A melitinéi 33 vt., Lázár szé.
◀︎ 
 november 7. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
2Tessz 2,13-3,5

Testvéreim! Mi mindenkor hálával tartozunk Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert titeket Isten kezdettől fogva kiválasztott az üdvösségre a Lélektől való megszentelés és az igazságba vetett hit által. Erre hívott meg titeket evangéliumunk által, hogy így részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében. Ezért, testvérek, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket akár szóban, akár levélben tőlünk tanultatok!
Maga a mi Urunk, Jézus Krisztus és Isten, a mi Atyánk – aki szeretett minket, és kegyelemből örök vigasztalást és jó reményt adott nekünk – bátorítsa szíveteket, és erősítse meg minden jó tettben és jó szóban!
Végül, testvérek, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr szava, és úgy magasztalják, ahogy nálatok is, és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektől! A hit ugyanis nem mindenkié. De hűséges az Úr, aki majd megerősít titeket, és megőriz a Gonosztól. Bizalommal vagyunk irántatok az Úrban, hogy azt teszitek, amit elrendelünk, és hogy a jövőben is meg fogjátok tenni. Az Úr irányítsa szíveteket Isten szeretetéhez és Krisztus állhatatosságához!

Lk 13,1-9

Abban az időben Jézushoz jöttek néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus az áldozatukéval vegyítette. Feleletül Jézus ezt kérdezte tőlük: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, mivel mindezt elszenvedték? Mondom nektek: Nem! De ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanígy elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloéban, és megölte őket, vajon azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.” Aztán ezt a példabeszédet mondta: „Egy embernek volt egy fügefa a szőlejében. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Ezért így szólt vincellérjéhez: »Íme, három esztendeje ide járok, gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt hiába a földet?« Ő azonban feleletül ezt mondta neki: »Uram, hagyd még az idén, amíg körülásom és megtrágyázom, hátha gyümölcsöt terem. Hogyha mégsem, akkor majd jövőre vágd ki azt!«”

A 33 máltai szent vértanú

Mindnyájan Dioklécián és Makszirnián római császárok alatt éltek és szenvedtek vértanúságot. Az istentiszteleti szövegek névszerint Hieront említik meg, a többieket név nélkül.

Amikor a két császár meghallotta, hogy Örményország és Kappadokia lakosai, a császár parancsa ellenére sem, hajlandók a pogány isteneket imádni, két pogány férfit küldtek hozzájuk: Agricolát és Liziászt, hogy büntessék meg a ottani keresztényeket, és erős testű alkalmas ifjakat toborozzanak a hadseregbe. Liziásznak Kappadókiában beszámoltak egy erős, derék fiatal emberről: Hieronról. Liziász katonákat küldött érte a mezőre. Hieron nem akart katona lenni, mert a hadseregben titkolni kellett keresztény hitét. Erőszakkal fogták tehát el, társaival együtt, és mindnyájukat börtönbe vetették. Hitének bátor megvallása miatt először levágták kezét, majd kínzások után mindnyájuknak fejét vették.


Szent Lázár atya

A kisázsiai Magnézia városában született. Már gyermekkorában kitűnt jóságával, szelídségével és együttérzésével a szegények iránt. Egész életében ékes volt önmegtagadásaival. Fiatal korában elzarándokolt a Szentföldre, hogy a szent helyeket felkeresse. Palesztinában, Szent Szabbász kolostorában 10 évet töltött el. Szent élete miatt a Papság kegyelmében is részesült. Ezután Efezus közelében felkereste a Galéza hegyet, ott Krisztus feltámadásának tiszteletére kolostort alapított, ő maga pedig egy oszlopon vezekelt. Testét a lélek szolgálatának vetve alá, sok lelki harccal törte meg testi szenvedélyeit. Isten megajándékozta őt a jövendölés és jövőbe látás adományaival Sok istenfélő ember kereste fel, hogy lelki vezetése alatt éljen. Isten előre megmondta halála idejét, de a testvérek kívánságára, lelki javukra, meghosszabbította életét még 15 évvel. Amikor eljött halála ideje, sok jó oktatással búcsúzott el vezeklő társaitól, és 1053-ban elhunyt, 72 éves korában. Ereklyéi sok csodás gyógyulást adtak még a halál után is.