A szávamonostori 20 vtk.
◀︎ 
 március 20. 
 ▶︎
Ter 7,6-9

Noé hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz elárasztotta a földet. Bement tehát Noé és vele fiai, felesége, s fiainak feleségei a bárkába az özönvíz elől. A tiszta és tisztátalan madarak közül, és mindenféle tiszta és tisztátalan állatból, sőt a földön csúszómászókból is kettő-kettő került föl Noéval a bárkába, egy hím és egy nőstény, ahogyan Isten megparancsolta Noénak.

Péld 9,12-18

Fiam, ha bölcs vagy, a magad javára vagy bölcs, de ez felebarátodnak is javára válik. Ha viszont gonosz leszel, magad vallód kárát. A jól nevelt fiú bölcs lesz, az értelmetlen pedig szolgára szorul. Aki hazugságra támaszko­dik, az szelet legeltet s az ég madarait veszi űzőbe, mert elhagyta saját szőlejének útjait, és elveszítette a saját szántóföldje ösvényeit. Vizetlen pusztaságon halad át, és szomjúságra ítélt földön, kezeivel pedig terméket­lenséget szed össze. Az esztelen és arcátlan asszony szűkölködik a kenyér­ben, és szégyenkezést nem ismer. Üldögél házának kapuja előtt, nyilvánosan kiül a padra a tereken, és hívja az arra járókat és az úton lévőket: „Aki együgyű, térjen be hozzám!” Akinek kevés az esze, annak pedig ezt tanácsol­ja: „Érintsétek meg élvezettel az eldugott kenyeret és a lopott víz édességét!” Az esztelen pedig nem tudja, hogy a föld szülöttei elvesznek nála, és az alvilág mélyében találja őket. Ezért te menekülj, s ne időzz ezen a helyen. Sőt tekintetedet se szögezd rá, hogy el tudj haladni idegen víz mellett! Tartsd magadat távol az idegen folyótól, és ne is igyál másnak forrásából, hogy hosszú ideig élhess, és életed évei megsokasodjanak!

A Szent Száva monostorban megölt 20 szentéletű atya emléke

A palesztinai monostor szerzetesei egy arab támadás áldozatai lett 796-ban. Mivel a szaracénok aranyat követeltek és a szerzetesek ilyesmit nem tudtak adni, ezért elfogták az ifjú János szerzetest, és úgy kínozták meg, hogy kezein és lábain elvágták az ínakat, és a köveken vonszolták, amíg a bőre teljesen le nem égett. Szergiosz elrejtette a liturgikus szent edényeket, és menekülni próbált, de a martalócok elfogták és lefejezték. Néhány szerzetesnek mégis sikerült egy közeli barlangban elrejtőznie. Egy szaracén észrevette a dolgot, és bekiáltott a barlangba, hogy mindannyian jöjjenek ki. Közülük Patricius egyedül akarta magát feláldozni, csendre intve a barlangban rejtőző társait. A rablók mégis kihajtottak onnan mindenkit, és a kolostor templomába terelték őket, 4000 aranyat és kegytárgyakat követelve tőlük. Mivel ezeket nem kapták meg, behajtották a szerzeteseket Szent Száva barlangjába, s annak bejárata előtt máglyát gyújtottak. Tizennyolcan haltak így vértanúhalált, köztük Patricius is.