy fokát érte el. Isten a csodatevés adományával tüntette ki, de látta a tikos és jövendő dolgokat is. Méltó lett arra, hogy lássa az Urat és beszélgessen, Vele. Egyre magasabbra emelve oszlopát, élete végéig megmaradt rajta. Élete vége fele Isten mutatott neki egy hegyet és egy követ Antiochia mellett, a hegynek Csodálatos volt a neve. Itt folytatta vezekléseit egészen haláláig. 75 eves korában hunyt el 596-ban, oszlopon eltöltve 68 évet.