Gergely szé., Proklosz fp.
◀︎ 
 november 20. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Tim 5,22-6,11a

Fiam, Timóteus! A kézrátételt ne siesd el senkinél! Ne légy részes mások bűneiben! Tisztán őrizd meg önmagad!
Hagyj fel azzal, hogy csak vizet iszol! Gyomrodra és gyakori gyöngélkedésedre való tekintettel igyál egy kevés bort is!
Bizonyos emberek bűnei már az ítélethozatal előtt nyilvánvalók, másokéi csak azután. Hasonlóképpen nyilvánvalók a jó tettek is, és amelyek nem jók, azokat nem lehet elrejteni.
Akik a rabszolgaság igájában görnyednek, uraikat fenntartás nélkül tiszteljék, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk!
Akiknek pedig hívő uraik vannak, ne tartsák őket kevésre azért, mert testvérek! Ellenkezőleg, annál jobban szolgáljanak nekik, mivel hívők és szeretett testvérek, akik szolgálatuk gyümölcsét élvezik! Ezeket tanítsd, és erre buzdíts!
Ha valaki mást tanít, és nem tartja magát a mi Urunk, Jézus Krisztus megbízható szavaihoz és az igaz vallásossághoz illő tanításhoz, az esztelen, és nem ért semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelyből irigység származik, viszály, istenkáromlás és gonosz gyanúsítgatás. Ez a romlott gondolkodású és az igazságot elvető emberek szüntelen torzsalkodása, akik a vallásosságot a nyerészkedés eszközének tekintik.
Valóban nagy nyereség a vallásosság, de csak akkor, ha az ember elégedett azzal, amije van. Végül is semmit sem hoztunk a világba, így nem is vihetünk ki belőle semmit. De ha van ételünk és ruhánk, legyünk elégedettek! Akik viszont meg akarnak gazdagodni, kísértésbe és csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embert. Ugyanis minden rossznak gyökere a pénzsóvárság. A pénz után epedve néhányan eltántorodtak a hittől, és sok gyötrelmet okoztak maguknak.
Te azonban, Isten embere, menekülj mindettől!

Lk 18,15-17.26-30

Abban az időben kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy érintse meg őket. Amikor a tanítványok észrevették ezt, megfeddték őket. Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: „Hagyjátok hozzám jönni a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa! Bizony, mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, be nem jut oda.” A tanítványai mondták neki: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Ő pedig ezt mondta: „Ami lehetetlen az embereknek, lehetséges az Istennek.” Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.” Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony, mondom nektek: senki sem hagyja el házát, vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért anélkül, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig örök életet.”

Dekapolita Szent Gergely atya

Szentünk a Tízváros Irinopolisz helységében született. Szüleitől vallásos nevelést kapott. Nyolcéves korában a tanulmányokra adták. Szívesen tanulta a Szentírást, és szerette a templomokat látogatni. Amikor felnőtt, szülei házasságra akarták adni, de Gergely titokban elhagyta a szülői házat és egy pusztai kolostorban szerzetes lett. Kitűnt buzgó életével. Édesapja halála után, anyja megtalálta Gergelyt. Jóváhagyta választását, de azt kérte, hogy egy másik kolostorba menjen át, ahol testvére szerzetes volt. Ezt megtette, de mivel a kolostor főnöke képüldöző volt, elhagyta azt, és másik kolostorba ment. Megvilágosítva tanításával a világot, és leleplezve a gonosz gondolkozásúakat Istentől megkapta a csodatevés adományát. A szentképek üldözésének idején Konstantinápolyban élt, és a tévtanítókat leleplezve, 820 körül ugyanott halt meg.

Szent Proklosz pátriarka

Proklosz pátriarka Aranyszájú Szent János tanítványa és diakónusa volt. Látta a szent főpap életét, és hallgatta beszédeit. A szent főpap száműzetése után Proklosz küzikei püspök lett, de tévtanításba esett, papsága nem fogadta szívesen. Ezért visszatért Konstantinápolyba. 434-ben a főváros pátriárkájává választották. Lelki nyáját nagy buzgósággal irányította. Hazahozatta a száműzetésből Aranyszájú Szent János ereklyéit. A konstantinápolyi földrengésben, amelyben sok épület megsérült, a császári ház a pátriárkával együtt, a néppel kivonultak a városból, és könyörgést tartottak. Ekkor egy ifjú a felhőkbe ragadtatván hallotta a „Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan” éneket. A földre visszatérve ezt elbeszélte mindnyájuknak. A nép ismételgette ezt, és hozzátette: „Irgalmazz nekünk!” Erre megszűnt a földrengés. Az ifjú ezután meghalt. Szent Proklosz 20 évi pátriarkai szolgálata után békében visszatért az Úrhoz, 446-ban.