Róm 10,11-11,2a

Testvéreim! Hiszen így szól az Írás: Aki hisz benne, meg nem szégyenül. Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, aki bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; ugyanis aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hittek? Hogyan is higgyenek abban, akiről nem hallottak? Hogyan hallják meg anélkül, hogy valaki hirdeti? Hogyan hirdessék, ha nem kaptak rá küldetést? Amint meg van írva: Milyen kedves azok jövetele, akik jó dolgokat adnak hírül! De nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak. Izajás ugyanis ezt mondja: Uram, ki hitt a mi üzenetünknek?
A hit alapja a hallás, a Krisztusra vonatkozó beszéd meghallása. De kérdem én: talán nem hallották? Ellenkezőleg: Az egész földre elhatolt a hangjuk, és a földkerekség széléig a beszédük. De kérdem én: Izrael talán nem értette meg? Először is Mózes ezt mondja: Olyasvalakire teszlek benneteket féltékennyé, akik nem az én népem, egy értetlen népre haragítlak meg titeket.
Izajás pedig olyan merész, hogy így szól: Megtaláltak azok, akik nem kerestek, s megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam. Izraelt illetően pedig így szól: Egész nap kitártam karomat egy engedetlen és ellenszegülő nép felé.
Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből. Isten nem vetette el a népét, amelyet előre ismert.

2Tessz 2,13-3,5

Testvéreim! Mi mindenkor hálával tartozunk Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert titeket Isten kezdettől fogva kiválasztott az üdvösségre a Lélektől való megszentelés és az igazságba vetett hit által. Erre hívott meg titeket evangéliumunk által, hogy így részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében. Ezért, testvérek, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket akár szóban, akár levélben tőlünk tanultatok!
Maga a mi Urunk, Jézus Krisztus és Isten, a mi Atyánk – aki szeretett minket, és kegyelemből örök vigasztalást és jó reményt adott nekünk – bátorítsa szíveteket, és erősítse meg minden jó tettben és jó szóban!
Végül, testvérek, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr szava, és úgy magasztalják, ahogy nálatok is, és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektől! A hit ugyanis nem mindenkié. De hűséges az Úr, aki majd megerősít titeket, és megőriz a Gonosztól. Bizalommal vagyunk irántatok az Úrban, hogy azt teszitek, amit elrendelünk, és hogy a jövőben is meg fogjátok tenni. Az Úr irányítsa szíveteket Isten szeretetéhez és Krisztus állhatatosságához!

Mt 9,9-13

Abban az időben Jézus útközben meglátott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az fölkelt, és követte. Történt pedig, hogy amikor később vendégül látta házában, íme, sok vámos meg bűnös jött oda, asztalhoz telepedett Jézussal és tanítványaival együtt. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: „Miért eszik mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta, és így szólt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot«. Hisz nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.”

Lk 13,1-9

Abban az időben Jézushoz jöttek néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus az áldozatukéval vegyítette. Feleletül Jézus ezt kérdezte tőlük: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, mivel mindezt elszenvedték? Mondom nektek: Nem! De ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanígy elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloéban, és megölte őket, vajon azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.” Aztán ezt a példabeszédet mondta: „Egy embernek volt egy fügefa a szőlejében. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Ezért így szólt vincellérjéhez: »Íme, három esztendeje ide járok, gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt hiába a földet?« Ő azonban feleletül ezt mondta neki: »Uram, hagyd még az idén, amíg körülásom és megtrágyázom, hátha gyümölcsöt terem. Hogyha mégsem, akkor majd jövőre vágd ki azt!«”

Szent Máté apostol és evengélista

Eredetileg Lévinek hívták. Atyja Alfeus volt. Lévi Kafarnaumban élt, vámszedő volt. Egyszer Jézus, elhaladva a vámszedő asztal mellett, Lévit apostolának hívta. Ő azonnal követője lett Jézusnak. (Mt 9,9) Neve az apostolok jegyzékében mindenütt szerepel. Az apostolok szétoszlása után a hagyomány szerint Palesztinában, Szíriában, a médeknél, Perzsiában, Indiában és Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről biztosat nem tudunk. Szintén a hagyomány szerint tűzhalállal szenvedett vértanúságot Kr.u. 60 körül. Neki köszönhetjük az első hiteles evangéliumot. A legjobban ő mutat rá arra, hogy az ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusban teljesedtek be.