1Tim 5,22-6,11a

Fiam, Timóteus! A kézrátételt ne siesd el senkinél! Ne légy részes mások bűneiben! Tisztán őrizd meg önmagad!
Hagyj fel azzal, hogy csak vizet iszol! Gyomrodra és gyakori gyöngélkedésedre való tekintettel igyál egy kevés bort is!
Bizonyos emberek bűnei már az ítélethozatal előtt nyilvánvalók, másokéi csak azután. Hasonlóképpen nyilvánvalók a jó tettek is, és amelyek nem jók, azokat nem lehet elrejteni.
Akik a rabszolgaság igájában görnyednek, uraikat fenntartás nélkül tiszteljék, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk!
Akiknek pedig hívő uraik vannak, ne tartsák őket kevésre azért, mert testvérek! Ellenkezőleg, annál jobban szolgáljanak nekik, mivel hívők és szeretett testvérek, akik szolgálatuk gyümölcsét élvezik! Ezeket tanítsd, és erre buzdíts!
Ha valaki mást tanít, és nem tartja magát a mi Urunk, Jézus Krisztus megbízható szavaihoz és az igaz vallásossághoz illő tanításhoz, az esztelen, és nem ért semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelyből irigység származik, viszály, istenkáromlás és gonosz gyanúsítgatás. Ez a romlott gondolkodású és az igazságot elvető emberek szüntelen torzsalkodása, akik a vallásosságot a nyerészkedés eszközének tekintik.
Valóban nagy nyereség a vallásosság, de csak akkor, ha az ember elégedett azzal, amije van. Végül is semmit sem hoztunk a világba, így nem is vihetünk ki belőle semmit. De ha van ételünk és ruhánk, legyünk elégedettek! Akik viszont meg akarnak gazdagodni, kísértésbe és csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embert. Ugyanis minden rossznak gyökere a pénzsóvárság. A pénz után epedve néhányan eltántorodtak a hittől, és sok gyötrelmet okoztak maguknak.
Te azonban, Isten embere, menekülj mindettől!

Lk 18,15-17.26-30

Abban az időben kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy érintse meg őket. Amikor a tanítványok észrevették ezt, megfeddték őket. Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: „Hagyjátok hozzám jönni a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa! Bizony, mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, be nem jut oda.” A tanítványai mondták neki: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Ő pedig ezt mondta: „Ami lehetetlen az embereknek, lehetséges az Istennek.” Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.” Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony, mondom nektek: senki sem hagyja el házát, vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért anélkül, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig örök életet.”

Szent Paramonosz és Filumenosz vértanúk

Paramonosz 375 társával együtt Decius császár keresztényüldözése alatt halt meg 250 körül. Szent Filumenosz lükaoniai származású volt, s Ankürában (a mai Ankarában) kegyetlenül megkínozták, majd pedig lefejezték Aurelianus császár alatt (270-275 között).