Ef 2,14-22

Testvéreim! Krisztus a mi békénk: a megosztottságot egységgé változtatta. Testében rombolta le a válaszfalat, az ellenségeskedést. A Törvényt parancsolataival és előírásaival együtt érvénytelenné tette, hogy a kettőt önmagában egy új emberré teremtse, és békét szerezzen; hogy egy testben engesztelje ki mindkettőt Istennel, a kereszt által megölte az ellenségeskedést. Eljött, és békét hirdetett nektek, akik távol vagytok, és békét azoknak, akik közel vannak. Általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem szentek polgártársai és Isten háza népe. Mert az apostolok és a próféták alapjára épültetek, a szegletkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és az Úrban szent templommá növekszik; és akiben Isten hajlékává épültök ti is a Lélek által.

Lk 8,41-56

Abban az időben odament Jézushoz egy Jairus nevű férfi, aki a zsinagóga elöljárója volt. Jézus lábához borulva kérte őt, jöjjön a házába, mert egyetlen lánya, aki mintegy tizenkét esztendős volt, haldoklott. Útközben a tömeg majdnem agyonnyomta őt. Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, és az orvosokra költötte minden vagyonát, de egyik sem tudta meggyógyítani, odament hozzá hátulról, és megérintette a ruhája szegélyét. Azonnal megállt a vérfolyása. Jézus így szólt: „Ki érintett meg engem?” Amikor pedig mindnyájan tagadták, Péter és akik vele voltak, így szóltak: „Mester, a tömeg szorongat és lökdös téged, és azt mondod: »Ki érintett meg engem?«” Jézus azonban ezt mondta: „Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő ment ki belőlem.” Ekkor az asszony látta, hogy nem maradt titokban, remegve előlépett, a lába elé borult, és az egész nép előtt bevallotta, hogy miért érintette meg őt, és hogyan gyógyult meg azonnal. Ő erre ezt mondta neki: „Bízzál, leányom, a hited meggyógyított téged. Menj békével!” Még beszélt, amikor odajött valaki a zsinagóga vezetőjének házából, és ezt mondta neki: „Meghalt a lányod. Ne fáraszd a Mestert!” Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: „Ne félj, csak higgy, és megmenekül!” Amikor a házhoz érkezett, senki másnak nem engedte meg, hogy bemenjen vele, csak Péternek, Jánosnak és Jakabnak, meg a lány apjának és anyjának. Mindenki sírt, és gyászolta a leányt. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok! Nem halt meg, csak alszik.” Azok kinevették őt, mert tudták, hogy meghalt. De ő, miután kiűzött mindenkit, megfogta a kezét, és felkiáltott: „Leány, kelj föl!” Erre visszatért a lelke, és rögtön fölkelt. Ekkor meghagyta, hogy adjanak neki enni. A szülei ámulatba estek. Ő pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek se szóljanak a történtekről.

Szent Acepszim és vértanútársai

Mindnyájan II. Szápor perzsa király alatt szenvedtek vértanúságot a IV. században. Akepszim Naasszon város püspöke volt. Buzgón terjesztette Krisztus tanítását. Szápor királyt keresztényüldözése idején elfogták, József áldozópappal és Etele diakónussal együtt. Akepszimet 3 éven keresztül a börtönben tartották, ahol kegyetlenül verték. A börtönben töltött idő után karddal lefejezték, Szent Józsefet és Etelét pedig agyonkövezték. Szent Etelét szeptember 1-én is említik.

Szent György liddai templomának felszentelése

Szent György nagyvértanú (ápr. 23.) Dioklécián császár alatt szenvedett vértanúságot. Halála előtt megkérte szolgáját, hogy holttestét Palesztinában vigye, és ott temesse el. A szolga megtette, és György holttestét Ramlában temette el.

Az istenfélő Konstantin császár uralkodása alatt a szent tisztelői Liddában fényes templomot építettek a nagyvértanú tiszteletére. Odavitték Ramlából a nagyvértanú épen maradt ereklyéit.